„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”

Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből

„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."

1951. februári jelentések

a.
Fertődi Községi Tanács VB 1951. február 3-ai jelentése

Fertőd községi tanács Végrehajtóbizottsága
5/1951. eln.

Jelentőszolgálat
2/1951.III.

Járási Tanács III. oszt.

K a p u v á r.

A községben só, szappan, gumiárukban emelkedik jobban a forgalom, azonban alig van olyan árucikk, ami ne fogyjon, így legtöbb cikkben pillanatnyi áruhiány mutatkozik. Ez okozza azt, hogy elmúlt héthez viszonyítva általános csökkenés mutatkozik a forgalom terén. Csökkenés kb. 10%-os, 2-3000 Ft.

Az árueladás legtöbb területen kielégítő. Kimondottan hiánycikkek: talp, jelenleg gyufa, méteráru, cipő, gumicsizma. Ezen áruk ellátására vonatkozóan hasznos volna új kiosztási rendszer életbeléptetése. Gondolok itt rendszeres elosztásra, mert a jelenlegi elosztás (ötletszerű) nem igazságos, sokszor olyanok jutnak hozzá, akik nem jogosultak arra.

Általános panasz, hogy a nagykereskedelmi vállalatok vontatottan látják el áruval az árudákat. Győri textilkereskedelmi v[állalat] az előírt kontingenst sem adta le január hónapra a helyi szövetkezeteknek, későbbi időpontra halasztotta.

Új keletű vásárlási láz nem jelentkezett, sorban állás nincs.

Fertőd, 1951. február 3.

Fekete István
VB elnök

b.
Kapuvári Járási Tanács VB 1951. február 12-ei összesített jelentése

BIZALMAS

Kapuvári Járási Tanács VB Keresk. Oszt.
Előadó: Ziegelhoffer Gyula
2/1951.III. biz. sz.
Tárgy: Hangulatjelentés

Megyei Tanács VB Keresk. Osztályának,
Győr

A beérkezett községi jelentések alapján a következőket jelentem:
I. 1. A járás területéről áruforgalom emelkedést jelent: Dénesfa: pamutáruban, ruhaneműcikkekben, Csáfordjánosfa: textiláruban, Kisfalud: textiláruban, Sarród:ruhaneműben, olcsóbb férfiszövetben, Vica: cipőpasztában, petróleumban.
2. Kisfalud: 1950 Ft-os emelkedést jelent /áruféleség megjelölés nélkül/, Sarród: 15% (gazd. szerszámban/, Vica: 8%-os /cipőpaszta és petróleumban/ emelkedést jelentenek. A többi község nem jelent emelkedést, aminek nyilvánvalóan az előzőleg már felvásárolt áruhiány [!] az oka.

3. Flanel, vászon /sifon/, cérna, szappan, karton, cipőkrém, gyufa, cirokseprű, petróleum, bakancs, talp, zsír, női kabát, gumicsizma, tüzelőanyag, hús, tejtermékek, gyertya és főzőedény.

4. Hiánycikkek általában a fentiek, de legjobban még is: a szappan, talp, gumicsizma, flanel, vászon /sifon/ és a nem villamosított községekben a petróleum. 
A hiányok kiküszöbölésére szükséges lenne a fenti cikkekből nagyobb áruellátás, a téli hónapokban a petróleum kontingens emelése a nem villamosított községekben.

5. Áruszállítási probléma momentán mindössze az, hogy a 10 naponkénti petróleum mennyiség a lehetőség szerint egyben lenne a községeknek kiadandó, mert így a szállítási költség csökkenne. Vonatkozik ez a kisebb községekre.

6. Egyedül csak Mihályi község jelent panaszt a „Rövid és Kötöttáru N. V. ellen késedelmes szállítás miatt.

II. 1. A községek közül: Agyagosszergény: általában minden kapható árura, Cirák: ruházati cikkekre, szappanra és petróleumra, Fertőszentmiklós: általában minden kapható árura,Petőháza: sóra, szappanra, Sarród: petróleumra jelent vásárlási lázt, de egyik sem jelenti a felvásárlás mértékét.

2. Sorban állást Kapuvár község jelent a tüzelőszernél és húskimérésnél. A sorban állás e cikkeknél csak nagyobb mennyiségű áruellátás esetén volna megszüntethető.

Végül jelentem, hogy Répceszemere község jelentése szerint a vásárlási láz leküzdésére vásárlási könyvet vezettek be, mely könyvre szolgáltatja ki a Szövetkezet az árut és abból csak a szövetkezeti tagok részesülhetnek. Répceszemerei Tanácsot a rendelkezésének azonnali visszavonására utasítottam.

Kapuvár, 1951. febr. 12.

/Olaszi Miklós/
vb. elnök. h.

c.
Fertőendrédi Községi Tanács VB 1951. február 23-ai jelentése

Községi Tanács Fertőendréd.Tárgy: Jelentőszolgálat
Biz. 3/1951. számHiv. szám. 2/1951.III.biz.

Járási Tanács Végrehajtó bizottságnak,

Kapuvár.

  1. Szappan, cipőpaszta /fekete/
  2. A forgalom változatlan.
  3. Szappan, cipőpaszta, talp, méteráruban, petróleum.
  4. A több kiutalás meg [!] kell azonban jegyezni azt, hogy javulás már erősen érezhető, mert a hiányzó cikkekben is több kiutalás van.
  5. Ilyen probléma nincsen.
  6. A győri rövidárú nagykereskedelmi vállalat nem megfelelő árut küldött a Földműves-szövetkezeteknek, a kendők fakók és lyukasak voltak, és ezeket pedig nem mint selejt árut kapták. A szállítmányt a Földműves-szövetkezet visszaküldi.

Hangulat: Sorban állás nincsen, vásárlási láz nincsen, a zsírhiány azonban érezteti hatását.

Fertőendréd, 1951. febr. 23.

Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)

 

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő