Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken
1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.
Az Aggteleki Cseppkőbarlang átalakítása természettudományos-propaganda központtá
Népművelési Minisztérium
Kultúrosztálya
Horváth Vera elvtárs, osztályvezető
Budapest
Az Aggteleki Cseppkőbarlang természettudományos propaganda-központtá való kiépítése tárgyában az alábbi javaslatot tesszük:
1./ A barlang tartozzák elvi-politikai szempontból a MTT [Magyar Természettudományi Társulat] Geológiai szakosztályába - mely egyetértésben a Természetvédelmi Tanáccsal és a Népművelési Minisztérium Kultúrosztályával - irányítaná a barlangban folyó ismeretterjesztő munkát.
2./ Az MTT a szakosztályain keresztül gondoskodik olyan káderek kiképzéséről, akik a barlangban folyó sokrétű természettudományos világnézeti oktatást vezetni tudják, akik a szakosztály keretében egyéni tanulás útján képezzék magukat tovább /legalább 4 fő/.
3./ Az MTT Geológiai szakosztálya a Népművelési Minisztériummal és a VKM-el [Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium] és a különböző társadalmi és különböző tömegszervezetekkel, a Borsod Megyei Tanácson keresztül megszervezi, tervszerűsíti a barlang látogatottságát, és negyedévenként kidolgozza ennek a munkatervét és ütemtervét.
4./ A barlang költségvetési szempontból tartozzék a Népművelési Minisztériumhoz. A felfejlesztésekhez, illetve a barlang átalakításához az alábbiak szükségesek:
•a. A barlang modernizálása, - utak, villanyberendezések rendbe hozása. /Hozzávetőleges költséggel 400 000 Ft./
•b. Barlangmúzeum felállítása, mely 14*8 m-es bemutató teremből, 4*4 m-es preparáló, 4*4 m-es kísérleti, 4*4 m-es iroda, 2*2 m-es raktár és a szükséges mellékhelyiségek áll. Hozzávetőleges költség 280 000 Ft./
•c. A barlangmúzeum berendezése és felszerelése /hozzávetőleg költség 120 000 Ft./
•d. Kisvasút létesítése /esetleg/ a barlangban. Ennek költségeire vonatkozólag hozzávetőleges képet nem tudunk adni, mert az komoly műszaki vizsgálatot igényel.
A fentiekben megjelölt költségadatok Dancza elvtárstól, a barlang igazgatójától származnak, aki 28-án Pestre érkezik és a részleteket illetően felveszi a Minisztériummal a kapcsolatot.
Budapest, 1950. VIII. 26. | Tarcsay Pál |
MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő