Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább
„... hiteles adatok alapján írassék meg."
„Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg."
Források
1.
Belügyminisztériumi körrendelet a törvényhatóságokhoz a Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított Országos Bizottságról
Budapest, 1920. január 2.
380/1920 B.M. körrendelet
IX.
Az ún. Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított Országos Bizottságnak a törvényhatóságok részéről való támogatása
Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének.
A minisztertanács méltányolva annak fontosságát, hogy az elmúlt bolseviki rémuralom (ún. proletárdiktatúra) története minden vonatkozásában kiderítve annak idején hiteles adatok alapján írassék meg, és e gyászos emlékű mozgalom szociálpolitikai tanulságai a magyar nemzet konszolidációja és jövőjének biztosítása érdekében értékesíttessenek, az 1919. évi szeptember hó 18-án tartott ülésében előterjesztésemre, a történetének megírásához szükséges minden irányban kiterjedő adatgyűjtés megszervezését kormányfeladatnak nyilvánította, és ezen munkálatoknak az általa elfogadott irányelvek szerint való megindítására és végrehajtására engem hatalmazott fel.
Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg.
Mivel az emberi társadalom egyetemes evolúciójának általános szempontjából a magyarországi bolseviki mozgalom világtörténeti jelentőséggel is bír, ennélfogva annak hiteles megvilágításával nemzetközi kötelezettséget is teljesítünk.
Minthogy az adatok lehető teljes összegyűjtése csak az ország erre hivatott hatóságainak, testületeinek, közintézményeinek, nemkülönben kiváló szakembereinek együttes lelkes közreműködésétől remélhető, ennél fogva ezen nagy feladat végrehajtására a jelentőségüknél fogva erre hivatott hatóságok, testületek és közintézmények képviselőiből valamint az erre kiválasztott szakemberekből országos bizottságot szerveztem.
Az országos bizottság, melynek elnökévé dr. Csánki Dezső h. államtitkárt, az Országos Levéltár főigazgatóját, közismert történetírót, előadójává pedig
belügyminisztériumi miniszteri tanácsost neveztem ki, - megalakulván, a legrövidebb időn belül megkezdi működését.Az országos bizottság az egész országot felölelő adatgyűjtés érdekében különös fontosságot tulajdonít a törvényhatóságok közreműködésének. Minden törvényhatóságban, úgy az ottani közhatóságokat, valamint testületeket és az erre hivatott magán egyéneket a törvényhatóság első tisztviselőjének vezetése mellett ezen munkálatokba bevonni tervezi. A törvényhatóságok ebbeli munkáját az adatgyűjtés egységessége érdekében önként érthetőleg az országos bizottság irányítaná.
Az összegyűjtött és megfelelőleg rendezett anyag megőrzés és kezelés végett az országos levéltárba fog elhelyeztetni, és az anyag elsődleges feldolgozásáról és bizonyos korlátok között való közzétételéről hozzájárulásommal az országos bizottság fog gondoskodni.
Midőn az országos bizottság céljairól és megalakulásáról a fentiekben tájékoztatom, egyúttal a magam részéről külön is felkérem a törvényhatóságokat az országos bizottság odaadó támogatására.
Meg vagyok győződve, hogy a törvényhatóságok hagyományos és törhetetlen hazafias érzése értékelni fogja e munkának jelentőségét, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy a munkálat minél teljesebb és tökéletesebb legyen és így biztosítva legyen annak sikere a nemzet, az emberiség és a tudomány számára.
Budapest, 1920. évi január hó 2-án
Benitzky
Jelzet: MNL GYMSM SL XV-86-I-343. - Stencil másolat, hátoldalán Sopron szabad királyi város tanácsának érkeztető bélyegzője 0532 sz. Érk.: 1920. január 10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 25.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.
A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.
Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.
Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő