Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”
Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből
„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."
1951. februári jelentések
a.
Fertődi Községi Tanács VB 1951. február 3-ai jelentése
| Fertőd községi tanács Végrehajtóbizottsága 5/1951. eln. | Jelentőszolgálat 2/1951.III. |
Járási Tanács III. oszt.
K a p u v á r.
A községben só, szappan, gumiárukban emelkedik jobban a forgalom, azonban alig van olyan árucikk, ami ne fogyjon, így legtöbb cikkben pillanatnyi áruhiány mutatkozik. Ez okozza azt, hogy elmúlt héthez viszonyítva általános csökkenés mutatkozik a forgalom terén. Csökkenés kb. 10%-os, 2-3000 Ft.
Az árueladás legtöbb területen kielégítő. Kimondottan hiánycikkek: talp, jelenleg gyufa, méteráru, cipő, gumicsizma. Ezen áruk ellátására vonatkozóan hasznos volna új kiosztási rendszer életbeléptetése. Gondolok itt rendszeres elosztásra, mert a jelenlegi elosztás (ötletszerű) nem igazságos, sokszor olyanok jutnak hozzá, akik nem jogosultak arra.
Általános panasz, hogy a nagykereskedelmi vállalatok vontatottan látják el áruval az árudákat. Győri textilkereskedelmi v[állalat] az előírt kontingenst sem adta le január hónapra a helyi szövetkezeteknek, későbbi időpontra halasztotta.
Új keletű vásárlási láz nem jelentkezett, sorban állás nincs.
Fertőd, 1951. február 3.
Fekete István
VB elnök
b.
Kapuvári Járási Tanács VB 1951. február 12-ei összesített jelentése
BIZALMAS
| Kapuvári Járási Tanács VB Keresk. Oszt. Előadó: Ziegelhoffer Gyula 2/1951.III. biz. sz. | Tárgy: Hangulatjelentés |
Megyei Tanács VB Keresk. Osztályának,
Győr
A beérkezett községi jelentések alapján a következőket jelentem:
I. 1. A járás területéről áruforgalom emelkedést jelent: Dénesfa: pamutáruban, ruhaneműcikkekben, Csáfordjánosfa: textiláruban, Kisfalud: textiláruban, Sarród:ruhaneműben, olcsóbb férfiszövetben, Vica: cipőpasztában, petróleumban.
2. Kisfalud: 1950 Ft-os emelkedést jelent /áruféleség megjelölés nélkül/, Sarród: 15% (gazd. szerszámban/, Vica: 8%-os /cipőpaszta és petróleumban/ emelkedést jelentenek. A többi község nem jelent emelkedést, aminek nyilvánvalóan az előzőleg már felvásárolt áruhiány [!] az oka.
3. Flanel, vászon /sifon/, cérna, szappan, karton, cipőkrém, gyufa, cirokseprű, petróleum, bakancs, talp, zsír, női kabát, gumicsizma, tüzelőanyag, hús, tejtermékek, gyertya és főzőedény.
4. Hiánycikkek általában a fentiek, de legjobban még is: a szappan, talp, gumicsizma, flanel, vászon /sifon/ és a nem villamosított községekben a petróleum.
A hiányok kiküszöbölésére szükséges lenne a fenti cikkekből nagyobb áruellátás, a téli hónapokban a petróleum kontingens emelése a nem villamosított községekben.
5. Áruszállítási probléma momentán mindössze az, hogy a 10 naponkénti petróleum mennyiség a lehetőség szerint egyben lenne a községeknek kiadandó, mert így a szállítási költség csökkenne. Vonatkozik ez a kisebb községekre.
6. Egyedül csak Mihályi község jelent panaszt a „Rövid és Kötöttáru N. V. ellen késedelmes szállítás miatt.
II. 1. A községek közül: Agyagosszergény: általában minden kapható árura, Cirák: ruházati cikkekre, szappanra és petróleumra, Fertőszentmiklós: általában minden kapható árura,Petőháza: sóra, szappanra, Sarród: petróleumra jelent vásárlási lázt, de egyik sem jelenti a felvásárlás mértékét.
2. Sorban állást Kapuvár község jelent a tüzelőszernél és húskimérésnél. A sorban állás e cikkeknél csak nagyobb mennyiségű áruellátás esetén volna megszüntethető.
Végül jelentem, hogy Répceszemere község jelentése szerint a vásárlási láz leküzdésére vásárlási könyvet vezettek be, mely könyvre szolgáltatja ki a Szövetkezet az árut és abból csak a szövetkezeti tagok részesülhetnek. Répceszemerei Tanácsot a rendelkezésének azonnali visszavonására utasítottam.
Kapuvár, 1951. febr. 12.
/Olaszi Miklós/
vb. elnök. h.
c.
Fertőendrédi Községi Tanács VB 1951. február 23-ai jelentése
| Községi Tanács Fertőendréd. | Tárgy: Jelentőszolgálat |
| Biz. 3/1951. szám | Hiv. szám. 2/1951.III.biz. |
Járási Tanács Végrehajtó bizottságnak,
Kapuvár.
- Szappan, cipőpaszta /fekete/
- A forgalom változatlan.
- Szappan, cipőpaszta, talp, méteráruban, petróleum.
- A több kiutalás meg [!] kell azonban jegyezni azt, hogy javulás már erősen érezhető, mert a hiányzó cikkekben is több kiutalás van.
- Ilyen probléma nincsen.
- A győri rövidárú nagykereskedelmi vállalat nem megfelelő árut küldött a Földműves-szövetkezeteknek, a kendők fakók és lyukasak voltak, és ezeket pedig nem mint selejt árut kapták. A szállítmányt a Földműves-szövetkezet visszaküldi.
Hangulat: Sorban állás nincsen, vásárlási láz nincsen, a zsírhiány azonban érezteti hatását.
Fertőendréd, 1951. febr. 23.
Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő