Teleki Pál megalakítja első kormányát.Tovább
Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken
1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.
Az Aggteleki Cseppkőbarlang átalakítása természettudományos-propaganda központtá
Népművelési Minisztérium
Kultúrosztálya
Horváth Vera elvtárs, osztályvezető
Budapest
Az Aggteleki Cseppkőbarlang természettudományos propaganda-központtá való kiépítése tárgyában az alábbi javaslatot tesszük:
1./ A barlang tartozzák elvi-politikai szempontból a MTT [Magyar Természettudományi Társulat] Geológiai szakosztályába - mely egyetértésben a Természetvédelmi Tanáccsal és a Népművelési Minisztérium Kultúrosztályával - irányítaná a barlangban folyó ismeretterjesztő munkát.
2./ Az MTT a szakosztályain keresztül gondoskodik olyan káderek kiképzéséről, akik a barlangban folyó sokrétű természettudományos világnézeti oktatást vezetni tudják, akik a szakosztály keretében egyéni tanulás útján képezzék magukat tovább /legalább 4 fő/.
3./ Az MTT Geológiai szakosztálya a Népművelési Minisztériummal és a VKM-el [Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium] és a különböző társadalmi és különböző tömegszervezetekkel, a Borsod Megyei Tanácson keresztül megszervezi, tervszerűsíti a barlang látogatottságát, és negyedévenként kidolgozza ennek a munkatervét és ütemtervét.
4./ A barlang költségvetési szempontból tartozzék a Népművelési Minisztériumhoz. A felfejlesztésekhez, illetve a barlang átalakításához az alábbiak szükségesek:
•a. A barlang modernizálása, - utak, villanyberendezések rendbe hozása. /Hozzávetőleges költséggel 400 000 Ft./
•b. Barlangmúzeum felállítása, mely 14*8 m-es bemutató teremből, 4*4 m-es preparáló, 4*4 m-es kísérleti, 4*4 m-es iroda, 2*2 m-es raktár és a szükséges mellékhelyiségek áll. Hozzávetőleges költség 280 000 Ft./
•c. A barlangmúzeum berendezése és felszerelése /hozzávetőleg költség 120 000 Ft./
•d. Kisvasút létesítése /esetleg/ a barlangban. Ennek költségeire vonatkozólag hozzávetőleges képet nem tudunk adni, mert az komoly műszaki vizsgálatot igényel.
A fentiekben megjelölt költségadatok Dancza elvtárstól, a barlang igazgatójától származnak, aki 28-án Pestre érkezik és a részleteket illetően felveszi a Minisztériummal a kapcsolatot.
Budapest, 1950. VIII. 26. | Tarcsay Pál |
MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 19.
1920
1946
Párizsban rendezték meg a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség első tanácsülését, amelyre küldöttség utazott Magyarországról.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő