Az Ezredévi Kiállítás 1896-ban

„Ami a kiállítási területet illeti, az eddig folytatott tárgyalások mai állása a következő: A fő- és székváros közönsége 1892. évi november 9-én tartott közgyűléséből 1104. szám alatt hozott határozata alapján arról volt szíves értesíteni, hogy úgy a városligetnek azt a részét, mely az 1885-iki országos kiállítás czéljaira rendelkezésére állott, mint a Stefánia út jobb oldalán levő és a nyári színkörig elterjedő városligeti részt is átengedni kész; s egyúttal közölte azon óhajtásokat, melyeket a fő- és székváros érdekeire való figyelemmel szem előtt kíván tartatni.”

4. Tájékoztató a kiállítás csoportos megtekintéséről

1896. január

1896-iki

EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS

KIÁLLÍTÁSI IGAZGATÓSÁG.

Szám: ad. 12372/1896.

Tájékoztatás

a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segédmunkásoknak az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintése czéljából tervezett tömeges felrándulásai tekintetében

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr, mint az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke, messzemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segédmunkásoknak az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintését, elhatározta, hogy a legalább 30 személyből alakult csoportban felrándulók részére:

Utazási költség

•a)                  a m. kir. államvasutak és ezeknek üzemében álló vasutak vonalain 25%-nyi mérséklést engedélyez a zónarendszerű személy-díjszabás szerinti III. osztályú menetjegyárakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőzhajózási társaságok által fenntartott személy-járatokon hasonértékű kedvezmények adassanak;

Szállás

•b)                 a fő- és székváros által, iskolaépületekben berendezett szállásokban lakást biztosít. Egy-egy teremben 10-20 egyén nyer elhelyezést akként, hogy minden személy részére egy teljesen felszerelt, függönnyel ellátott vaságy, szék, polcz, ruhafogas, mosdó és írókészlet áll rendelkezésre;

Élelmezés

•c)                  a kiállítás területén épült csárdák és vendéglők tulajdonosaival létrejött megállapodás alapján 2 tál ételből álló ebédet szolgáltat;

Kalauzolás

•d)                 díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel bíró kalauzokat bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész időzésük alatt a szükséges felvilágosításokkal és magyarázatokkal támogatni és kísérni,

Belépti jegyek

•e)                  húsz krajczárra mérsékelt belépti jegyeket adat ki a kiszállításra,

Jegyfüzetek

f)         jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállítás igazgatósága útján, melyekben a menettérti jegy, szállás-utalvány, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebédjegy együtt foglaltatik s melyekért a díjfizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biztosíttatik.

Ezen felsorolt kedvezmények mellett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó iparos, illetve segéd 2 napi tartózkodásra (az élelmezést, szállást, belépti jegyet is beleértve) 8 forint költséggel;

Összköltség

A XIII. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

7 Frt.

30 kr.

A XII. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

6 Frt.

70 kr.

A XI. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

6 Frt.

30 kr.

A X. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

6 Frt.

-

A IX. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

5 Frt.

50 kr.

A VIII. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

5 Frt.

10 kr.

A VII. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

4 Frt.

70 kr.

A VI. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

4 Frt.

30 kr.

Az V. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

4 Frt.

-

A IV. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

3 Frt.

50 kr.

A III. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

3 Frt.

10 kr.

A II. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

2 Frt.

70 kr.

Az I. vonalszakaszhoz tartozó állomásról

2 Frt.

30 kr.

 

költséggel teheti meg az utazást Budapestre és vissza.

Szervezése

A tömeges felrándulásokat a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, a hazai kereskedelmi és iparkamarák, illetve ipartestületek, társulatok, iparoskörök szervezik.

A résztvevők előjegyzése, a részvételi díjak beszedése, a jegyfüzetek kezelése és kiosztása, a felrándulás időpontjának, az utazás programjának megállapítása, vármegyénkint, vagy ezeken belül körzetenként a nevezett tényezők eszközlik.

A felrándulás határnapja az ezredéves országos kiállítás igazgatóságával legalább 10 nappal előbb közlendő, hogy a szállás és ellátás biztosítása és a jegyfüzetek kiadása iránt intézkedés történhessék.

A kiránduló csoport az intézők által kijelölt vezetőkkel együttesen utazik a fő- és székvárosba s ugyanazon vonattal hagyja el Budapestet.

Utazás és tartózkodás

A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, ha az egészben fizetendő menetdíj által a megteendő út minden kilométere után 2 forint 40 kr. biztosittatik a m. kir. államvasutaknak. Ezen határozmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben és ha a kirándulók száma az 500-at eléri, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrtól esetről-esetre kikérendő engedély alapján, kivételek is lesznek tehetők.

Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alatt való együttmaradása feltétlenül kötelező.

A kirándulókat érkezésüknél a kiállítás kalauzai fogadják és kísérik szállásukra, onnét a kiállításba. A délutáni órák a város nevezetességeinek megtekintésére lesznek fordíthatók.

Gondoskodás történik arról, hogy azok, kik a színházakat látogatni akarják, azt kalauzok kíséretében, kivételes áron kiadandó jegyekkel tehessék.

További részletek

Mindenkinek, aki ezen közgazdasági szempontból jelentékeny és az egész országban megindítandó mozgalomban tevékenykedni óhajt, a ki a kisiparosok és segédmunkások érdekeit szívén viselvén, a tömeges kirándulások eszméjét terjeszteni óhajtja: a kiállítás kerületi és helyi bizottságai, a kereskedelmi és iparkamarák, ipartestületek, iparoskörök fognak a további részletekre felvilágosításokkal szolgálni.

Budapesten, 1896. évi január hóban.

Az ezredéves országos kiállítás

igazgatósága

Jelzet: MOL XXXII-23-i-3. 42. d. - Magyar Országos Levéltár. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. KSH elnöke alá tartozó szervek iratai.

Ezen a napon történt április 14.

1912

Első útján jéghegynek ütközik a Titanic utasszállító luxushajó 23:40 perckor, 150 kilométerrel Új-Fundland partjai előtt. Másnap hajnalra...Tovább

1921

Megalakul Gróf Bethlen István kormánya.Tovább

1957

Családjával a romániai Snagovba deportált Nagy Imrét letartóztatják és küzdőtársaival együtt budapesti börtönbe zárják.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő