A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
„Vásárlási láz áruhiány miatt nincsen”
Kereskedelmi hangulatjelentések és közellátási helyzetkép 1951-ből, a Rábaközből
„A községben a legújabb rémhír az, hogy 15-e után minden a duplájára emelkedik és elveszik a pénznek az értéke. Ennek az alaptalan légből kapott rémhírnek a megakadályozására népnevelő értekezletet tartottunk, ahol a népnevelők kellő kioktatásban részesültek arra vonatkozóan, hogy hogyan kell ezt a nép felé megmagyarázni."
1951. márciusi jelentések
a.
Kisfalud Községi Tanács VB 1951. március 10-ei jelentése
Kisfalud községi Tanács V.B.
5/1951. biz.
Tárgy: Jelentőszolgálat.
2/1951. biz
Járási Tanács V.B. Kereskedelmi Osztálya.
Kapuvár.
A fenti tárgyban jelentem:
1. Forgalom nem emelkedett.
2. A Földmíves-szövetkezet az elmúlt héttel szemben 1675 Ft csökkenést ért el.
3. Nem kielégítő a petróleum /az elmúlt febr. havi 600 kg-mal szemben márc. hóra a kiutalt mennyiség 50 kg./ Nem elég a község lakosságának, villany nincsen. Továbbá nincs szappan. A szövetkezet 140 kg-ra kapott ígéretet, de a mai napig az áru nem érkezett meg.
4. Vásárlási láz semminemű cikknél nem tapasztalható.
5. Sorban állás a petróleum osztásánál volt. - A községi Tanács a lakosság között felosztotta a kiutalt petróleumot, és jegyzék alapján osztotta ki a szövetkezet. - Így minden háztartás részére biztosítva lett a petróleum.
Kisfalud, 1951. március 10.
Varga Ernő
vb. elnökh.
b.
Szárföld Községi Tanács VB 1951. március 11-ei jelentése
| Szárföld község. | Tárgy: Jelentőszolgálat. |
| Biz.4-1/1951. | Hiv.szám: 2/1951.biz. |
Járási Tanács VB. III. Kereskedelmi Osztálya!
Kapuvár.
Áruellátás tekintetében petróleum, zsír, szappan és talp iránt van kereslet.
- Árucikkekben forgalomemelkedés nem volt.
- A Földmíves Szövetkezetben emelkedés nem volt.
- Kevés az áru az üzletben.
- Az ellátatlan lakosság részére zsír vagy étolaj ellátásról kell gondoskodni.
A község általános hangulata:
Az áremelés a lakosság körében visszatetszést szült, - ennek következtében az addig alig vásárolt szabadcukor készletet egy nap alatt felvásárolták a boltban.
A község húsellátása egyáltalán nincs biztosítva, vágási keretet nem kap a község, - ennek megoldását várja a lakosság. Legalább hetenként 80-100 kg. friss hús, -marha, sertés-húst kell a vágóközönség útján a községben juttatni.
Szárföld, 1951. március 11-én.
Szalai Gyula VB. elnökh.
Jelzet: Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (SL), Kapuvári Járási Tanács VB Titkárság i., elnöki iratok 2/1951.III.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő