Cigánykolóniák felszámolása Pécsett 1956 után

„A cigányság gazdasági és kulturális felemelkedését nem a cigány bizottság fogja elvégezni, hanem az a mélyszántás, amelyet a szocialista társadalom végez el, amely a soraiba emelkedett cigányt nem a bőre színe, sem sajátos magyar beszéde, hanem elvégzett munkája és emberi tisztessége alapján fogja értékelni és a környék lakóinak nagyobb családjába megértéssel és szeretettel befogadni.”

Előterjesztés a város cigány lakosságának helyzetéről és a cigánytelepek felszámolásának aktuális helyzetéről

1979. július

Pécs megyei Város Tanácselnökhelyettese
Pécs, Széchenyi tér 1.
Szám: 13.036-10/1979. VII.
Tárgy: A cigány lakosság helyzete, a tanácsi feladatok.

                                                                       Előterjesztés

Pécs megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1979. augusztus10-i ülésére.

Tartalomjegyzék:
•III.               A korábbi testületei határozatok, javaslatok áttekintése
II. A cigány lakosság helyzete:                     
•III.               Népesség, életkörülmények
            B. Foglalkoztatottság
            C. Egészségügyi helyzet
            D. Kulturális helyzet
            F. Állampolgári kötelezettségek teljesítése.
III. Határozattervezet

I.

A korábbi testületi határozatok, megyei javaslatok helyzete

Pécs megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 140/1976. /XII.30./ sz. határozata az MSZMP Politikai Bizottságának határozata szellemében foglalkozott a cigány lakosság helyzetével.

Megállapította, hogy életkörülményeiben folyamatos, de még mindig nem kielégítő a változás, javulás. A további fejlődés érdekében a szakigazgatási szerve: a munkaügyi osztály, a művelődésügyi osztály, az egészségügyi osztály, az ifjúságpolitikai bizottság és a hivatal számára konkrét feladatokat jelölt meg. E feladatok megfelelnek a cigány lakosság társadalmunkba való beilleszkedését szolgáló 2/1965. /I. 18./ ÉM. - PM. sz. kiegészített együttes rendelet és a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 194/1977. számú határozatában előírtaknak.

A felsorolt határozatok végrehajtása érdekében végzett tevékenységről az alábbiakat jelentjük a Végrehajtó Bizottságnak.

II.
A cigány lakosság helyzete

•III.               Népesség életkörülmények

A magyarországi cigányok létszámát 1971-ben 320 000-re becsülték, 1976-ban számukat már 350 000-re tették. Így hazánk Európa legnépesebb cigány lakosságú országai közé tartozik. A cigányságon belül anyanyelvük alapján három nagyobb csoport különíthető el:

A magyar (a cigányság 71 %), a cigány (21 %) és a román (8 %). 1970-ben az 1000 főre jutó élve születések száma 32 volt, ez több mint kétszerese az országos átlagnak (15.) 1990-ben minimális, maximális becslés szerint 400- és 500 000 közötti cigány lakossággal kell hazánkban számolni. Pécs megyei városban és városkörnyéki községekben élő cigány lakosság számát, összetételét az 1. számú melléklet tartalmazza.
A kb. 5000 fős cigány lakosság fejlődésének alapvető problémája több területen jelentkező elmaradottságuk. Ez azonban - mint ahogy ezt az 1961-es párthatározat is megállapítja - nem valami faji sajátosság, hanem az évszázados elnyomás következménye.
A cigány lakosság nem nemzetiség, sem közös területe, sem egységes kultúrája nincs, a felaprózódott népcsoport tagjai magyar, a román nyelvet, s a legkülönbözőbb cigány nyelvjárásokat beszélik.
A cigányság lényeges része él a szociális körülményeknek nem, vagy csak minimálisan megfelelő körülmények között. Életszínvonaluk javítását alapvetően lakáskörülményeik megváltoztatásával lehet elérni.
Pécs város és a városkörnyéki községek gondjai a településstruktúra miatt különböznek, de több hasonló probléma is jelentkezik.
Igen nagy hátrányt jelent, hogy a telepeket és a nagyobb csoportok lakóhelyeit a városi infrastrukturális hálózat nem érinti, s a kereskedelmi, egészségügyi ellátásnak is a perifériáján terülnek el. A kunyhókban vagy attól színvonalában alig különböző építményekben nem biztosíthatóak a normális emberi élethez, a pihenéshez, a személyiség kibontakozásához, a művelődéshez elengedhetetlen feltételek.

A cigányság lakóhelyei a városszerkezetben elfoglalt helyük alapján három kategóriába sorolhatók;

1.) Pécs - külterületén kialakult telepek       - 
                                                                                              családok száma                        fő
            -Vasas II. Buzaberki telep                                                      6                                 30
            -Kisgyőr iskolatelep                                                              35                               200
            -Nagykozári út melletti t[ele]p. (üszögi tp.)                                                              50

2.) Belterületen belül kialakult kolóniák

                                                                                              családok száma            fő
            -Vasas I. bányatelep                                                              35                  130
            -Felszabadulás u. mögötti terület                                       10                    50
            -Szabó István utca környéke (Pécsszabolcs)                     8                    40
            -Fejlődés utca                                                                           5                    20
            -Pipacs, Fűzfa utca                                                                17                    60
            -Megyeri út mögötti terület                                                      5                    20 
            -Füzes dűlő                                                                               8                     40
            -Kismélyvölgyi út vége                                                            4                     40

3.) Városkörnyéken:

                                                                                   családok száma                       fő
Kővágószőlős Tóvári telep                                                                 -                      -
A telep felszámolása megtörtént.

A külterületi telepek felszámolása a rendelkezésre álló eszközökkel - lakóházvásárlás, építés OTP kölcsönnel, lakásjuttatás - lassú ütemben folyik.
A legjobb eredményt a Vasas II. Buzaberki telepen sikerült elérni. A telep lélekszáma az utóbbi öt évben 60 %-kal csökkent. Ez a lakóterülettől legtávolabb eső telep, ahonnan a távozást legtöbben önként kezdeményezik. Nehezebb, nagyobb gond felszámolni a másik két telepi egységet. A Kisgyőr telep közel van a városhoz (A Hősök terétől északkeletre 1 km), egy része konszolidálódott, téglaházakkal bővült, az elektromos hálózatba bekapcsolt, vízzel részben ellátott, így a minimális igényű életfeltételek itt adottak. Hasonló a helyzet a nagykozári út melletti telepen is. Ezt kis létszámú cigányság lakja, de nagy részük nem rendelkezik állandó munkaviszonnyal, ezért segítésük még több akadályba ütközik.

A cigányság által lakott belterületi részek is hiányos kommunális ellátásúak. A nagyobb igényű népesség által elhagyott településrészeken jöttek létre (térkép 2. sz. melléklet). Legjellemzőbb a Vasas - bányatelepi példa, ahol évek alatt kb. 25-35 támogatott és sajáterős házvásárlás történt, így a települést nagyrészt cigányok alkotják meghatározva ezzel jellegét is.

A belterületi egységek bővülését nagyrészt a természetes szaporulat elhelyezési igénye, másrészt az ellenőrizhetetlen népmozgás (költözések) okozzák.

A telepek gyorsabb ütemű felszámolását az alábbi tényezők igen nagy mértékben nehezítik, akadályozzák:

•III.       Pécs városi Tanács nem rendelkezik a felszámoláshoz szükséges pontos nyilvántartással, adatbázissal.
•III.        A telepfelszámoláshoz biztosított kedvezmények a belterületi (nem telepszerű viszonyok között élő)
népességre csak egyedi megyei elnöki határozattal érvényesíthetők.
•III.        A telepfelszámolásról szóló rendelet szerint a folyamatos munkaviszonnyal nem rendelkezők - ebből következően a legszélsőségesebb réteg - a támogatásban hitelképesség hiányában nem vonhatók be.
•III.       A lakásigénylések elbírálásánál a szociális szempontok mérvadók ugyan, de a lakásügyi hatóságok nem vezetnek külön nyilvántartást arról, hogy az igénylők közül kik a cigány származásúak és a lakásigényük elbírálásánál nem tesznek különbséget.
•III.      Kifejezetten a telepfelszámolásra használható lakáskerettel a tanács nem rendelkezik.
•III.      Az ingyenes házhelyjuttatás elengedhetetlen, de a rendelkezésre álló telkek száma kevés. A telekjuttatáson túl támogatás, bontott építési anyag, szanált ház adásával is történik.
•III.      A házvásárlási kölcsön 120. 000 Ft, e vételárért jelentős önerő nélkül megfelelő lakóépület nem vásárolható. 1978-ban Pécsett csak 2 db házvásárlás történt közreműködésünkkel.
•III.       A lakóházépítés szerény alapterület és felszereltség mellett kb. 300 000 Ft költséggel jár. A 140. 000 Ft-os építési kölcsön után fennmaradó különbözet pótlására képes telepi jelentkező alig van. Az elmúlt 5 évben 3 db házépítés történt, igen jelentős munkáltatói hozzájárulással.
A házilagos kivitelezés levezetése bonyolult, felelős vállalkozót, kivitelezőt nehéz találni.

Mindebből megállapítható, hogy a telepfelszámolás a jelenlegi körülmények, lehetőségek között az eddig alkalmazott módszerekkel csak igen lassú ütemben, a cigány lakosságnak szűk rétegét érintve folytatódhatna. Végleges megoldásra belátható időn belül nem kerülhetne sor.

Jelzet: BML. PMJVT VB üléseinek jegyzőkönyve 1979./1.

Ezen a napon történt augusztus 20.

1938

A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább

1953

Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább

1961

Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább

1963

Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább

1969

A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő