Egy orosz anarchista golyója halálra sebzi Paul Doumer francia államfőtTovább
„... hiteles adatok alapján írassék meg."
„Az úgynevezett proletárdiktatúra elsősorban a nemzeti állami és jogrend megbontására törekedett, és azok legveszedelmesebb ellenségeként jelentkezett, ennélfogva működéséből a tanulságok levonása és az ellene való védekezés nyilvánvalólag állami feladat. Ebben az esetben pedig mi sem természetesebb annál, hogy e mozgalomra vonatkozó és első sorban állami célokat szolgáló adatgyűjtést az állam szervezze meg."
3.
Csánki Dezső körrendelete az adatgyűjtés határidejéről
Budapest, 1920. május 28.
Az ún. Tanácsköztársaság történeti
adatainak gyűjtésére szervezett
Országos Bizottság
I. Országház utca 29.
69/1920.
Hivatkozással a nagyméltóságú belügyminiszter úrnak 1920. január 2-án 380/1920. illetve 1920. április 13.-án ad 308/1920. szám alatt kelt rendeletére, amellyel a törvényhatóságokat (az ad 380/1920. sz. rendeletben az újabban felszabadult törvényhatóságokat) az ún. tanácsköztársaság adatainak gyűjtésére szervezett Országos Bizottság (TAGYOB) felállításáról értesítette és a törvényhatóságokat az erre vonatkozó munkában való részvételre hívta fel, - mint az Országos Bizottság elnökének, van szerencsém útbaigazításul még a következőket közölni.
Az általam folyó évi március 16-án - a megszállás alól újabban felszabadult törvényhatóságoknak pedig május 4-én (19/920 sz. a.) megküldött, a gyűjtés anyagát és beosztását tartalmazó vázlat útbaigazítást ad, hogy e munkálatoknál mily szempontokat kell figyelembe venni, az ugyanakkor megküldött módszeres Utasítás pedig, hogy a gyűjtés miként legyen eszközlendő. A gyűjtés megszervezésében azonban - mint a hozzám beérkezett válaszok mutatják - a törvényhatóságok nem egységesen járnak el.
A fenti (380 és ad 380/1920.) szám alatt idézett b. ü. Min. rendelet a törvényhatóságokban az ottani közhatóságokat, testületeket, s erre hivatott magánegyéneket a törvényhatóság első tisztviselőjének vezetése mellett a gyűjtés munkálataiba bevonni tervezi; a törvényhatóságok ebbeli munkáját pedig inkább csak az adatgyűjtés egységessége érdekében véli az Országos Bizottság által irányítandónak. Az államháztartás mai viszonyai csakugyan nem is teszik lehetővé, hogy e célra külön központi szerv állíttassék fel, és az egész gyűjtés, a helyi munkálatok is, e központból intéztessenek. Az sem látszik elegendőnek, hogy a helyi munkálatokkal egyetlen tisztviselő bízassék meg, mert azt a munkát az illető vagy nem bírja, vagy csak tökéletlenül fogja elvégezni. Az nagyon célravezető, ha a törvényhatóság valakit kijelöl a munka vezetésére, a belügyminiszter úr intentiója azonban az, hogy ezt a megbízottat a törvényhatóság teljes törvényes tekintélyével támogassa s a munkába a törvényhatóság társadalma is belevonassék. Erre a legalkalmasabb mód egy helyi bizottság megalakítása amelynek feladata lenne, hogy a gyűjtés munkájának jelentékeny részét ennek tagjai vegyék át, s így a proletár-diktatúrára és a terrorra vonatkozó történelmi anyag minden oldalúlag összegyűjthető legyen.
Kívánatos tehát, hogy minden törvényhatóság központjában az alispán, vagy polgármester, vagy a törvényhatóság által megbízott más tisztviselő vezetésével, illetve előadósága mellett egy állandó, az Országos Bizottsággal közvetlenül érintkező törvényhatósági központi adatgyűjtő bizottság alakíttassék. Ennek feladata az Utasításban adott irányelvek szerint, s az adatgyűjtés Vázlatában közlöttek figyelembevételével a munka megindítása, azután pedig a hivatalos adatok, visszaemlékezések és vallomások alapján a beérkező anyag elrendezése.
Ha a polgármester, járási főszolgabíró, továbbá a községi és körjegyző urak, mint akik az elmúlt szomorú korszakban a legalaposabb ismerői voltak ezen társadalom- és nemzetellenes jelenségeknek és tömegmozgalmaknak, más irányú hivatalos elfoglaltságaik mellett a helyi adatgyűjtést nem tudnák egyedül elvégezni, ezen célra minden járási és városi székhelyen is külön (al)bizottság alakítandó, s e bizottsággal, a kérdéses Utasítás illetve Vázlat az eljárás egyöntetűsége végett - a törvényhatósági központi Bizottság által - szintén közlendők.
Az adatgyűjtésre helyi szakemberek kérendők fel. Például egy járási székhelyen a közigazgatási részt a járási főszolgabíró támogatásával egy felkért úr, a gazdasági életre vonatkozót valamelyik földbirtokos vagy intéző, a vallás- és közoktatásügyre vonatkozót egy lelkész vagy tanár, a közegészségügyit a járási tiszti orvos stb. gyűjthetik össze. Az illetők a helyi bizottság vezetője által a törvényhatóság első tisztviselője nevében kérendők fel e munkában való részvételre. Megjegyzem, hogy az igazságügyi részt egészen önállóan az igazságügy minisztérium vezeti, a gazdasági életet illető statisztikai adatok pedig a Központi Statisztikai Hivatal által megküldött kérdőíveken, egyenesen a nevezett hivatalnak küldendők be. Az igazságügyi rész tehát nem tartozik a helyi bizottságok ügykörébe; a gazdasági részt illetőleg pedig a helyi bizottságoknak nem a statisztikai anyag gyűjtésével, hanem a külső események összeállításával kell foglalkozniuk.
Minthogy az anyag beszolgáltatásának időpontját az Országos Bizottság 1920. szeptember 1-ben állapította meg, kívánatos, hogy a megyei bizottságok a járási és városi bizottságok összegyűjtött anyagának a megyei bizottsághoz való beterjesztése időpontjául legkésőbb 1920. augusztus 1-jét tűzzék ki.
Budapest, 1920. évi május hó 28-án.
Dr. Csánki Dezső
helyettes államtitkár
az Országos Bizottság elnöke
Irat jelzete: MNL GYMSM SL XV-86-I-343. - Stencil másolat, hátlapon Sopron szabad királyi város tanácsa iktatóbélyegzője 9276 sz. Érk.: 1920. jún. 8.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 06.
1932
1937
A New Jersey melletti Lakehurst-nél a hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó, fedélzetén 72 utassal, leszálláshoz készülve kigyullad és...Tovább
1941
Maróti Géza műépítész, szobrász (*1875)Tovább
1963
Kármán Tódor magyar gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja (*1881)Tovább
1975
Mindszenty József bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek (*1892)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő