Svédország és Magyarország eltörli a két ország közötti vízumkényszert.Tovább
Az Ezredévi Kiállítás 1896-ban
„Ami a kiállítási területet illeti, az eddig folytatott tárgyalások mai állása a következő: A fő- és székváros közönsége 1892. évi november 9-én tartott közgyűléséből 1104. szám alatt hozott határozata alapján arról volt szíves értesíteni, hogy úgy a városligetnek azt a részét, mely az 1885-iki országos kiállítás czéljaira rendelkezésére állott, mint a Stefánia út jobb oldalán levő és a nyári színkörig elterjedő városligeti részt is átengedni kész; s egyúttal közölte azon óhajtásokat, melyeket a fő- és székváros érdekeire való figyelemmel szem előtt kíván tartatni.”
2. Felhívás a zeneoktatási kiállításhoz szükséges tárgyak bejelentéséről
1895. július 2.
AZ 1896-IKI
EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS
III/5. ALCSOPORTJA.
Felhívás
Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás közoktatásügyi III/5. alcsoportja felöleli a zenei szakoktatást is. Mivel azonban a zene-oktatásnak leginkább csak eszközei állíthatók ki szemléleti úton, főleg e körből fog kikerülni az, amit zeneművészeti szaknevelésünk be fog mutathatni. Kívánatos és szükséges, hogy e szak is méltóan legyen képviselve, hogy a zeneiskolák hozzájáruljanak, s hogy arra az előkészületeket mielőbb megtegyék.
Tisztelettel kérjük ennélfogva a zene-iskolák tek[intetes] igazgatóit, tanárait és a zeneművészet összes tanférfiait, hogy a f. évi október hó végéig bejelentsék, hogy mennyiben és mivel járulnak hozzá a zeneművészeti szakoktatás kiállításához.
A kör, melyből a kiállítás tárgyai vehetők, a következő:
•1. zeneiskolák eddig kiadott Évkönyvei, illetve Értesítői;
•2. zeneiskolák tantervei és tanmenetei;
•3. mindennemű statisztikai táblázatok és kimutatások;
•4. zeneiskolák épületeinek és egyes tantermeinek fényképei;
•5. zeneiskolák rövid története, nyomtatásban kiadva;
•6. elméleti tankönyvek;
•7. ének-iskolák, valamint a hegedű, zongora, orgona vagy más hangszerek régi és újabb iskolái, azokra vonatkozó tanulmányok, nemkülönben elméleti és gyakorlati művek, methodikák, illetve methodikai munkák;
•8. zenetanárok arczképei, lehetőleg az egész tanári testület egy képen;
•9. régi zenetanárok arczképei és mellszobrai;
•10. vakok zenei nevelésére vonatkozó eszközök;
•11. minden találmány, mely a zenei szakoktatás tökéletesítésére vonatkozik.
Tisztelettel kérjük a zeneművészet t. tanférfiait, hogy szíveskedjenek a mellékelt bejelentési lap rovatait pontosan kitöltve f. évi október hó végéig - és pedig két példányban - dr. Harrach József csoportbiztos czímére (Budapest, Andrássy út 67. sz.) beküldeni.
Budapest, 1895. júl. 2.
Az ezredéves kiállítás közoktatásügyi III/5. alcsoport bizottsága nevében:
Szmrecsányi Miklós,
oszt. tanácsos, elnök.
Jelzet: MOL XXXII-23-i-3. 42. d. - Magyar Országos Levéltár. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. KSH elnöke alá tartozó szervek iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő