A nagyok árnyékában

Egy cserekapus Puskásról, Kocsisról, Cziborról és a Honvéd 1956-os túrájáról

„Puskás volt az, aki szembeszállt a vezetőkkel, és megpróbálta nehézségeimet könnyebbé tenni. [...] Ahogy visszaemlékszem, sok játékosnak segített, nemcsak a Honvéd berkein belül, hanem más csapat játékosain is. Én Puskást 1950 előtt, mint labdarúgót nem ismertem közelebbről, csak újságon keresztül. A Honvédben megismertem emberi jó tulajdonságait, és mint labdarúgót is. Mint ember nagyon jószívű, és mindenkin segített, akin tudott. A csapaton belül a kisebb játékosok mellé állt, ha az a játékos esetleg segítségre szorult. A kollektívát soha nem bontotta, hanem inkább összefogta."

4. Garamvölgyi Ágoston kézzel írt önvallomása Kocsis Sándorról

d. n.

 

Kocsis: 1950 augusztusában, mikor a Honvédhoz kerültem, ismertem meg. A Honvéd sporttiszti tanfolyamán két-három órán együtt részt vettünk. Edzéseken és mérkőzéseken voltunk még együtt. Kocsist, mint embert nemigen ismertem, már csak azért sem, mert mérkőzések után ő volt az első, aki elhagyta az öltözőt, sőt közös vacsorán sem láttam sokszor.

Kocsist kb. így lehet jellemezni. Senkivel és semmivel nem törődő ember. Mielőtt még megnősül[t], magára sokat nem adott. Én amint tudom, a labdarúgás a mindene, hisz elég korán jött fel, mint válogatott, és hamar nagy névre tett szert. A Honvéd labdarúgó [csapat] berkein belül hangját keveset lehetett hallani, az első időben Puskással nemigen jött ki, erre azt mondták, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Szüleit nagyon szereti, édesapja minden mérkőzésen jelen volt, sőt édesanyját is többször láttam.

Barátságban nem voltam vele, és így közelebbről nem ismerem. Tudtommal pártnak tagja nem volt. A csapat berkein belül politikáról szó nem volt, így őt sem hallottam politikai véleményéről. Együttlétünk alatt Budai II. és Czibor volt a barátja, ez érthető, hisz mindhárman egy anyacsapattól kerültek ki. Hogy kivel állt még barátságban, azt nem tudom, legtöbbször Budai II.-vel láttam, de itt is csak a sportmegmozdulásokon és előkészületeinken.

Miután a csapat szétszéledt, vele inkább a Münchnerhof Hotelban találkoztam. Ebben az időben Kocsis a hazajövetellel foglalkozott, amint láttam, tanácstalan volt. Tudomásom szerint többször beszélt onnan telefonon a szüleivel, hogy mi volt a beszélgetés lényege, azt tőle tudtam, szülei hívták őtet haza. A feleségén és gyerekén kívül még vele láttam anyósát és felesége leánytestvérét, akik Bécsben élnek. Mikor én Olaszországban (Bordigherában) voltam, az újságból tudtam meg, hogy Kocsist a Fiorentina szerződteti. Később ugyancsak az újságból tudtam meg, hogy Kocsis Zürichben van, és lehet, hogy ott szerződik. Én levelezésben nem álltam vele, sem családjával, így amit tudtam róla, azt csak az újságból tudtam.

Kocsis a görög túra után vált el a társaságtól, és utazott el Bécsből. Még milanói tartózkodásom alatt beszéltem egy Solti nevű illetővel, aki azt mondta nekem, hogy ő foglalkozik Kocsis szerződtetésével. Mielőtt hazatértem, azt hallottam, sőt olvastam az újságban, hogy Kocsis már bajnoki mérkőzést játszott. Hazautazásom előtt hozzátartozóival nem találkoztam, így róla többet nem tudok.

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-11912. 26-27. oldal.

Ezen a napon történt augusztus 10.

1945

Japán kapitulál a második világháborúban.Tovább

1986

Ezen a napon rendeztek először Forma 1-es futamot a Hungaroringen.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő