Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken
1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.
Források
Kiszállási jelentés az Aggteleki Cseppkőbarlangról
Jelentés
Az 1816/M/71-4. számú kiküldtetési rendelvénnyel az aggteleki kiszállásom tapasztalatairól
Július 20-án tekintettem meg az aggteleki cseppkőbarlangot a Természettudományi Társulat politikai munkatársával, Tarcsay Pállal. A sportszállót és a mellékhelyiségeket most hozzák rendbe, és elsején már átadják rendeltetésének. Nagy János barlangvezetővel végigjártuk a barlangot egy rövid túrán. A barlang kifogástalan állapotban van, felszerelése jó. A vezető parasztember, akinek az édesapja már 30 éve végzi ezt a feladatát. [!] Képzettsége nagyon gyenge és nem alkalmas arra a feladatra, amit be kellene töltenie. Mechanikusan, leckeszerűen ismerteti az egyes barlang-cseppkövek nevét, esetleg keletkezését. Egyébként két hónap óta a barlang nevezetesség[e]inek neveit a barlangigazgatóság megváltoztatta. Különböző elnevezések helyett /mint Paradicsom, Ábel koporsója, Szószék, Szűz Mária, Aprószentek kórusa stb./ természettudományos neveket kaptak a barlangok és cseppkövek. Ennek ellenére a fejlődés és állandó változás dialektikus magyarázata nincsen biztosítva a jelenlegi barlangvezetőkkel. Rendkívül sok adottság van a barlangban, amit természettudományos propaganda szempontjából ki kell aknázni. Az anyag változása, alakulása szép példáit lehet itt látni, amit megfelelő magyarázattal kell ellátni. A nagy földrengésekből keletkezett leszakadások szintén bő tárgyi bizonyítékát adják a felszín, illetve földkéreg állandó alakulásának, változásának. A barlang élővilága ászkák, növények, a környezet megváltozásával kapcsolatos átalakulást, alkalmazkodást szintén gyönyörűen bizonyítják. Mindezeknek a természettudományos bizonyítékoknak dialektikus magyarázata hiányzik a vezetők előadásából. Sőt a babonák leküzdésére is adódana sok alkalom az előadással kapcsolatosan.
Dancza János igazgató elvtárssal történt beszélgetésük alkalmával mindezeket a problémákat kitárgyaltuk. Az igazgató elvtárs készített egy útikalauzt, amit a vezetőknek szigorúan be kell tartani. A kalauz azonban a dialektikus materialista magyarázatokra nem tér ki, épp azért mert a vezetők politikailag fejletlenek. Igaz, hogy hetenként az igazgató foglalkozik a vezetők továbbképzésével, de az eredmény nem kielégítő.
Javaslat:
A barlangvezetőket vagy le kell váltani és felcserélni olyan marxista képzettségű vezetővel, aki alkalmas a fenti feladat megoldására, vagy a mostani vezetőket sürgősen egy átképző iskolára kell elküldeni.
Dancza igazgató hangsúlyozta, hogy a jósvafői barlangbejáratnál lévő turistaszálló vezetősége rendkívül rossz szállodapolitikát folytat. Azt a szállót, aminek a barlangot látogató turisták befogadása a feladata, olyan polgári elemeknek adják ki üdülés céljaira, akiknek semmi közük a barlanghoz és a természettudományos látványokhoz. A szálló szobáit 45 Ft-os napi áron forgalmazzák, amit a dolgozó egyáltalán nem tudnak megfizetni. Kívánatos, hogy az IBUSZ vendéglátó-ipari osztályának vezetőségét értesítsük.
Javaslat
A barlang felügyeleti jogát a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Idegenfogalmi Főosztálya tartja kézben. Szükséges, hogy a Népművelési Minisztérium megbízásából a Magyar Természettudományi Társulat ellenőrzési joggal legyen felruházva és politikai, szakmai irányítást adjon a barlang igazgatóságának. Döntő feladat ez, mert ez egész évben 10 ezernél több látogatója lesz a barlangnak és lehetetlen az, hogy meg nem felelő formában ismertessenek a barlangvezetők.
Dancza János igazgató kommunista és munkáját politikai és szakmai szempontból alaposan végzi. Munkájában való támogatását javaslatai alapján szükségesnek tartom.
Budapest, 1950. július 24.
| Mérő József |
MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
