Az Ezredévi Kiállítás 1896-ban

„Ami a kiállítási területet illeti, az eddig folytatott tárgyalások mai állása a következő: A fő- és székváros közönsége 1892. évi november 9-én tartott közgyűléséből 1104. szám alatt hozott határozata alapján arról volt szíves értesíteni, hogy úgy a városligetnek azt a részét, mely az 1885-iki országos kiállítás czéljaira rendelkezésére állott, mint a Stefánia út jobb oldalán levő és a nyári színkörig elterjedő városligeti részt is átengedni kész; s egyúttal közölte azon óhajtásokat, melyeket a fő- és székváros érdekeire való figyelemmel szem előtt kíván tartatni.”

3. Árusítási tájékoztató a kiállító cégek és személyek részére

 

Tájékoztatás

az ezredéves kiállítás területén kiállítók által folytatandó elárusítás ügyében.

1896. január 21.

Az elárusítás módozatai         Az ezredéves kiállításon bemutatott tárgyak:

Közvetlen és közvetve

elárusítás        a) közvetlen a kiállító vagy ennek megbízottja, vagy

                        b) az igazgatóság kebelében szervezett elárusítási osztály közreműködésével, tehát közvetve árusíthatók el.

Detailszerű elárusítás A közvetlen folytatott elárusítás ismét lehet:

                        1. detailszerű, a mennyiben a kiállítás területén készült tárgyak,

                        emléktárgyak,

                        háziipari czikkek,

                        ékszerek,

                        arany- és ezüst-áruk,

                        díszmű-tárgyak,

                        anyag- és üvegipari tárgyak,

                        művirágok,

                        műlakatos- és fémipari czikkek,

                        élelmezési czikkek stb.

                        a vevők által azonnal el is vihetők, ha azok azonnal lehetőleg hason-minőségű és mennyiségű tárgyakkal pótoltatnak a kiállító által;

A kiállított tárgyakra

szorítkozó elárusítás. 2. tisztán a kiállított tárgyakra vonatkozó, a mennyiben e tárgyak az 1. pontban felsorolt kategóriák alá nem tartoznak, s így a kiállítás szabályzata értelmében a kiállítás bezárta előtt el nem vihetők.

A közvetlen elárusítás feltételei           Akinek elfogadott bejelentése van és a kiállítandó tárgyait akár detailszerűen, akár a 2-ik pontban adott módozat szerint közvetlenül maga vagy személyzete által akarja elárusítani, tartozik:

Engedély         a) elárusítási engedélyért folyamodni;

Illeték              b) a megállapított elárusítási illetéket fizetni;

(Az elárusítási illetékeket tárgyazó díjszabást kiállítási igazgatóság készséggel küldi meg minden érdeklődőnek.)

A megbízott     c) megbízottját az igazgatóságnál bejelenteni.

A közvetett elárusítás feltételei            Aki az igazgatóság kebelében szervezett elárusítási osztály, illetve a felügyeleti személyzet közreműködését kívánja igénybe venni:

            a) külön elárusítási engedélyt váltani nem tartozik;

            b) nem elárusítási illetéket, hanem a tényleg eladott tárgyak után fizet jutalékot;

Jutalék             (A jutalék nagyságát tárgyazó díjszabást a kiállítás igazgatósága készséggel küldi meg az érdeklődőknek.)

Meghatalmazás   c) tartozik, a mennyiben ezt bejelentési ívén nem tette volna, ez nem tette volna, ez irányban meghatalmazást adni a kiállítás igazgatóságának.

A közvetlen elárusítással megbízott belépése a kiállításra     A kiállító, ki tárgyainak közvetlen elárusítására engedélyt kapott, és megbízottat állított, kívánhatja, hogy megbízottja részére szabad bemenetre jogosító munkásjegy állíttassék ki.

Az elárusítási osztály elszámolása      A kiállító, aki tárgyainak elárusításával a kiállítás elárusítási osztályát bízta meg, kívánhatja, hogy az elárusítás eredményéről részletes könyvkivonat, elszámolása kézbesíttessék neki, nemkülönben, hogy a kiállított tárgyak alapján megrendelések is fogadtassanak el javára.

Figyelmeztetés            Minden kiállítónak érdekében áll az elárusítás kérdését mielőbb tisztázni, nehogy a kiállítás megnyitását megelőző néhány heti időben kérelmének gyors elintézése a munkahalmaz miatt akadályokba ütközzék.

Budapesten, 1896. évi január hó 21-én.

Az ezredéves országos kiállítás

Igazgatósága

 

Jelzet: MOL XXXII-23-i-3. 42. d. - Magyar Országos Levéltár. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. KSH elnöke alá tartozó szervek iratai.

Ezen a napon történt november 29.

1903

Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább

1923

Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább

1945

Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább

1947

Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább

1970

Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő