Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
„... hiteles adatok alapján írassék meg."
„Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg."
Források
1.
Belügyminisztériumi körrendelet a törvényhatóságokhoz a Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított Országos Bizottságról
Budapest, 1920. január 2.
380/1920 B.M. körrendelet
IX.
Az ún. Tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított Országos Bizottságnak a törvényhatóságok részéről való támogatása
Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének.
A minisztertanács méltányolva annak fontosságát, hogy az elmúlt bolseviki rémuralom (ún. proletárdiktatúra) története minden vonatkozásában kiderítve annak idején hiteles adatok alapján írassék meg, és e gyászos emlékű mozgalom szociálpolitikai tanulságai a magyar nemzet konszolidációja és jövőjének biztosítása érdekében értékesíttessenek, az 1919. évi szeptember hó 18-án tartott ülésében előterjesztésemre, a történetének megírásához szükséges minden irányban kiterjedő adatgyűjtés megszervezését kormányfeladatnak nyilvánította, és ezen munkálatoknak az általa elfogadott irányelvek szerint való megindítására és végrehajtására engem hatalmazott fel.
Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg.
Mivel az emberi társadalom egyetemes evolúciójának általános szempontjából a magyarországi bolseviki mozgalom világtörténeti jelentőséggel is bír, ennélfogva annak hiteles megvilágításával nemzetközi kötelezettséget is teljesítünk.
Minthogy az adatok lehető teljes összegyűjtése csak az ország erre hivatott hatóságainak, testületeinek, közintézményeinek, nemkülönben kiváló szakembereinek együttes lelkes közreműködésétől remélhető, ennél fogva ezen nagy feladat végrehajtására a jelentőségüknél fogva erre hivatott hatóságok, testületek és közintézmények képviselőiből valamint az erre kiválasztott szakemberekből országos bizottságot szerveztem.
Az országos bizottság, melynek elnökévé dr. Csánki Dezső h. államtitkárt, az Országos Levéltár főigazgatóját, közismert történetírót, előadójává pedig
belügyminisztériumi miniszteri tanácsost neveztem ki, - megalakulván, a legrövidebb időn belül megkezdi működését.Az országos bizottság az egész országot felölelő adatgyűjtés érdekében különös fontosságot tulajdonít a törvényhatóságok közreműködésének. Minden törvényhatóságban, úgy az ottani közhatóságokat, valamint testületeket és az erre hivatott magán egyéneket a törvényhatóság első tisztviselőjének vezetése mellett ezen munkálatokba bevonni tervezi. A törvényhatóságok ebbeli munkáját az adatgyűjtés egységessége érdekében önként érthetőleg az országos bizottság irányítaná.
Az összegyűjtött és megfelelőleg rendezett anyag megőrzés és kezelés végett az országos levéltárba fog elhelyeztetni, és az anyag elsődleges feldolgozásáról és bizonyos korlátok között való közzétételéről hozzájárulásommal az országos bizottság fog gondoskodni.
Midőn az országos bizottság céljairól és megalakulásáról a fentiekben tájékoztatom, egyúttal a magam részéről külön is felkérem a törvényhatóságokat az országos bizottság odaadó támogatására.
Meg vagyok győződve, hogy a törvényhatóságok hagyományos és törhetetlen hazafias érzése értékelni fogja e munkának jelentőségét, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy a munkálat minél teljesebb és tökéletesebb legyen és így biztosítva legyen annak sikere a nemzet, az emberiség és a tudomány számára.
Budapest, 1920. évi január hó 2-án
Benitzky
Jelzet: MNL GYMSM SL XV-86-I-343. - Stencil másolat, hátoldalán Sopron szabad királyi város tanácsának érkeztető bélyegzője 0532 sz. Érk.: 1920. január 10.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő