Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább
Katonai kódfejtőből világhírű sakkfeladvány-szerző ‒ Neukomm Gyula szerepe a magyar és a nemzetközi sakkéletben
Neukomm Gyula (1892–1957), a nemzetközileg ismert magyar sakkfeladvány-szerző és versenybíró neve idehaza elsősorban azok számára ismerős, akik komolyabban érdeklődnek a sakk iránt. Pedig Neukomm eseménydús életet élt, polgári szakmája, a matematikatanítás mellett tartalékos tisztként mindkét világháborúban katonai kódfejtőként szolgálta hazáját. A Magyar Sakkszövetségnek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött fondjában számos olyan iratot találunk, amely Neukomm Gyula sakkfeladvány-szerzői és nemzetközi sportszervezői munkájáról, kiterjedt kapcsolatrendszeréről és megbecsültségéről tanúskodik. Forrásközlő cikkünk az ő személyét kísérli meg a nagyközönség számára ismertebbé tenni.
Bevezető
Neukomm Gyula, a 20. század nemzetközileg is jegyzett sakkozója és sakkfeladvány-szerzője 1892-ben született Versecen egy elmagyarosodott bánsági német családban.[1] A család a Temes vármegyei város tekintélyes polgárságához tartozott, gép- és rézárugyárat működtetett. A nagybácsi, Neukomm Ferenc, aki artézi kutak fúrásával és üzembe helyezésével tett szert tekintélyes vagyonra, hipnotizőrként is ténykedett.[2] Az apa, idősebb Neukomm Gyula a verseci városi könyvtár és múzeum egyik alapítójaként vált ismertté.[3]Neukomm Gyula a magyar nyelv mellett remekül tudott németül, angolul és franciául is. 1909-ben érettségizett a helyi főreáliskolában, ezt követően a Budapesti Tudományegyetemen tanult tovább, ahol 1913-ban szerzett matematika és ábrázoló geometria szakos diplomát. Párhuzamosan a Műegyetemen is tanulmányokat folytatott.[4] Matematikai képességei kiemelkedőnek számítottak, már fiatalon is számos matematikai pályadíjat nyert.[5] 1914-ben, miután kézhez kapta tanári oklevelét, szülővárosában kezdett el tanítani. Ígéretes tanári pályáját 1914-ben megszakította a világháború, Neukomm – legtöbb ifjú nemzedéktársához hasonlóan – bevonult az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe.
Neukomm Gyula
Forrás: Neukomm Gyula 50 éve. Emlékkönyv sakkozói működéséről. Szerk. Tóth László. Kecskemét, 1943
Neukomm a dualista állam közös hadseregének gyalogságánál eleinte tartalékos hadnagyként, majd főhadnagyként szolgált, később – matematikai jártasságának köszönhetően – a távírászokhoz került.[6] Itt kódfejtői tevékenységet végzett, többek között az ellenséges csapatok vezeték nélküli rádiótáviratainak megfejtésével foglalkozott. Rejtjelfejtői működése annyira sikeresnek bizonyult, hogy katonai szolgálata alatt három osztrák–magyar, illetve három szövetséges katonai kitüntetésben is részesült.[7] Mindez egy fiatal tartalékos tiszt esetében rendkívülinek számított. Neukomm Gyula 1918-ban, tartalékos főhadnagyként szerelt le. Érdekességként itt említhetjük meg, hogy a sakkozók rejtjelfejtői katonai szolgálata egyáltalán nem példa nélküli, ugyanis később, a második világháború alatt a Bletchley Parkban a zseniális matematikus, Alan Turing[8] irányítása alatt elsősorban a német tengeralattjárók rejtjeleinek feltörésén dolgozó kódfejtők között is számos hivatásos, nemzetközileg ismert brit sakkozót találhatunk.[9] A Bletchley Parkban szolgáltak ugyanis katonai kódfejtőként olyan ismert brit sakkozók, mint Harry Golombek,[10] Conel Hugh O’Donel Alexander[11] vagy éppenséggel Stuart Milner-Barry,[12] a sort pedig még folytathatnánk.[13] Az Osztrák–Magyar Monarchia háborús veresége és felbomlása után román és szerb csapatok szállták meg a Bánságot, Versec tartósan az új szerb–horvát–szlovén állam fennhatósága alá került. Neukomm Budapestre menekült, ahol matematika-tanárként helyezkedett el. Kortársai szerint az ország egyik, ha nem a legjobb ábrázoló geometriatanára volt, tanítványai a két világháború között rengeteg matematikaversenyt nyertek, tanári munkásságát számos matematikai díjjal is elismerték.[14]Neukomm Gyula körülbelül tízévesen tanulhatott meg sakkozni, sakkfeladványokat pedig 1906-tól, tizennégy éves korától kezdve szerkesztett.[15] Első feladványa 1907-ben jelent meg a Magyar Sakk Lapban. Élete folyamán körülbelül 700 sakkfeladványt publikált, ezek közül 70 első helyezést ért el különböző versenyeken. 1922 és 1931 között a Magyar Sakkvilág[16] című szaklap kétlépéses feladványrovatát szerkesztette, a rovat nemzetközi szinten is nagy elismertségre tett szert a sakkozók között.[17] Neukomm Gyulát elsősorban a kényszertípusú kettesek[18] és a segítőmattok[19] foglalkoztatták – a segítőmatt méltánytalanul elfeledett műfaját ő élesztette újra az 1920-as években –, feladványaiban leginkább ezek a feladattípusok jelentek meg.
Ezekben az években Neukomm kiterjedt levelezést folytatott angol sakkozókkal, sakkfeladvány-szerzőkkel és sakkrovat-vezetőkkel. A hozzá intézett angol nyelvű levelek a Magyar Sakkszövetség levéltári iratanyagában találhatók (a Neukomm által írt levelek hollétéről nincs tudomásunk).[20] Az iratok alkalmasnak tűnnek arra, hogy segítségükkel általános benyomást nyerhessünk a korszak magyar‒angol sakk-kapcsolatairól. (Lásd az 1–6. számú dokumentumokat!)
Neukomm – más magyar sakkfeladvány-szerzőkkel egyetemben – rendszeresen küldött sakkfeladványokat angliai publikálás céljából, Ethel nevű feladványát[21] be is válogatták a Kent Megyei Sakkszövetség feladványversenyére. Neukomm folyamatosan továbbította Angliába a Magyar Sakkvilág számait, melyek nagy népszerűségnek örvendtek az ottani sakkozók körében (a sakkfeladványok és a játszmaleírások anyanyelvtől függetlenül is értelmezhetők és élvezhetők). Angol levelezőpartnerei közé tartozott A. R. Cooper,[22] T. R. Dawson,[23] C. S. Kipping,[24] R. N. S. Stevenson.[25] A velük folytatott levelezésben többször említik dr. Kovács Norbert,[26] Nagy Ödön[27] és Schór László[28] sakkfeladvány-szerzők nevét is.
A magyar feladványszerzők a világ élmezőnyébe tartoztak a korszakban, az 1929 és 1948 között tizenhárom alkalommal megrendezett Nemzetközi Feladványfejtő Csapatversenyen a magyarok érték el a legjobb eredményt.[29] Hírnevükről Kipping Neukomm Gyulához írott levele is tanúbizonyságot tesz: „Ön mesélt valamit egy másik megfejtőről is. Esetleg beszervezhetne nekem másokat is a hathónapos versenyre. Sakkfeladványos könyveket tudok felajánlani nyereményként, nevezetesen Wallis úr kiváló gyűjteményét, a »777 miniatűrt«[30] és más könyveket. Szeretném, ha a rovatom a leghíresebb lenne a világon, és megpróbálok mindenhonnan neves megfejtőket szerezni, hogy elküldjék nekem a megoldásaikat. A megfejtők listája most már terjedelmes, de jöhetnének még sokan.”[31]
Neukomm Gyula nemzetközi felhasználásra készített kétlépéses sakkfeladványa. (A korszakban a feladványokat nyomdázási technikával készítették. A szemben álló felek bábuit eltérő színekkel jelölték, a világos fél esetében csak a bábu körvonalait jelenítették meg.)
Forrás: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 158.) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Levelek angol levélíróktól
A szakmaiságon túlmenően a levelekben társadalom- és kultúrtörténeti vonatkozású témák is felbukkannak. A. R. Coopert annyira megragadta a magyar fővárost méltató egyik cikk, hogy képeslapokat kért Neukommtól a városról. (Lásd az 5. számú dokumentumot!) A sakkozás mellett a bélyeggyűjtés a másik gyakori témája ezeknek a leveleknek. Több angol sakkozó gyermeke, és maguk a sakkozók is foglalkoztak bélyeggyűjtéssel, Dawson például azt is megemlíti, hogy testvérei óceánjáró hajón teljesítenek szolgálatot, ami komoly bélyegforrást jelent számára, az egzotikusnak tartott magyar bélyegekhez viszont csak nehezen tud hozzájutni. A szebbnél szebb, változatos témájú magyar bélyegeknek és bélyegsoroknak hatalmas sikere volt Angliában. Az angol levélírók többször dicsérték Neukomm figyelmességét, ugyanis a magyar sakkfeladvány-szerző gondosan ügyelt arra is, hogy a borítékokra mindig más és más bélyeget – egyes esetekben teljes bélyegsorokat – ragasszon, ezzel is kielégítve az angol sakkozók bélyeggyűjtési igényét. (Lásd a 3. és 4. számú dokumentumot!)
Thomas Rayner Dawson levelének részlete Neukomm Gyulának, melyben utal a Magyar Sakkvilág egyik feladványára és megemlíti, hogy a londoni sakkversenyen látta játszani Maróczy Gézát[32] és Réti Richárdot[33], akik mindketten döntetlent értek el Victor Wahltuch brit és Savielly Tartakower lengyel-francia sakkozók ellen az 1922-es nagy londoni sakktornán.[34]
Forrás: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 157.)
Neukomm Gyulának saját rovata volt a Budapesti Sakkújságnál 1934–1935-ben és a Tükör című lapban 1933 és 1942 között, a második világháború után pedig ő szerkesztette a Magyar Ifjúság és a Pajtás ifjúsági újságok sakkrovatát.[35] Ugyancsak prominens sakkozó kollégáival, Kovács Norberttel és Schór Lászlóval közösen írta és szerkesztette meg 1939-ben a Magyar Feladvány-műszótár című sakkfeladvány-antológiát, amely számos kiadásban megjelent.[36] A második világháború évei alatt Neukomm ismét tartalékos tisztként teljesített szolgálatot a Magyar Királyi Honvédség kötelékében, első világháborús tevékenységéhez hasonlóan ezúttal is rejtjelfejtő tiszt volt a híradó fegyvernemnél. 1943-ban tartalékos főhadnagyból tartalékos címzetes századossá léptették elő.[37]A háború után középiskolai tanárként – sok más állami alkalmazotthoz hasonlóan – igazolási eljáráson esett át,[38] ám mivel életében soha nem foglalkozott kiemelten a politikával, és a Horthy-rendszer vagy a németek iránt sem találták különösebben elkötelezettnek (a katonai szolgálat alól pedig nemigen tudott volna kibújni), a kialakuló kommunista rendszer hivatalnokai sem találták az államra nézve veszélyesnek. Tanári állását megtarthatta, és sakkfeladvány-szerzői karrierje is folytatódhatott.
*
A sakk sportágban külön versenyműfajt képez a sakkfeladvány-fejtés, amelynek Neukomm Gyula háromszoros világbajnoka volt.
Neukomm több ízben a Magyar Sakkfeladvány-szerző Társaság tisztviselője, illetve egy alkalommal elnöke is volt.[39] Nyelvtudásának és magas színvonalú szakmai munkásságának köszönhetően nemzetközi szinten is igen tekintélyes sakkszakembernek számított, és jelentős szerepet játszott abban is, hogy 1936-ban a Magyar Sakkfeladvány-szerző Társaság belépett az egyes országok hasonló társaságait tömörítő nemzetközi szervezetbe, az 1927-ben megalakult Nemzetközi Sakkfeladvány-szerző Szövetségbe (International Problem Board, IPB).[40] A második világháború után többek között Neukomm Gyula nemzetközi kapcsolatainak és szervezőmunkájának volt köszönhető, hogy a Nemzetközi Sakkfeladvány-szerző Szövetség 1954-ben végül betagozódott a sportág tekintélyes szakmai szervezetébe, az 1924-ben megalakult Nemzetközi Sakkszövetségbe (Fédération Internationale des Échecs, FIDE), melynek egyébként Magyarország is a 14 alapító tagállama közé tartozott. Az IPB beolvadása a FIDE-be nem ment zökkenőmentesen. Az integráció tárgyában keletkezett körlevelet (Lásd a 8. számú dokumentumot!) a Nemzetközi Sakkfeladvány-készítő Szövetség 26 tagállamából 24-nek küldték el, ezek közül pedig Ausztrália, Bulgária, Kanada, Csehszlovákia, Finnország, Németország, Hollandia, India és az Egyesült Államok egyértelműen támogatták az integrációt. Argentína, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország és Dél-Afrika nem nyilvánított véleményt a kérdésben, egyes tagországok, különösen Izrael és Jugoszlávia sakkfeladvány-készítő szervezeteinek képviselői pedig ellenezték az integrációt, mivel úgy gondolták, szerencsésebb megőrizni a nemzetközi feladványszerző szervezet autonómiáját. Úgy vélték ugyanis, hogy a sakk elmélete és gyakorlata jelentősen eltér egymástól, és egy gyakorlati orientáltságú sportszervezeten belül a feladványszerzők mellőzve lesznek.[41] Az amerikaiak, akik alapvetően támogatták az integrációt, azt javasolták, hogy a FIDE a sakkfeladvány-versenyekre vonatkozóan is dolgozzon ki részletes, nemzetközileg elfogadott szabályokat, egyúttal sürgették a sakknagyhatalomnak számító Szovjetunió csatlakozását is az immár a Nemzetközi Sakkszövetség keretein belül működő új sakkfeladvány-szerző szervezethez, ugyanis a szovjetek eredetileg nem voltak tagjai az IPB-nek.[42] (A Magyar Sakkszövetség és a Szovjetunió Sakkosztálya között zajlott egyeztetést a 9. és 10. számú dokumentum mutatja be.)
A Nemzetközi Sakkfeladvány-szerző Szövetségből végül 1954-ben jött létre a FIDE Sakkszerzemény Bizottsága (Commission Internationale pour les Compositions Échiquéennes), amelybe az amerikaiak felvetésének megfelelően a Szovjetunió is belépett. A bizottság elnökének a FIDE Neukomm Gyulát kérte fel. A három alelnöki tisztséget A. Kasantseff (Szovjetunió), C. S. Kipping (Nagy-Britannia) és N. Petrovics (Jugoszlávia) töltötte be, a titkári feladatokat pedig A. Nagler (Svájc) látta el. A bizottság tagjai az NDK, az Egyesült Államok, Argentína, Hollandia, Franciaország és Csehszlovákia képviselőiből tevődtek össze. A bizottság első kongresszusát 1956. május 15. és 17. között rendezték meg Budapesten a margitszigeti Nagyszállóban.[43] (A Nemzetközi Sakkszövetség Feladványbizottságának feladata, működése, tervezete és 1955. évi munkaterve a 11. számú dokumentumban olvasható.)
A szervezet 2010-ben kivált a FIDE-ből és újra önálló lett, jelenleg Sakkfeladvány Világszövetség (Fédération Mondiale pour la Composition Échiquéenne, World Federation for Chess Composition) néven működik.
Az 1956-ban Budapesten megrendezett sakkfeladvány-szerző kongresszus tájékoztató füzetének címlapja
Forrás: HU-MNL-OL-P 1213-3. (No. 2.) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Moszkvai, stockholmi és budapesti kongresszus anyaga
Neukomm Gyula valamikor az 1950-es években – a forrás keletkezési ideje nem határozható meg egyértelműen – így nyilatkozott a sakkfeladvány-szerkesztés műfajáról: „Köztudomású, hogy a magyar sakkozás mind a gyakorlati játék, mind a problémaszerzés terén világviszonylatban igen előkelő helyet foglal el, de azt már csak a szakemberek kis csoportja tudja, hogy Szovjetoroszországban, hol a sakkot úgyszólván iskolai tantárggyá tették, milyen óriási fejlődést mutat fel az utolsó 25 évben a kultúr-megnyilatkozás ezen ága. A problémaköltészet terén az 1923–37. években a földkerekségen eldőlt [!] 1255 nemzetközi feladványversenyen nyert kitüntetésekről készült statisztika szerint – melyben 28 nemzet szerepel – Magyarország és Oroszország vezet Anglia, Németország, Csehszlovákia, Olaszország stb. előtt.”[44]Neukomm Gyula sokoldalú életművét gazdagítja versenybírói tevékenysége is, hiszen ezen a területen is kiemelkedőt alkotott – összesen 57 nemzetközi és 5 nemzeti versenyen bíráskodott.[45] A versenybírók többnyire nem részesültek díjazásban, noha feladatuk hasznosságához kétség sem férhetett. Dr. Páros György így ír a versenybírók feladatáról: „… a jó versenybíró, aki szakértelemmel, lelkiismeretesen válogat az eléje kerülő versenyfeladványokban és az arra legméltóbbaknak nyújtja a pálmát, éppoly értékes szolgálatokat tesz a sakkfeladványkedvelő világnak, mint akár a legjobb feladványszerzők, mert ítéletével fémjelzi a műveket s ezzel biztosítja fennmaradásukat, következetes, elveken alapuló döntéseivel irányt szab a fejlődésnek, tehát újabb értékes alkotásoknak válik előidézőjévé.”[46]Forrásközlő cikkünkben bemutatjuk Neukomm Gyula versenybírói eredményhirdetését is, melyet a „Rakéta” kétlépéses véletlen matt témaversenyéről készített 1944. október 5-én. (Lásd a 7. számú dokumentumot!)Neukomm az 1950-es években már súlyos szívbetegségben szenvedett, ennek ellenére fáradhatatlanul tovább dolgozott mint matematikatanár és sakkfeladvány-szerkesztő egyaránt. Megrendült egészsége ellenére élete utolsó éveiben egy budapesti és három nemzetközi, többnapos szakmai kongresszuson vett részt (Ausztriában, a Szovjetunióban és Jugoszláviában), emellett kiemelkedő matematikatanárként a Középiskolai Matematikai Lapokat is szerkesztette.[47]Ötvenéves feladványszerzői jubileuma tiszteletére kollégái, barátai és tanítványai nemzetközi sakkfeladvány-versenyt szerveztek volna, azonban Neukomm Gyula ezt már nem érhette meg: szívbetegsége következtében 1957. október 9-én elhunyt budapesti otthonában.[48]
Dokumentumok:
1.
R. S. Stevenson levele Neukomm Gyulának
London, 1920. március 2.
KENT COUNTY CHESS ASSOCIATION
Patrons:
THE ARCHBISHOP OF CANTERBURY G.C.V.O.
THE MARQUESS CAMDEN
President:
THE RIGHT HON. SIR WILLIAM HART DYKE, BART
45, Clapham Road
London S.W. 9.
3.2.1920
Dear Sir,
I have the pleasure to inform you that your problem “Ethel” has been accepted, and will take its place in the competition of Kent County Chess Association. The result will be published at the Congress on April 5th and I will let you know the result when it is out.
Please do not apologize for your English, which is very good. If you have time, I should very much appreciate a letter telling me how chess is getting on in Hungary especially in Buda-Pest, and what master players are now in evidence.
Yours faithfully,
R.S. Stevenson
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 168.) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Levelek angol levélíróktól – Eredeti, kézzel írott.
Az irat magyar fordítása:
KENT MEGYEI SAKKSZÖVETSÉG
Védnökök:
ŐSZENTSÉGE A CANTERBURY ÉRSEK
CAMDEN ŐRGRÓFNÉJA
Elnök:
A TISZTELETRE MÉLTÓ SIR WILLIAM HART DYKE, BARONET
Clapham Road 45.
London S.W. 9.
1920. március 2.
Tisztelt Uram,
Örömmel tájékoztatom, hogy „Ethel” nevű feladványát elfogadták, és szerepelni fog a Kent Megyei Sakkszövetség versenyén. Az eredményt az április 5-ei kongresszuson teszik közzé, tudatom Önnel, amint kihirdetik.
Kérem ne mentegetődzőn angol nyelvtudása miatt, az ugyanis kiváló. Ha van ideje, nagyon lekötelezne, ha tájékoztatna levélben a sakk magyarországi, különösen budapesti helyzetéről, és arról, hogy milyen mesterjátékosokat tartanak most nyilván.
Szívélyes üdvözlettel,
R. S. Stevenson
2.
A. R. Cooper levele Neukomm Gyulának
Portsmouth, é. n., október 31.
Oct. 31st.
104, Manners Road
Southsea
England
Dear Mr. Neukomm,
I have this last week heard from Dr. N. Kovács and I am very pleased indeed to receive two pretty examples of his Help-mate problems. These will prove a nice change in my column, as well as introducing the doctor to my solvers. I am unfortunately unable to write to him direct, as he put his address only upon the envelope, where it was rather indistinct, as that I could not read it clearly. Will you therefore please convey my best thanks to Dr. N. Kovács[49] for his pleasing problems. I shall publish one of them shortly and the other I shall keep for publication in my Christmas column, when I take the opportunity of publishing a number of ’Fairy’ problems as a seasonable change. I am afraid I cannot undertake to send every column to Dr. N. Kovács as I do to you, as I may not always have enough. But I will send some extra when his problems are published for you to hand on to him. And very often in sending to you I will enclose extra copies if I have enough to spare for you to pass on either to him or any others whom you wish.
With my best thanks and good wishes
Yours sincerely
A.R. Cooper
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 18.) – Eredeti, kézzel írott.
Az irat magyar fordítása:
október 31.
Manners Road 104.
Southsea
Anglia
Kedves Neukomm Úr!
A múlt héten levelet kaptam Dr. Kovács N.-től, és nagyon megörültem a két szép segítőmatt feladványának is. Ezek színesítik majd rovatomat, és a doktor úr nevét is megismertetik a feladványokat megoldó közönséggel. Sajnos nem tudok neki közvetlenül írni, mert a címét csak a borítékon tüntette fel, ahol az meglehetősen homályosan olvasható, így nem tudtam pontosan kiolvasni. Kérem tehát, hogy tolmácsolja hálás köszönetemet Dr. Kovács N.-nek a jól hasznosítható feladványokért. Az egyiket rövidesen közzéteszem, a másikat pedig a karácsonyi rovatomban fogom lehozni, megragadom majd az alkalmat, hogy az évszakhoz illően néhány „tündéri” feladványt is közöljek. Attól tartok, hogy nem tudom vállalni, hogy minden megjelenésből példányt küldjek Dr. Kovács N.-nek, mint ahogy azt Önnek szoktam, mert nem biztos, hogy mindig lesz belőlük elegendő mennyiség. De küldök majd néhányat pluszban azokból, amikben az ő feladványai megjelennek, hogy átadhassa neki. És – amennyiben lesz erre tartalékom – nagyon gyakran az Ön küldeményéhez mellékelek majd extra példányokat, hogy azokat Ön továbbíthassa neki vagy bárki másnak, akinek szeretné.
Fogadja legnagyobb köszönetemet és jókívánságaimat,
Üdvözlettel
A. R. Cooper
3.
A. R. Cooper levele Neukomm Gyulának
Portsmouth, 1920. május 25.
May 25th 1920
104 Manners Road
Southsea
Portsmouth
England
Dear Prof. Neukomm,
I received your letter last week for which I thank you, and also for the splendid collection of your national stamps which you so kindly sent. Your idea of putting a representative collection on the envelope was the same as M. E. Breuer did, and it makes a very interesting souvenir. My little son naturally is very delighted, and through me he sends you his best thanks. I think it is very kind indeed of you. You told me that it will interest M. E. Breuer if I send you a few of the stamps of our century, and I have gathered a small number hoping they may be of use and interest, but you must understand that our government does not issue as large a variety as yours. Your stamps seem very much more numerous than ours, and only a change of ruler on the death of a king or queen causes a new issue of stamps. So I am afraid the few I send seem a very poor return for the fine collection which you sent to me. It is all I could get hold of though, and there are very few besides these. I hope however, by sending my chess columns each week to repay you somewhat for your kindness.
I am indebted to you also for causing M. L. Schór[50] to send me two of his problems for the ‘Western Daily Morning’. I am publishing one of these problems this week, and I am writing to him also by this mail.
With many thanks
Yours faithfully
A. R. Cooper
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 21.). – Eredeti, kézzel írott.
Az irat magyar fordítása:
1920. május 25.
Manners Road 104.
Southsea
Portsmouth
Anglia
Kedves Neukomm Tanár Úr!
Múlt héten kaptam meg levelét, amelyet köszönök, és köszönöm a nagyszerű magyar bélyegsorozatot is, amelyet volt oly szíves nekem elküldeni. Az Ön ötlete, hogy egy reprezentatív sorozatot helyezzen a borítékra, ahogyan Breuer E. úr is csinálta, nagyon eredeti ajándék lesz. A kisfiam természetesen nagyon örül, és rajtam keresztül hálás köszönetét küldi Önnek. Úgy gondolom, hogy ez valóban nagyon kedves Öntől. Említette Ön, hogy Breuer E. úr örülne, ha elküldenék Önnek néhányat jelen századunk bélyegei közül, összegyűjtöttem hát egy kisebb adagot, remélve, hogy hasznosak és érdekesek lesznek, azonban meg kell értenie, hogy a mi kormányunk nem bocsát ki bélyegeket olyan nagy választékban, mint az Önöké. Az Önök bélyegei lényegesen változatosabbak, mint a mieink, és csak egy uralkodóváltás, egy király vagy egy királynő halála hozna új bélyegkiadást. Ezért attól tartok, hogy az a néhány bélyeg, amit küldök, nagyon szegényes viszonzás azért a szép gyűjteményért, amelyet Önök küldtek nekem. Ez minden, amit csak szerezni tudtam, és ezeken kívül nagyon kevés van még. Remélem azonban, hogy a sakkrovatom heti postázásával némileg meghálálhatom a kedvességét.
Köszönettel tartozom Önnek azért is, hogy Schór L. úr elküldte nekem két feladványát a Western Daily Morning számára. Az egyik feladványt ezen a héten teszem közzé, és ezzel a postával írok neki is.
Hálás köszönettel,
Tisztelettel,
A. R. Cooper
4.
A. R. Cooper levele Neukomm Gyulának
Portsmouth, 1921. október 8.
[1921] Oct 8th
104 Manners Road
Southsea
Portsmouth
Dear Mr. Neukomm,
I received your welcome letter this week with ‘Fairy’ solution, and the problem from yet another Budapest friend M. Ö. Nagy.[51] Thank you for sending them, and please convey my best thanks to the composer himself. I shall publish this next week, that is on Oct 5th. Your Budapest group of composer enthusiasts is truly a wonderful one. You are many in point of numbers, and the work produced has a particularly high standard of excellence. This problem by M. Nagy pleases me very much in its point and beauty, and I anticipate that it will cause solvers some little trouble. The personal note as to M. Nagy’s misfortune in being prisoner so long I shall mention. Your people have indeed suffered through the war. In this week’s ‘Children’s Newspaper’ there is (page 2) an interesting column about the break-up of Hungary, and I send it to you thinking you may like to read what it says. The paper I take regularly is the ‘Morning Post’ and that has had several accounts lately of the unrest in which you are living. The better class papers here are staunchly in your favour. Naturally I feel very interested in items of news about Hungary. I wonder if ever I shall have the pleasure of meeting you? Budapest is a long way – but who knows?
With all good wishes to yourself and all Budapest friends
Yours sincerely
A. R. Cooper
P.S. Very many thanks for sending stamps and selecting fresh ones for envelope. My son is delighted.
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 13.) – Eredeti, kézzel írott.
Az irat magyar fordítása:
[1921.] október 8.
Manners Road 104.
Southsea
Portsmouth
Kedves Neukomm úr!
A héten kaptam meg levelét a „Tündér” [feladvány] megoldásával, és egy új budapesti barát, Nagy Ö[dön] úr feladványával. Köszönöm, hogy elküldte ezeket, és kérem, tolmácsolja hálás köszönetemet magának a szerzőnek. Ezt a feladványt a jövő héten, azaz október 5-én fogom közzétenni. Az Önök budapesti feladványszerző csoportja valóban csodálatos. Sokan vannak, a létrehozott művek pedig különösen magas színvonalúak. A Nagy úr által készített feladvány nagyon tetszik nekem – mind lényegét, mind szépségét tekintve –, és előre látom, hogy a megfejtőknek némi fejtörést fog okozni. A személyes megjegyzést Nagy úr hányatott sorsára vonatkozóan, hogy ilyen sokáig volt [hadi]fogságban, megemlítem majd. Az Önök népe valóban sokat szenvedett a háború alatt. Az e heti Children’s Newspaperban (a 2. oldalon) van egy érdekes rovat Magyarország felosztásáról, ezt elküldöm Önnek, gondolván, hogy szívesen elolvassa, amit ez az újság ír. A Morning Postban – a lapot rendszeresen olvasom – az utóbbi időben több beszámoló is megjelent arról a nyugtalan helyzetről, amelyben Önök élnek. Az itteni magasabb presztízsű lapok határozottan Önök mellett állnak. Természetesen engem nagyon érdekelnek a Magyarországról szóló hírek. Vajon lesz-e valaha lehetőségem találkozni Önnel? Budapest messze van – de ki tudja?
Minden jót kívánok Önnek és minden budapesti barátjának,
Üdvözlettel,
A. R. Cooper
Utóirat: Nagyon köszönöm a bélyegeket, és hogy mindig másik bélyeget választ a borítékra. A fiam el van ragadtatva.
5.
A. R. Cooper levele Neukomm Gyulának
Portsmouth, é. n., június 10.
June 10th
104 Manners Road
Southsea
England
Dear Prof. Neukomm,
It is some time since I wrote to you, but I have been going to write lately several times and had to put off doing so. What has prompted me to write now is that I was reminded to do so by reading a very fine article in a newspaper (the ‘Morning Post’) about Budapest. The writer was in praise of your city, and said he considers it the ‘finest city in the world’, surpassing even Paris for beauty. He said the buildings are finer in your city than any he has seen elsewhere. I meant to have cut the article out, and set you for you to read, but unfortunately I did not put the paper carefully away, and it was destroyed. But it has prompted me to ask if you will be so good, when you have time, to send me a postcard view of me of your fine buildings that the writer refers to. I should be most interested in seeing thus what you can show.
Dr. N. Kovács wrote me a very nice letter, received last week, together with some of his Helpmates for my column. I am very pleased with these as you may guess, and I am writing to him by this mail. Please give my kindest regards to Mr. L. Schór, Mr. E. Breuer, and all those others of your friends who have been so kind to me, accept best wishes from.
Yours sincerely,
A. R. Cooper
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 15.) – Eredeti, kézzel írott.
Az irat magyar fordítása:
június 10.
Manners Road 104.
Southsea
Anglia
Kedves Neukomm professzor,
már jó ideje nem írtam Önnek, az utóbbi időben többször is terveztem, de mindig el kellett halasztanom. Ami most az írásra késztet, az, hogy az egyik újságban (a Morning Postban) egy nagyon szép cikket olvastam Budapestről. Az író az Önök városát dicsérte, és azt írta, hogy szerinte ez a „világ legszebb városa”, amely szépségében még Párizst is felülmúlja. Azt is állítja, hogy az Önök városában az épületek szebbek, mint a bárhol máshol látott épületek. Ki akartam vágni a cikket, és el akartam küldeni Önnek, hogy elolvashassa, de sajnos nem tettem el biztos helyre az újságot, és már nincs meg. Mindez azonban arra késztetett, hogy megkérjem, legyen olyan kedves, amennyiben ideje engedi, küldjön nekem egy képeslapot az Önök szép épületeiről, amelyekre az író hivatkozik. Igazán nagyon örülnék, ha ily módon láthatnám, amiket meg tudna nekem mutatni.
A múlt héten kaptam dr. Kovács N[orbert]-től egy nagyon szép levelet néhány segítőmattjával együtt a rovatom számára. Ezeknek mindig nagyon örülök, ezt el tudja képzelni, most írok neki is. Kérem, adja át szívélyes üdvözletemet Schór L[ászló] úrnak, Breuer E. úrnak és mindazon barátainak, akik oly kedvesek voltak hozzám, fogadja jókívánságaimat.
Üdvözlettel,
A. R. Cooper
6.
A. R. Cooper levele Neukomm Gyulának
Portsmouth, 1923. február 22.
22. Feb. 1923
3, Devonshire Avenue,
Southsea
Dear Mr. Neukomm.
Yes, you are correct that I sent you a letter last month, and I was waiting for a reply from you. I was rather surprised that your reply was so long in reaching me, but your card explains. I will repeat in my letter now, what I previously had written. You won the 1st Prize in The Christmas competition as Dr. N. Kovacs informed you, and in my letter I inquired what I should send you as a prize. My bank advised me to send a British Postal Order to value 6 schillings, but I hesitated as I was not sure if you could cash it in Hungary. So I asked you if I should send you the cash as I did before, or if I should send chess books to the value. B. G. Laws’ new book is now published and is an excellent little work giving definitions of terms and themes, but The value of your prize is more than that. Have you the book ’Schach-Kuriositäten’ (in German)? If not, I can send you that as well. If you have that I will send whatever you wish. I see by advertisements that a new book by Reti is shortly to be published entitled ’New Ideas in Chess’.[52] Would you like that? I shall wait a reply from you before sending anything, and I wish send either cash or your choice in books. Please let me know.
I have received with much pleasure all copies of ’Magyar Sakkvilag’ except August 1922. That copy seems to have been lost in the post. Can you possibly send me a copy of August? I should very much like to have the 1922 volume complete.
Although I cannot read Hungarian language I have very much enjoyed the problems and games. Thank you for all your kindness and especially for so thoughtfully putting new stamps on your letters. My son very much appreciates them.
With all best wishes,
Yours sincerely,
A. R. Cooper
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 4.) – Eredeti, kézzel írott.
Az irat magyar fordítása:
1923. február 22.
Devonshire Avenue 3.
Southsea
Kedves Neukomm úr!
Igen, igaza van, a múlt hónapban valóban küldtem Önnek egy levelet, és vártam a válaszát. Eléggé meglepett, hogy a válasza ilyen sokáig váratott magára, de írása megmagyarázza a történteket. Megismétlem mostani levelemben azt, amit korábban is írtam. A karácsonyi versenyen Ön nyerte az I. díjat, ahogy erről Dr. Kovács N[orbert] már tájékoztatta Önt. Korábbi levelemben érdeklődtem, hogy mit küldjek Önnek jutalomként. A bankom azt tanácsolta, hogy küldjek egy angol pénzutalványt 6 schilling értékben, ám ezt végül nem tettem, mert nem voltam biztos benne, hogy Magyarországon be tudja majd váltani. Ezért megkérdeztem Önt, hogy küldjek-e inkább készpénzt, mint korábban, vagy küldjek esetleg sakkos könyveket hasonló értékben. B. G. Laws új könyve most jelent meg, kiváló kis mű, amely ismerteti a különböző fogalmakat és témákat, az Ön nyereményének értéke azonban ennél nagyobb. Megvan Önnek a Schach-Kuriositäten című könyv (németül)? Ha nincs, akkor azt is elküldhetem. Ha megvan, küldök valami mást, amit csak kér. A hirdetésekből látom, hogy hamarosan megjelenik Reti új könyve New Ideas in Chess címmel. Ez megfelelne? Megvárom a válaszát, mielőtt bármit is küldenék, és vagy készpénzt, vagy az Ön által választott könyvet fogom küldeni. Kérem, tudassa velem.
A Magyar Sakkvilág minden példányát nagy örömmel vettem kézhez, az 1922. augusztusi példány nem érkezett meg. Az a példány, úgy tűnik, elveszett a postán. Tudna esetleg küldeni nekem egy példányt az augusztusi számból? Nagyon szeretném, ha az 1922-es évfolyam teljes egészében meglenne nekem.
Bár nem olvasok magyarul, nagyon élvezem a feladványokat és a játszmaleírásokat. Köszönöm kedvességét, és különösen azt, hogy nagy gonddal mindig új bélyegeket tesz a levelekre. A fiam nagyon nagyra értékeli őket.
Minden jót kívánok,
Üdvözlettel,
A. R. Cooper
7.
Neukomm Gyula versenybírói eredményhirdetése a „Rakéta” kétlépéses véletlen matt témaversenyéről
Budapest, 1944. október 5.
I. díj: 800 sz. (Kardos) I-típusú feladvány kétszeres lépéskényszerrel. Jó és eredeti tényleges játék. Aránylag sok sötét lépéslehetőség.
II. díj: 888 sz. (Zilahi) II-típusú feladvány, nagy sötét lépéslehetőség, kitűnő tényleges játék.
Dicséret: 754. sz. (Zilahi) Abszolút gazdaságos 6 bábos II-típusú feladvány meglepetésszerű tényleges játékkal.
Elismerés: 745. sz. (Kardos) I-tipusú feladvány kétszeres lépéskényszerrel, nagy sötét mozgási lehetőséggel. A tényleges játék ugyan prózai, de a két mattképben van bizonyos hasonlatosság.
A többi pályamű, melynek tényleges játéka jó vagy legalább is megfelelő lett volna, szerkezeti hibák miatt nem volt helyezhető. Igy elsősorban a 859/a sz. (Zilahi) pályaművet kell megemlítenem, hol nehézkes állásban 22 báb szerepel és igen kevés sötét lépéslehetőséget találunk, holott 15 bábbal nemcsak nagyobb lépéslehetőséget lehet elérni, hanem még a tényleges játék erényeit is lehet fokozni. A 841 sz. (Kardos) feladvány 15 bábja helyett 11 bábbal nagyobb sötét lépéslehetőség mellett még a mattképek is javíthatók.
Már e két példa is mutatja, hogy a pályázók nem foglalkoztak elég türelemmel és kitartással az egyes feladványok kicsiszolásával, hanem inkább „mennyiségre” dolgoztak a minőség rovására. Ezt pedig kerülni kell!
Neukomm Gyula
s. k.
versenybíró.
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-4. (No. 11.) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Sakkcikkek (Neukomm Gyula cikkei) – Eredeti gépelt.
8.
A Magyar Sakkszövetség körlevele
Budapest, 1953. június 2.
A FIDE 1951. évi velencei ülésszakán Magyarország kiküldöttei indítványozták, hogy az IPB olvadjon bele a FIDE szervezetébe, s a jövőben annak keretében, mint annak egyik bizottsága folytassa működését.
A FIDE ezt a javaslatot kedvezően fogadta, s végrehajtásának előkészítésével a Magyar Sakkszövetséget bízta meg.
E megbízás folytán felkérjük Önt, mint az IPB képviselőjét, hogy országa sakkfeladvány-szervezetének e kérdésben elfoglalt álláspontját, esetleges kívánalmait és javaslatait velünk mielőbb közölni szíveskedjék.
Meggyőződésünk, hogy javaslatunk a feladványszerzés egyetemes érdekét szolgálja, mert nemzetközi kapcsolatainak megerősödését, s ezáltal annak fejlődését hathatósan segítené elő, ezért arra kérjük Önt, hogy mind a saját, mind pedig országa részéről részesítse támogatásban.
Tisztelettel,
Magyar Sakkszövetség
Neukomm Gyula s.k. Fülöp Sándor s.k.
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-2. (No. 1.) ‒ Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Vegyes iratanyag – Eredeti gépelt.
9.
A Szovjetunió Sakkosztályának levele a Magyar Sakkszövetségnek
Moszkva, 1954. június
1720/1954
A Szovjetunió Sakkosztálya
Tisztelt Neukomm elvtárs,
A FIDE XXIV. kongresszusa határozatának értelmében elküldöm Önnek, mint a feladványbizottság tagjának, e bizottság munkája megszervezésére vonatkozó javaslatokat.
Ezeket a javaslatokat a FIDE 1954. augusztusi XXV. kongresszusán kívánom benyújtani.
Nagyon le lennék Önnek kötelezve, ha a következő két-három hét folyamán alkalmat találna arra, hogy közölje velem véleményét e javaslatokról és azt, hogy kiket jelöl a bizottság vezető szervébe.
Tisztelettel,
V. Ragozin,[53] nemzetközi nagymester
a FIDE alelnöke
A feladványbizottság szervezéséhez
Célok és feladatok
1. A sakkfeladványok fejlesztése az egyes országokban a sakkművészet általános haladásának érdekében.
2. A feladványszerzők egyesítése nemzetközi sakkszövetségekben, amelyek belépnek a FIDE-be.
3. A sakkfeladványkódex kidolgozása.
4. Sakkfeladványok szerkesztésében és megoldásában egyéni és csapat-világbajnokságok megtartása.
5. Sakkfeladványszerzők részére nemzetközi címek létesítése és odaítélése.
6. Nemzetközi sakkfeladvány nyilvántartás létesítése.
A bizottság összetétele
1. A FIDE-kongresszus megválasztja a sakkfeladványbizottság vezetőszervét, az elnökséget, amely elnökből, három alelnökből, titkárból és hat tagból áll. A bizottság elnöke automatikusan alelnöke a FIDE-nek. A bizottság elnöksége legalább évente egyszer, a FIDE rendes kongresszusának ideje alatt ül össze.
2. A bizottság határozatait a FIDE-kongresszus hagyja jóvá.
Legközelebbi feladat
1954 decemberében, egy európai országban össze kell hívni a sakkfeladványbizottság elnökségét, hogy kidolgozza az alapszabályokat és az 1955. évi munkatervet.
1954. VII. 9. Radvány
[tollal írva:] Lássa Sportoktatási Hivatal
Az irat jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-2. (No. 22.) – Eredeti gépelt.
10.
Neukomm Gyula levele Vjacseszlav Ragozin FIDE-alelnök részére
Budapest, 1954. július 18.
Tisztelt Ragozin elvtárs!
Június ?-én kelt b[ecses] levelét, jobban mondva annak magyar fordítását július 15-én kaptam kézhez. Mint a Magyar Országos Feladványbizottság elnöke, VII. 17-én a Feladványbizottság elé terjesztettem levelének tartalmát, melyet a Feladványbizottság nagy örömmel üdvözölt és javaslatait általában kitűnőeknek találta.
Mielőtt a Magyar Feladványbizottság véleményére és megjegyzéseire rátérnék, engedje meg, hogy először tájékoztatásul röviden közöljem az 1953. VI. 20-i magyar körlevélre érkezett válaszokat.
Az International Problem Board 26 tagállamából 24-nek küldtük el a körlevelet (Spanyolországnak és Görögországnak nem írtunk).
1. Igenlőleg válaszolt: Ausztrália, Bulgária, Kanada, Csehszlovákia, Finnország, Németország, Hollandia, India, Egyesült Államok. (Összesen 9)
2. Kitérő választ adott: Brazília, Olaszország. (Összesen: 2)
3. Várakozó álláspontot foglalt el: Nagy-Britannia, Izrael, Jugoszlávia. (Összesen: 3)
4. Nem válaszolt: Argentína, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Dél-Afrika.
A javaslatával kapcsolatban első megjegyzésünk, hogy azok nem térnek ki az anyagi kérdésekre. A FIDE a megnövekedett költségek fedezésére valószínűleg újabb hozzájárulást kér az egyes országoktól, ami a kapitalista országok szempontjából fontos. Pl. Hollandia máris érdeklődött, hogy mit jelent ez anyagilag? Tehát ezt a kérdést tisztázni kell.
Második megjegyzésünk: A „Célok és feladatokat” ki kellene egészíteni az alábbi ponttal: A feladványszerzési versenyeken működő versenybírók minősítése. (Nemzetközi ill. nemzeti versenybírók az egyes feladvány műfajokkal kapcsolatban.)
A 11 tagú vezető szervbe – a Szovjetunió és Magyarország képviselőin kívül – a következőket ajánljuk: elsősorban Nagy-Britanniát (Kipping) és Izraelt (Shahaff),[54] ugyanis az IPB-nek a jelenlegi elnöke, C. S. Kipping[55] (Anglia) és titkára, E. Shahaff (Izrael) főleg azért bizalmatlanok, mert azt hiszik, hogy a magyar kezdeményezés az ő személyük ellen irányul. (Szóbelileg minderről sokat lehetne mondani.) Azután szerintünk Csehszlovákia (Havel), Lengyelország (Weróbel?), az Egyesült Államok (Hasberg), Hollandia (Hartong, Feendstra-Kuipér?), Németország (Albrecht?, Grasemann) látszik igen alkalmasnak. Azonkívül természetesen annak a nyugati országnak a képviselője (amennyiben a fenti országokban nincs benne), amelyben a Sakkfeladvány Világszövetségének Elnöksége ez év decemberi ülését tartja (Franciaország, Svájc?).
Tisztelettel,
(J. R. Neukomm)
feladványmester, a Magyar Országos
Feladványbizottság Elnöke
Az irat jelzet: HU-MNL-OL-P 1213-2. (No. 23.) – Eredeti gépelt.
11.
A Nemzetközi Sakkszövetség Feladványbizottságának feladata, működése, tervezete és 1955 évi munkaterve
Budapest, 1955. február 28.
A tervezetet megkapja:
A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE)
A Nemzetközi Sakkszövetség Feladványbizottságának elnöksége és tagjai.
A tervezet jóváhagyása után: valamennyi ország feladványszervezete.
A Nemzetközi Sakkszövetség 1954. évi kongresszusán fontos döntés történt. [!] Megalakult a FIDE kebelén belül a nemzetközi feladványélet irányítására a Nemzetközi Feladványbizottság vezetősége.
A FIDE XXV. kongresszusa személyemet tisztelte meg az elnöki tisztséggel. Ősz óta súlyos betegségen mentem keresztül, a mai napig betegen feküdtem, szerepemet nem tölthettem be.
Gyógyulásom után megragadom az alkalmat, hogy köszöntsem a Nemzetközi Sakkszövetségünk elnökét. A Feladványbizottság nevében kívánom, hogy a következő években is a legjobb egészségben, az eddig tanúsított ügyszeretettel vezesse a FIDE-t a világ sakk-kultúrájának további felvirágoztatása érdekében.
Első alkalom, hogy köszönthetem a kongresszus bizalmával megtisztelt Nemzetközi Feladványbizottság vezetőségét és tagjait. Közlöm, hogy a Szovjet Sakk-osztály 1954. december 21-én kelt levelében A. P. Kazancev[56] sakktársat delegálta a Nemzetközi Feladványbizottságba 3. alelnöknek. A feladványszerzők az egész világon ismerik az Önök munkásságát, melyet a feladványszerzés fejlesztése érdekében kifejtettek. Külön köszöntöm Mr. C. S. Keppéry sakktársunkat, aki (E. Shahaff sakktárssal együtt) e téren elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Kívánatosnak tartom, hogy a NF[57] működése a FIDE kebelében egyenes folytatása legyen az IPB-nak, csakúgy, mint az összes nemzetek feladványszervezeteit egyesítve – a többi sportok mintájára – olyan Tiszteletet, [!] olyan Sportbarátságot alkosson, amelyben az egyes országok feladványszervezetei szolidárisan együttműködve, a vezetőség határozatait elismerve és magukévá téve ‒ erőteljes nemzetközi feladványsakkélet kiépülése lehetővé váljék. [!] Ehhez természetesen szükséges közös akarat, összefogás és – ami az IPB-ban teljesen hiányzott, de minden Nemzetközi Sporthatóságban megvan – a vezetőségnek a hatásköre, hogy határozatainak bizonyos szankciókkal érvényt is tudjon szerezni, továbbá bizonyos anyagi bázis világbajnokságok rendezésére. Ehhez a munkához kérem a bizottság valamennyi tagjának jóindulatú, baráti segítségét.
Most pedig engedjék meg, hogy közöljem Önökkel javaslat alakjában
1. a megoldandó feladatokat,
2. a működési tervezetet és
3. az 1955. évi munkatervet.
1. Megoldandó feladatok.
A feladványszerzők nemzeti szervezetének fent vázolt egyesítésén kívül
a. Sakkfeladványkódex kidolgozása (A szabályszerűség, számolás, en-passant ütés[58] kérdéseinek végleges kodifikálása).
b. Formális és informális nemzetközi feladványversenyek egységes versenyszabályainak kidolgozása.
c. Nemzetek közötti feladványszerzési csapatversenyek szabályzatának kidolgozása.
d. A versenybírói kérdés elintézése. Nemzetközi versenybíró-minősítések feladványműfajok szerint, a végjátékról meg nem feledkezve.
e. Sakkfeladványszerzési egyéni és csapat-világbajnokság kérdéseinek rendezése.
f. Megfejtési egyéni és csapat-világbajnokság rendezése: zárt helyen, meghatározott időn belül, bizonyos számú feladvány megfejtése diagramról[59] minél rövidebb idő alatt. (Törekedni kell minden országban tömegsporttá fejleszteni kétlépésnek 2 órán belül való megfejtését.)
g. NF hivatalos lapjának kérdése.
h. Esetleg sakkfeladványszerzők részére nemzetközi címek (nagymester, mester) létesítése és odaítélése.
i. Sakkfeladványok nemzetközi nyilvántartása. Jól kezelhető gyűjtemények létesítése, illetőleg kezelésének megszervezése.
2. Működési tervezet
A FIDE kebelében működő Feladványbizottság tagsági díja egységesen országonként évi 30,- svájci frank. A tagdíjat a Nemzetközi Sakkszövetség pénztárosához kell befizetni. A tagdíjat csak adminisztrációs költségre (levelezés, távirat) és díjazásra lehet felhasználni.
A Feladványbizottság Elnöksége kiküldi javaslatait a FIDE-nak és a NF tagjainak. A határidőre bekért hozzászólások és javaslatok után, melyeket az elnök egyeztet, az elnök elküldi a tervezetet a FIDE-nak, melyet a FIDE titkársága sokszorosít és megküldi valamennyi tagszervezetnek.
A NF elnöksége (elnök, alelnök és titkár) egyenlőn – amíg az alapozás meg nem történt – évente egyszer jön össze 3 napos értekezletre a javaslatok végleges megszövegezése és a további munkaterv részletes megállapítására. Ettől függetlenül a NF 2 évenként tart a FIDE kongresszusával egyidőben és egyhelyen 3 napi kongresszust. Ezen a munkaköri elnök beszámol a bizottság végzett munkájáról, és ezen a kongresszuson válnak a kidolgozott javaslatok határozatokká. Az 1956. évi kongresszuson kell szabályozni a tisztújítás kérdéseit is. Minden tagszervezetnek 1 szavazata van. Ezen a kongresszusra valamennyi tagszervezet küldhet képviselőt (delegátus). Az értekezleten és a kongresszuson résztvevő delegátusok úti- és tartózkodási költségeit a saját nemzeti feladványszervezet fedezi.
3. Az 1955. évi munkaterv
Április 1-ig: A NF tagjai eljuttatják az elnökhöz hozzászólásukat jelen tervezethez. Az alelnökök és titkár javaslatot tesznek a nov[ember]-decemberi értekezlet helyére és közelebbi időpontjára nézve.
Április 15-én: Amennyiben a tervezetet jóváhagyják, az elnök (egyeztetés után) elküldi e tervezetet a FIDE titkárságán keresztül valamennyi ország feladványszervezetének, felszólítva azokat a csatlakozásra.
Május 1-ig: A NF tagjai eljuttatják az a), b), c) és d) pontokra vonatkozó tervezetüket az Elnökhöz.
Június 15-ig: Az elnök az egyeztetett javaslatokat elküldi a FIDE titkárságának sokszorosítás és a tagszervezetekhez való továbbítás végett.
Szeptember 1-ig: Az NF tagjai eljuttatják az elnökhöz javaslataikat a 6. pontra nézve.
November-december: Az elnökség (elnök, alelnökök és titkár) 3 napi értekezletre jönnek össze. (Színhely és közelebbi időpontra nézve az érdekeltek javaslatot tesznek április 1-ig.) Ennek az értekezletnek feladata volna az a), b), c), d) és e) pontokra vonatkozó tervezet végleges megszövegezése és a további munkaterv megállapítása.
Az f), g), h) pontok tárgyalása 1956-ra maradna az 1955. évi értekezlet megállapításai alapján.
Bízom abban, hogy az előlegezett bizalmat sikeresen fogjuk tudni felhasználni, ha szívós kitartással, a felmerülő nehézségektől vissza nem riadva, következetesen, türelemmel, lépésről lépésre haladunk a kitűzött célok felé.
Budapest, 1955. február 28.[60]
Sakkbaráti üdvözlettel,
J.R. Neukomm
a NF alelnök[e]
Az irat jelzete: HU-MNL-OL- P1213-2. (No. 29.) – Eredeti gépelt.
[1] A Bánság többnemzetiségű, sajátos közegének történelméről lásd például Borsi-Kálmán Béla: Kisfiúk a nagy viharban. A temesvári „Levente-pör” – az első román „irredenta per” története, 1919–1922. Budapest, 2020.
[2] Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Neukomm Gyula. Magyar Szó, 1997. október 4. 10.
[3] [BEM]: Neukomm Gyula sakkszerző születésének századik évfordulójára. Magyar Szó, 1992. május 4. 18.
[4] Uo.
[5] Életrajzi kalauz. Uo.
[6] Ranglisten des Kaiserlich und Königlichen Heeres 1916. Angeschlossen mit Personalverordnungsblatt. Nr. 44/16. 225.; Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918. Angeschlossen mit Personalverordnungsblatt. Nr. 40/18. 244.; Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1917. Angeschlossen mit Personalverordnungsblatt. Nr. 231/16. 1178.
[7] Neukomm Gyula katonai szolgálata során többek között a Bronz Katonai Érdemérem (Bronzene Militärverdienstmedaille am Bande des Militärverdienstkreuzes), az Arany Érdemkereszt (Goldenes Verdienstkreuz) és a Katonai Érdemkereszt 3. osztálya (Militärverdienstkreuz 3. Kriegsdekoration) kitüntetésekben részesült. Lásd Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1917. Angeschlossen mit Personalverordnungsblatt. Nr. 231/16. 1178.; Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918. Angeschlossen mit Personalverordnungsblatt. Nr. 40/18. 1488.
[8] Alan Turing (1912–1954): brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja. A második világháború során fontos tagja volt annak a brit katonai kódfejtőkből álló csoportnak, amely megfejtette a németek hires kódoló berendezésének, az Enigmának a kódrendszerét, ezzel pedig közvetve ahhoz is hozzájárult, hogy a szövetségesek megnyerték a háborút.
[9] A Bletchley Parkban működő brit kódfejtőkről bővebben lásd Sinclair McKay: The Lost World of Bletchley Park. The Illustrated History of the Wartime Codebreaking Centre. London, 2013.
[10] Harry Golombek (1911–1995): brit sakkozó, sakkszerző, háromszoros brit sakkbajnok.
[11] Conel Hugh O'Donel Alexander (1909–1974): ír születésű brit sakkozó, sakkszerző, kriptográfus, kétszeres brit sakkbajnok, nemzetközi mester.
[12] Stuart Milner-Barry (1906–1995): brit sakkozó, sakkszerző.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] A Magyar Sakkvilág 1911–1950 között megjelenő sakkfolyóirat volt, amely játszmaleírásokat, végjátékokat, feladványokat, értekezéseket közölt, beszámolt a különböző versenyekről. 1922–1950 között a Magyar Sakkszövetség lapja.
[17] [BEM]: i. m.
[18] A lépésen lévő fél köteles olyat lépni, amely után rosszabb állásba kerül. http://www.sakkpalota.hu/index.php/hu/sakk-top/sakkszotar/word/67 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 5.)
[19] Segítőmattnak nevezzük a feladványszerzésben azt a mattot, amikor a mattot kapó fél elkerülhetné a mattot. de nem teszi. http://www.sakkpalota.hu/index.php/hu/sakk-top/sakkszotar/word/101 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 5.)
[20] A Magyar Sakkszövetségnek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratanyagát (HU-MNL-OL-P 1213) az Europeana Sport Projekt keretében digitalizálták 2021-ben. A digitalis másolat jelzete: HU-MNL-OL-W 280. A levelezést tartalmazó tétel jelzete: HU-MNL-OL-P 1213-1.
[21] A sakkfeladvány-szerzők feladványaikat számmal látják el, a legsikeresebbeket pedig el is nevezik, így egy-egy ismertebb sakkfeladvány a szakmán belül különféle fantázianeveken ismert.
[22] A. R. Cooper angol sakkfeladvány-szerző, iskolaigazgató, Neukomm Gyula levelezőpartnere, életrajza további kutatást igényel.
[23] Thomas Rayner Dawson (1889–1951): angol sakkozó, sakkfeladvány-szerző, a tündérsakk „atyja”. A tündérsakk egy olyan sakkváltozat, amelyben a normál sakktól eltérő sakkfigurák vesznek részt, és a tábla mérete is eltérő lehet.
[24] Cyril S. Kipping (1891–1964): angol sakkozó és sakkfeladvány-szerző, az 1950-es években az International Problem Board, a Nemzetközi Sakkfeladvány-bizottság elnöke.
[25] R. N. S. Stevenson angol sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyula levelezőpartnere, életrajza további kutatást igényel.
[26] Kovács Norbert (1874–1946): magyar sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyula szerzőtársára és közeli kollégája. Életrajzát bővebben lásd http://www.magyarsakkszerzok.hu/kovacs_n.htm (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 15.)
[27] Nagy Ödön (1892–1966): magyar sakkfeladvány-szerző. Életrajzát bővebben lásd http://www.magyarsakkszerzok.hu/nagy_o.htm (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 15.)
[28] Schór László (1897–1984): magyar sakkfeladvány-szerző, Neukomm Gyulával és Kovács Norberttel együtt társszerzője az 1925-ben megjelent Magyar Feladvány Műszótárnak. Életrajzát bővebben lásd http://www.magyarsakkszerzok.hu/schor_l.htm (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 15.)
[29] Bottlik Iván: Kis magyar sakktörténet. Budapest, 2004, 46.
[30] Húsz lépéspáron belül véget ért sakkjátszma. http://www.sakkpalota.hu/index.php/hu/sakk-top/sakkszotar/word/76 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 5.)
[31] HU-MNL-OL-P 1213-1. (No. 157.) G. S. Kipping brit sakkozó levele Neukomm Gyulának, 1922. január 10. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Levelek angol levélíróktól].
[32] Maróczy Géza (1870–1951): sakknagymester, sakkolimpiai bajnok 1927-ben és 1936-ban, a Magyar Sakkszövetség elnöke 1911-ben. Sakk-karrierjét részletesebben lásd Bottlik Iván: Kis magyar sakktörténet. Budapest, 2004, 26.
[33] Réti Richárd (1889–1929): német anyanyelvű osztrák-magyar sakknagymester, sakkfeladvány-szerző.
[34] Vö. A londoni sakkverseny eredményei. Új Nemzedék, 1922. augusztus 27. 6.
[35] Uo.
[36] Kovács Norbert – Neukomm Gyula – Schór László: Magyar sakkfeladvány antológia és Feladvány-műszótár. Kecskemét, 1939.
[37] Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. Személyes Ügyek, 1943/23. 591.
[38] Vö. HU-BFL-XVII-1534-b.-1945. Neukomm Gyula igazolási ügye, 1945. [Budapest Főváros Levéltára, Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, közoktatási szervekhez kiküldött budapesti igazolóbizottságok iratainak gyűjteménye, Igazolóbizottsági ügyek].
[39] [BEM]: i. m.
[40] Az IPB történetéről és magyar kapcsolatairól bővebben lásd Ányos László: Hatvan éve. Magyar Sakkvilág, 2016. 5. sz. 35.
[41] HU-MNL-OL-P 1213-2. (No. 11.) Jugoszlávia véleménye az IPB FIDE-be történő beolvadása tárgyában, Zágráb, 1953. július 22. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Vegyes iratanyag]; HU-MNL-OL-P 1213-2. (No. 9.) Izrael véleménye az IPB FIDE-be történő beolvadása tárgyában, Tel-Aviv, 1953. július 13.
[42] HU-MNL-OL-P 1213-2. (No. 12.) Az Amerikai Egyesült Államok véleménye az IPB FIDE-be történő beolvadása tárgyában, New York, 1953. július 22.
[43] HU-MNL-OL-P 1213-3. (No. 2.) Bulletin d’information de la Commision Internationale pour les Compositions Échiquéennes, Budapest 1956 [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Moszkvai, stockholmi és budapesti kongresszus anyaga].
[44] HU-MNL-OL-P 1213-4. (No. 29.) Magyar‒szovjetorosz kultúrkapcsolat a sakkfeladvány-költészet terén. Neukomm Gyula beszéde a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett Magyar‒orosz kiállítás megnyitója alkalmából, évszám nélkül [1950-es évek], május 1. [Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magánlevéltárak, Egyesületek, Magyar Sakkszövetség, Sakkcikkek ‒ Neukomm Gyula cikkei].
[45] Dr. Páros György: Bevezetés. In: Neukomm Gyula 50 éve. Emlékkönyv sakkozói működéséről. Szerk. Tóth László. Kecskemét, 1943, 1–7, 3.
[46] Dr. Páros György: i. m. 4.
[47] Uo.
[48] Kalapis: i. m.
[49] A forrás valószínűleg Kovács Norbert (1874–1946) jeles sakkfeladvány-szerzőre, Neukomm Gyula szerzőtársára és közeli kollégájára utal.
[50] A forrás valószínűleg Schór Lászlóra (1897–1987), sakkozóra és sakkfeladvány-szerzőre, Neukomm Gyula szerzőtársára és közeli kollégájára utal.
[51] A forrás feltehetőleg Nagy Ödön (1892–1966) sakkfeladvány-szerzőre utal.
[52] A forrás feltehetően Réti Richárd (1889–1929) német anyanyelvű, magyar származású sakknagymesterre utal, aki 1923-ban Modern Ideas in Chess (Modern elképzelések a sakkban) címen német és angol nyelven is megjelentette sakkszakkönyvét.
[53] Vjacseszlav Vasziljevics Ragozin (1908–1962): szovjet sakkozó, nemzetközi nagymester, sakkfeladvány-szerző és sakk-szakíró, az 1950-es években a Nemzetközi Sakkszövetség egyik alelnöke.
[54] Eliahu Schahaf: izraeli sakkozó, sakkfeladvány-szerző, a Nemzetközi Sakkfeladvány-bizottság titkára.
[55] Cyril S. Kipping, az 1950-es években az a Nemzetközi Sakkfeladvány-bizottság elnöke.
[56] Alexander Petrovics Kazancev (1906–2002): szovjet tudományos-fantasztikus regényíró és sakkfeladvány-szerző.
[57] NF = Nemzetközi Feladványbizottság.
[58] En passant ütés = menet közbeni ütés, különleges lépés a sakkban, olyan ütés, amelyre akkor kerülhet sor, ha az egyik fél gyalogja kettőt előre lépve kikerülné az ellenfél gyalogjának átlós ütését. Az egyetlen eset a sakkban, amikor egy gyalog nem az átlósan előtte álló, hanem a mellé lépő figurát ütheti ki.
[59] Sakk-könyvekben és sakkfolyóiratokban nyomtatott sakktábla. http://www.sakkpalota.hu/index.php/hu/sakk-top/sakkszotar/word/24 (Utolsó letöltés ideje: 2021. szeptember 5.)
[60] A keltezésben eredetileg január 29-e szerepelt, de Neukomm Gyula ezt áthúzta, és február 28-át írt be helyette.
Ezen a napon történt december 08.
Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább
Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább
Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább
A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő