„alea belli dubia”

Az oszmánellenes európai összefogás kialakítása

„Mivel azonban a háború kockájának fordulása mindig kétséges, és igazából nem lehet tudni, hogy ennél a háborúnál, amelyik eddig Őcsászári Felsége számára előnyösnek mutatta magát, mi fog történni Törökországban és Magyarországon, ezt az előnyt minél inkább szükséges kihasználni, és egyesült erőkkel az ellenség ellen kell tevékenykedni.” – szögezte le 1683. október 22-én, tizenkét nappal a győztes párkányi csata után I. Lipót császár legfőbb tanácsadói testülete a titkos konferencia.

Forrás

Jegyzőkönyv a Titkos Konferencia 1683. október 22-i üléséről

Der Röm[ischen] Kay[serlichen] May[estät] gehaimben rath, cammerern und reichs vice canzlern, herrn Leopoldt Wilhelmb grafen zu Königseeg und Rottenfels, rittern des guldenen

[etc]. Hiemit in fr[eun]tl[ichkeit] zu errinderen was gestalt Ihrer Kay[serlichen] May[estät] die bey denselbem den zway und zwainzigsten dises gehaltene conferenz, bey welcher beede Ihre Kay[serlichen] May[estät] Cammerer, und gewester internuntius an der herr graf Alberto Caprara, und resident, herr Geörg Christoph von Kunitz über ihre vorschläg auf was weis der nunmehr angefangene krieg mit denen Türckhen und andern feinden nach der, von Gott dem allmächtigen verliehener victori und gemachten processen am best- und nüzlichsten zu continuieren, auch denen feinden am maisten abbruch gethan, und schaden zugefüegt werden möchte, gehorsambist referirt worden, dieselbe sich auch darauf unter andern gnädigst resoluirt haben, weillen durch die Albaneser und Bosneser, welche siche, wie wohl zu glauben, des schwären türckhischen jochs entziehen. Und wann sie nur könten, alles gehrn thuen würden, dem feind ein grosser abbruch und anshenliche diversion gemachl, dieselbe aber wegen der weithentlegenheit nicht anderist als durch eine schiff armata auf dem meer erhalten werden khönte, d[a]ß mann solchemnach alle diligenz anwenden, und zuelängliche remedia tentiren, dahero Ihre Bäpstl[iche] Heyl[ilgkeit] durch den herrn cardinalen Pio, die republic zu Venedig durch dero abgeordneten aaldaa, den gros herzog zu Florenz, die ritterschafft zu Malta, und andere fürsten aber, durch andere ersuchen solle, zu disen vorhabenden werckh, und erhaltung des gewünschten effects, unter d[er] direction Ihrer Bäpst[lichen] Heyl[igkeit] die es auch aus tragenden besond[eren] eyffer nicht abschlagen würden, ihre hilffliche hand zu biethen, und alle mögliche assistenz zu thuen, mit bewöglicher vorstellung, d[a]ß es nun die vorthpflanzung der chatholischen religion angehe, dieser krieg contra ganz gerecht, Gott der allmachtige die guette intentiones hoffentlich secundiren, und mann desto besser progress haben werde, da Ihre Kay[serliche] May[estät] iezo mit der coniungiert, in Thürckhey die sachen in verwürtten stand, durch die, von Gott verlichene anseheliche victori vor dem feind merckhlicher abbruch beschehen, auch Ihrer Kay[serlichen] May[estät] und d[er]o alliirten völckher mueth gewachsen, hingegen der feind ihrer diminuirt. Jedoch gleichwohlen, weillen alea belli und mann nicht aigentlich wissen khann, was bey wehrenden disen krieg, d[er] zwar sich bishero für Ihro Kay[serlichen] May[estät] gahr favorabel erzaigt, in Türkhey, oder Hungarn sich noch eraignen möchte, dieser coniuncturn sich umb sovill mehr zu bedienen, und unitis wider die feindt zu agiren seye, massen Ihre Kay[serliche] May[estät] nicht weniger ihres orths möglichsten fleis werden anwenden lassen, damit durch aigene abschickhung in Moscau und Persien die notturfft, und die sich erzaigende guette gelegenheit remonstrirt, auch vermittels Ihrer May[estät] des königs in Pohlen, die Cossäckhen in Saporovia durch ein gewises stuckh geldt, damit sie die Tartarn inquitirn und zu haus bleiben machen, erhandlet, gleichfahls die auf diese seithen gebracht und wie es am besten thuelich, wider die Türckhen und Tatarn operirt werde.
So solle auch des herrn residenten von Kuniz caplan, ein gebohrner Albaneser iedoch ohne einig von hier aus ihme gebendes impegno abgeschickht werden, zu sehen, ob er mit selbigen leüthen reden, und sie für sich selbsten disponirn khöne, damit zwey oder drey persohnen aus[er] ihnen an orth und end abgeordnet werden möchten, alwo von Ihro Kay[serlichen] May[estät] wegen mit demenselben die nottdurfft weither unterredet und tractirt werden khön[n]e. Es wird aber in obacht zu nehm[m]en sein, damit die anschläg nicht vor der zeith entdöckht, und mann sich dergleichen coniuncturn der gestalt gebrauche, auf d[a]ß die armee ohne d[a]ß eingeschrenckhte leüth nicht in ein mehrers unglickh und ellend gerathen, worüber nun er, herr reichs vice canzler seines orths die weithere verordnung unbeschwört thuen, und allenthalben wo es vonnöthen, dies gemainnuzige werckh vermittels der gehörigen vorstellungen aufs beste zu befördern helffen wolle. Und verbleibt demselben der kayserlichen hof kriegs rath zu fr[eun]t[licher] angenehmmer diensterweisung willig und beflissen.

 

Ex consilio bellico

den 28. Octobris a[nn]o 1683
Cristoph Dorsch
Johann Adam Wöber mpp.

 

H.
Progetto dell viaggio in Albania e quello che vi si può opperare

di là si trova com[m]odita di andarsene all'Arcivescovo di poi all'Arcivescovo di da Curbin al vescovo di Et essendo che le diocesi di duoi ultimi sudetti stanno insieme vicini, si può far radunarci tutti li vayvodi.
Si deve sapere che Mirtia, sono tutti paesi liberi, et ogni paese tiene il suo capo che si chiama vayvoda.
Per impedire li passi tieni il Turco à tutti sudetti luoghi opposti sequenti castelli.
            Al Mirtita è opposto un castello detto             All'Ibala il castelnuovo in             Al Gasch             Al Kement             Al Guz Al Fante il castello detto Perciò già che li detti castelli sono guardati da noi, Christiani, non vi è dubio che per pocchi denari si renderanno sotto le bandiere [Chris]tiane.
Il principal concetto però consiste che nel ò di ò di Durazzo, ò di pur alla vista si mostrino le navi e galere [Chris]tiane, subito li sudetti habitanti liberi di Albania assalliranno con viva forza un di quei porti per terra acciò per mare le navi [Chris]tiane possano entrara e soccorrergli.

A hátoldalon:
d[alli] 26 Oct[obre] [1]683
die Negotia in Albania betr[effend]
Hoffkriegsraths erinnerung

26 Oct[ober] 1683

Der Röm[ischen] Kay[serlichen] Ma[estät] gehaimben rath cammerern, und reichs vice canzlern, herrn Leopold Wilhelmb grafen zu Königsegg und Rottenfels, rittern des guldnen vellus in fr[eun]d[lichkeit] zu zustellen.

(ÖStA HHStA Staatenabteilungen Illyrico-Serbica Kt. 1. Konv. B. fol. 1-6.)

Ezen a napon történt június 14.

1907

Norvégiában a nők választójogot kapnak.Tovább

1940

Párizs megszállása a II. világháborúban.Tovább

1940

Litvánia elveszíti függetlenségét.Tovább

1977

Moszkva visszahívja katonai tanácsadóit Szomáliából.Tovább

1985

Aláírják a schengeni egyezményt.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő