Az szovjet hatóságok Budapesten letartóztatják Raoul Wallenberg svéd diplomatát.Tovább
Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken
1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.
Források
Kiszállási jelentés az Aggteleki Cseppkőbarlangról
Jelentés
Az 1816/M/71-4. számú kiküldtetési rendelvénnyel az aggteleki kiszállásom tapasztalatairól
Július 20-án tekintettem meg az aggteleki cseppkőbarlangot a Természettudományi Társulat politikai munkatársával, Tarcsay Pállal. A sportszállót és a mellékhelyiségeket most hozzák rendbe, és elsején már átadják rendeltetésének. Nagy János barlangvezetővel végigjártuk a barlangot egy rövid túrán. A barlang kifogástalan állapotban van, felszerelése jó. A vezető parasztember, akinek az édesapja már 30 éve végzi ezt a feladatát. [!] Képzettsége nagyon gyenge és nem alkalmas arra a feladatra, amit be kellene töltenie. Mechanikusan, leckeszerűen ismerteti az egyes barlang-cseppkövek nevét, esetleg keletkezését. Egyébként két hónap óta a barlang nevezetesség[e]inek neveit a barlangigazgatóság megváltoztatta. Különböző elnevezések helyett /mint Paradicsom, Ábel koporsója, Szószék, Szűz Mária, Aprószentek kórusa stb./ természettudományos neveket kaptak a barlangok és cseppkövek. Ennek ellenére a fejlődés és állandó változás dialektikus magyarázata nincsen biztosítva a jelenlegi barlangvezetőkkel. Rendkívül sok adottság van a barlangban, amit természettudományos propaganda szempontjából ki kell aknázni. Az anyag változása, alakulása szép példáit lehet itt látni, amit megfelelő magyarázattal kell ellátni. A nagy földrengésekből keletkezett leszakadások szintén bő tárgyi bizonyítékát adják a felszín, illetve földkéreg állandó alakulásának, változásának. A barlang élővilága ászkák, növények, a környezet megváltozásával kapcsolatos átalakulást, alkalmazkodást szintén gyönyörűen bizonyítják. Mindezeknek a természettudományos bizonyítékoknak dialektikus magyarázata hiányzik a vezetők előadásából. Sőt a babonák leküzdésére is adódana sok alkalom az előadással kapcsolatosan.
Dancza János igazgató elvtárssal történt beszélgetésük alkalmával mindezeket a problémákat kitárgyaltuk. Az igazgató elvtárs készített egy útikalauzt, amit a vezetőknek szigorúan be kell tartani. A kalauz azonban a dialektikus materialista magyarázatokra nem tér ki, épp azért mert a vezetők politikailag fejletlenek. Igaz, hogy hetenként az igazgató foglalkozik a vezetők továbbképzésével, de az eredmény nem kielégítő.
Javaslat:
A barlangvezetőket vagy le kell váltani és felcserélni olyan marxista képzettségű vezetővel, aki alkalmas a fenti feladat megoldására, vagy a mostani vezetőket sürgősen egy átképző iskolára kell elküldeni.
Dancza igazgató hangsúlyozta, hogy a jósvafői barlangbejáratnál lévő turistaszálló vezetősége rendkívül rossz szállodapolitikát folytat. Azt a szállót, aminek a barlangot látogató turisták befogadása a feladata, olyan polgári elemeknek adják ki üdülés céljaira, akiknek semmi közük a barlanghoz és a természettudományos látványokhoz. A szálló szobáit 45 Ft-os napi áron forgalmazzák, amit a dolgozó egyáltalán nem tudnak megfizetni. Kívánatos, hogy az IBUSZ vendéglátó-ipari osztályának vezetőségét értesítsük.
Javaslat
A barlang felügyeleti jogát a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Idegenfogalmi Főosztálya tartja kézben. Szükséges, hogy a Népművelési Minisztérium megbízásából a Magyar Természettudományi Társulat ellenőrzési joggal legyen felruházva és politikai, szakmai irányítást adjon a barlang igazgatóságának. Döntő feladat ez, mert ez egész évben 10 ezernél több látogatója lesz a barlangnak és lehetetlen az, hogy meg nem felelő formában ismertessenek a barlangvezetők.
Dancza János igazgató kommunista és munkáját politikai és szakmai szempontból alaposan végzi. Munkájában való támogatását javaslatai alapján szükségesnek tartom.
Budapest, 1950. július 24.
| Mérő József |
MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 13.
1945
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő