Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken

1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.

Az Aggteleki Cseppkőbarlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzata
Tervezet

Az Aggteleki Cseppkőbarlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzata

I. Az Aggteleki Cseppkőbarlang

1./ A barlang Magyarország legjelentősebb természettudományos és látványos természeti emléke. Mint ilyen az 1934. évi törvény védelme alatt áll, rongálói az idevonatkozó törvény hatálya alá esnek.

2./ A barlang a múltban a látogatók számára csak mint érdekes természeti tünemény, látványosságként lett bemutatva. A Magyar Népköztársaságban a barlang földtani, emberi, álltai és növénytani adottságainál fogva fontos népművelési tényezőnek tekintendő, ami ez említett ismereteken a dialektikus materialista szempontok alapján terjeszti.

3./ A barlang a hivatását jelenlegi felszereltségében csak a természetes üregeivel és képződményivel, tehát hiányosan szolgálja, s így nem is biztosíthatja a kívánt cél elérést. Ahhoz, hogy a barlang természettudományos adottságait a közönség megfelelően áttekinthesse és jelentőségét megérthesse szükséges, hogy ezek az adottságok részben a barlangban, részben a felszínen muzeálisan is bemutassanak. Ennek érdekében a következő létesítmények felállítása és fenntartása szükséges:

 

I. A barlangban:
a./ Akvárium a barlangi vakrákok bemutatására.
b./ Terrárium a barlangi rovarok bemutatására.
c./ Herbárium a barlangban tenyésző növényvilág bemutatására.
Ezek a létesítmények lehetővé teszik, hogy a látogatók az élőlényeknek az alkalmazkodási képességét, tehát a fejlődés bizonyítékaként tekinthető: átalakult növényeket és állatokat eredeti környezetükben láthassa.
d./ Magában a barlang kőzetében található állati és növényi kövületeknek, továbbá a kéregmozgások jelenségeinek, mint földtörténeti bizonyítékoknak a bemutatása.
e./ A barlanglakó fiatalabb kőkori ember kultúrnyomainak: tűzhelyek, konyhadombok, cölöpökre épített ágyak nyomai és sírhelyek tartósítása és bemutatása.
I.A felszínen:
Magában a barlangban csak azoknak az oktatójellegű tényezőknek a bemutatása eszközölhető, amelyek egyrészt csakis itt mutathatók be, másrészt nem zavarja a barlangnak és képződményeinek megtekintési idejét. A barlanggal kapcsolatos természettudományos és gazdag embertörténeti anyag bemutatására a felszínen egy erre a célra megfelelő 14*8 m alapterületű, egyetlen helyiségből álló bemutató termet, egy vele összefüggő 4*4 m alapterületű kísérleti termet magába foglaló Barlangmúzeumot kell felállítani. Ugyanis a barlang olyan gazdag természettudományos és embertörténeti anyaggal rendelkezik, hogy annak átütőerőt jelentő szemléltetése csakis így oldható meg. A Barlangmúzeum felállításával az Aggteleki Cseppkőbarlang, mint Európa legnagyobb cseppkőbarlangja nemcsak előbbre jut azon a ranglistán, amelyen mint kultúrtényezőt a nálánál kisebb külföldi barlangok, mint pl. Jugoszláviában lévő Postumiai Cseppkőbarlang is megelőzik, de mint népművelési tényező a Magyar Népköztársaságnak hatásos támasza lesz abban, hogy népünket az évszázados klerikális befolyás alól felszabadítsa. A Barlangmúzeumban részben ábrázolással, részben eredeti anyagban kiállításra kerülnek:

•a.         A barlangnak, mint a természet alkotásának szemléltető bizonyítékai. Barlangképződés, cseppkőképződés stb.

•b.         A barlangban élő állat- és növényvilág preparált csoportjai alkalmazkodásuk és átalakulásuk okát, folyamatát magyarázó szöveggel.

•c.         Embertörténeti anyag. Felöleli a barlangban élt fiatalabb kőkori ember kultúr-maradványait, de maga az ember és kultúrája fejlődésének a szemléltetése érdekében összehasonlító anyagot kell beállítani a megelőző embertípusokról és kultúrájukról.

A Barlangmúzeum könnyen megközelíthető helyen, Aggteleken a Barlangszállóval szemben a barlang tulajdonát képező réten épül. A Barlangmúzeum megtekintése díjtalan, ill. a megváltott barlangbelépő egyben a múzeum megtekintésére is jogosít. Iskolák tanáraik vezetésével, a Barlangmúzeum anyagának a tanulmányozása, úgy a bel-, mint a külföldi szakemberek számára biztosítva van, de ez nem akadályozhatja a közönséget a múzeum anyagának a megtekintésében.

4./ A barlang őslénytani és ősrégészeti anyaga tudományos értékkel bír. Ezeket a múltban egyes tudományos intézetek a barlang jellegének figyelembevétele nélkül tárták fel; képződményeket döntöttek ki és nagy felületeken kéregborításokat pusztítottak el. Ezzel helyrehozhatatlan károkat okoztak. Ilyen ténykedésnek a megakadályozása a barlangigazgató feladata, akinek joga van az esetleges ásatások helyét, terjedelmét és idejét a barlang jellegének a figyelembevételével korlátozni. Ebből eredő vitás ügyekben az Országos Természetvédelmi Tanács dönt.

5./ Egyrészt magának a barlang állagának, másrészt a környező jellegzetes karsztvidéknek a pusztításoktól való megvédése szükségessé teszi azt, hogy a barlang felszíni környékének bizonyos területei is védett területté nyilvánítsák. Ezeknek a területeknek a védetté nyilvánítását a barlang igazgatójának előterjesztésére a barlang igazgatójának az érdekelt községek népi szerveinek és az erdőgondnokság bevonásával az Országos Természetvédelmi Tanács eszközöli.

6./ A barlang tulajdonában úgy Aggteleken, mint Jósvafőn ingatlan területek vannak. Az aggteleki területeken hasznosítás céljából művelésre adták ki. Tekintettel arra, hogy a barlangot felkereső közönség a szabadban egyrészt már a múltban sem tudott a rendelkezésre álló területen kényelmesen elhelyezkedni, másrészt ezek a területek megművelve nem illenek be, illetőleg rontják a barlang közvetlen környékének a tájképi hatását, ezeket a területeket parkosítani, illetve fásítani kell.

7./ A barlang Aggtelek és Jósvafő közt húzódó főága 7 km hosszú. Ennek az ún. „hosszútúrának" gyorsabb és nagyobb tömegek által is hozzáférhetővé tétele érdekében a barlang felügyeleti hatósága már a múltban elhatározta, hogy a Postumiai barlanghoz hasonlóan kisvasutat vezet végig. A barlangvasút Aggtelekről a barlang tulajdonát képező rétről kiindulva az Acheron víznyelőjén át lépne a barlangba, ahol a főágat követve az Óriások terme alatt és előtt, az erre a célra legalkalmasabb teremben fordulna meg. Ezt a tervet a II. világháború közbejötte akadályozta meg. A barlangvasút megépítése a barlangfejlesztés egyik pontjaként tekintendő.

8./ A barlang legérintetlenebb és eredeti állapotában lévő ága a Retekág. A közelmúltban ennek az ágnak kívülről való megnyitását tervezték, amit azonban az Országos Természetvédelmi Tanács nem engedélyezett. A Retekág, mint rezervátum eredeti állapotában őrizendő meg, s ott csak a járatok víztelenítését célzó munkákat szabad végezni.

9./ A barlang aggteleki bejárójánál van a 460 m hosszú Barlangtó. A tavat mesterséges gát építésével azért fogták fel, mert a víz általában minden barlangképet élénkít. Ezért a tó időnként még jelentkező víznyelőinek az elszigetelése fontos. A tó medrének a rendezése, ill. karbantartása szükséges, mert korlátolt számú csónakok járatását teszi lehetővé.

10./ A barlang bemutatását szolgáló műtárgyak: villamos-berendezés, védőkorlátok és utak fejlesztése és azok jó karban való tartása állandó feladat. Az utak jó karban tartásának a gyakorlat által is igazolt legbiztosabb módja, ha azokat fokozatosan betontakaróval vonják be.

11./ A barlang a múltban is gondoskodott a vele kapcsolatos emléktárgyak forgalomba hozásáról. Emléktárgyakat a barlang területén kizárólag a barlang igazgatósága hozhat forgalomba. Ezeknek az emléktárgyaknak kapcsolatban kell lenni a barlanggal és nívósnak kell lenni, máshol nem árulhatók.

12./ A barlang vezetése, személyzete

A barlang vezetésével a barlang igazgatója van megbízva, aki a barlang ügyeinek viteléért úgy anyagi, mint tudományos vonatkozásban is felelős. Munkájában segítségére van az adminisztrátor, pénztáros és a barlangvezetők. Tekintettel a barlangnak a 2. pontban megjelölt hivatására a barlang igazgatójának csak politikailag megbízható, s a barlangkutatás terén elméletileg és gyakorlatilag képzett egyén nevezhető ki, aki ez irányú működését a szakirodalomban kifejtett munkáival is igazolja.
A barlangigazgató munkaköre:

•a.         A barlang és képződményei állagának megóvása úgy fizikai, mint kémiai behatások kártétele ellen. Ebben a feladatában, ha szükségét látja azonnali hatályú intézkedéseket foganatosíthat, és felettes hatóságának beleegyezésével speciális szakemberek támogatását veheti igénybe.

•b.         A barlang feszíni, védetté nyilvánított területeinek ellenőrzése, hogy azon a terület jellegével ellenkező műveletek ne eszközölhessenek.

•c.         A barlang állat- és növényvilágának figyelemmel kisérése, s minden olyan műveleteknek, ami pusztulásukat eredményezhetné köteles megakadályozni, ill. elejét venni.

•d.         A hazai és külföldi szakkörökkel kapcsolatot kell fenntartani, a szaksajtót közleményekkel kell ellátnia. Időnként barlangtani értekezleteket kell kezdeményezni.

•e.         A barlang fejlesztésének érdekében felettes hatóságához javaslatokat és terveket nyújt be.

•f.          A Barlangmúzeum szervezésében tevékeny részvétel, s a múzeumban elhelyezésre alkalmas tudományos anyag felkutatása, ha szükséges feltárása. A barlanggal kapcsolatos szakkönyvtár létesítése. A Barlangmúzeumnak a 2. pontban megjelölt szempont figyelembevételével való berendezése és vezetése.

•g.         A barlangvezetőket a 2. pontban megjelölt szempontoknak megfelelő kalauzzal köteles ellátni és azokat ellenőrizni. A barlangvezetőket nemcsak természettudományos, de főként a barlang hivatásával kapcsolatos politikai kérdésekben is alaposan ki kell képezni. A vezetőket, s általában a barlang személyzetét ellenőrzi és fegyelmet tart köztük.

•h.         Ellenőrzi a barlang adminisztrációs és pénzügyi vonatkozású ügyeit, s azokért felelős. Havonként jelentést tesz a barlang forgalmáról, anyagi eredményeiről, jelentősebb eseményeiről azonnal. Ellenőrzi a barlanghoz tartozó területen végzett munkát, s a házilag végzett munkáknak egyben felelős vezetője is. A barlangban és a barlanghoz tartozó területen történő térszíni rendezéseknél és felépítményeknél, s általában a barlanggal kapcsolatba hozható minden ténykedésnél figyelemmel kell lenni a barlang jellegére és hivatására. Észrevételt tehet minden olyan ténykedés ellen, ami az említett jelleggel és hivatással nem hozható összhangba, ill. ronthatja a barlang nívóját. Tekintettel arra, hogy a barlang földrajzilag összefügg a szomszédos állam területén lévő Domica Barlanggal szigorúan ügyel arra, hogy idegenek csak a barlang alkalmazottainak kíséretében léphetnek és tartózkodhatnak a barlangban. A fontos államvédelmi érdekekre való tekintettel a barlangnak azt az alkalmazottját, aki akár hanyagságból, vagy tudatosan lehetővé teszi azt, hogy idegenek ellenőrzése nélkül a barlangba beléphessenek azonnali hatállyal elbocsáthatja, s ha szükségese mutatkoznék, az illetékes hatóságnál fel kell jelenteni.

•i.          Azokat a barlanglátogatókat, akiket a vezetők a barlang képződményeinek a rongálásán tetten érnek, az erről készült jegyzőkönyv mellékelésével köteles az illetékes hatóságnál feljelenteni.

•j.          A barlangnak úgy az aggteleki, mint a jósvafői bejárójánál a Meteorológiai Intézet csapadékmérőket helyezett el. Ellenőriznie kell azt, hogy ezeknek a kezelését a jelentő szolgálat fennakadás nélküli teljesítése érdekében a barlang valamennyi alkalmazottja elsajátítsa. Magában a barlangban elhelyezésre kerülő műszerek ellenőrzéséről az adott helyzetnek megfelelően intézkedik.

A múltban a barlangot a tulajdonos, a Magyar Turista Szövetség a külön erre a célra létrehívott Nagybaradla Bizottság útján igazgatta. A bizottságban helyet foglaltak a barlanggal kapcsolatos összes tudományágak művelői és az érdekelt minisztériumok. Felügyeleti hatósága a Testnevelési Tanács, végső fokon a Kultusz Minisztérium volt. Tehát minden feltétel meg volt arra, hogy a barlang helyszíni vezetőjét /igazgatóját/ munkájában szakemberek támogassák és ellenőrizzék. Jelenleg sem a barlangot kezelő szerv /IBUSZ/, sem felügyeleti hatósága /Közlekedés és Postaügyi Minisztérium/ összetételében és feladatkörében nem természettudományos kérdésekkel foglalkozik, ill. old meg. Éppen ezért szüksége mutatkozik annak, hogy a barlang jellegének és hivatásának a fenntartása és zavartalan biztosítása érdekében a barlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzatát egy olyan bizottság tárgyalja le, amelyben a kezelő szerven és felügyeleti hatóságon kívül e kérdésben érdekelt Népművelési Minisztérium és az Országos Természetvédelmi Tanács képviselői /Magyar Természetbarát Szövetség/ is helyet foglalnak. A Természetvédelmi Tanács közvetve úgy is felügyeleti joggal bír. Ebben a bizottságban a barlang igazgatója, mint a tervezet kidolgozója - az ügy előadójaként vesz részt, aki a szükséges felvilágosításokat is megadja.

A barlang adminisztrátora:

A barlang adminisztrátora a barlang jósvafői bejárójánál lévő irodában működik. Végzi a barlang adminisztrátori munkáját, 10 naponként elszámoltatja a jósvafői vezetőket és az aggteleki pénztárost. Feladatkörébe tartozik minden a barlang üzemviteléhez szükséges fogyóanyag beszerzése, ill. megrendelése. Nagyobb látogatottság esetén kiállítja a csoportok vezetői részére a belépő blokkot, szükség esetén az egyes belépőkének is ő ad jegyet. Végleges rendezésig forgalomba hozza a barlang emléktárgyait. A rábízott értékekért anyagilag is felelős.

A barlang pénztárosa:
A barlang pénztárosa az aggteleki bejáró jegypénztárában működik. Itt, ahol a forgalom jóval nagyobb - s pénztáros adja ki a belépőket, forgalomba hozza a barlang emléktárgyait és 10 naponként elszámol a barlang adminisztrátoraival. A rábízott értékekért anyagilag is felelős. A pénztáros és az adminisztrátor, ha nincs egyéb elfoglaltsága, segít a barlang igazgatójának a vezetőkénél nagyobb képzettséget igénylő munkák elvégzésében.

A barlangvezetők:
Feladatuk elsősorban a barlang látogatóinak a barlangban való vezetése, s a barlanggal kapcsolatos természettudományos magyarázat ismertetése. Munkaideje reggel 8 órától a du. 4 órakor beinduló rövidtúra végződéséig tart. Ezen túl csak kivételes esetekben és túlóradíj ellenében tartozik túrát vezetni. Ha a barlang látogatásai idején látogatók nincsenek, ez esetben mindazon munkákat tartozik elvégezni, amivel a barlang igazgatója, - távolléte esetén - megbízottja kijelöli.
Kezeli, és olyan állapotban tartja a barlangvezetéshez szükséges lámpákat és egyéb felszereléseket, hogy azok a menetrendszerű barlanglátogatást maradéktalanul biztosítsák, s ezért felelős. Az általa kezelt felszerelési tárgyak, ill. alkatrészeinek, valamint az üzemanyag fogyását kellő időben köteles bejelenteni az adminisztrátornak. Ügyel arra, hogy a közönség a barlang, vagy a hozzátartozó területek műépítményeiben kárt ne tegyen, és csak a kijelölt helyen rakjon tüzet.
A barlangot látogató közönséggel mindenkor udvariasan kell érintkezni. Ha ennek szüksége mutatkoznék a túrán résztvevők egyikét-másikát udvariasan, de erélyesen figyelmeztetni. A vezető túra közben nem dohányozhat és beinduláskor a közönséget is figyelmezteti, hogy bent a barlangban tilos a dohányzás. Vezetés közben is köteles a legkisebb papírdarabot eltávolítani és a közönség figyelmét felhívni arra, hogy bent a barlangban ne dobáljon el semmit. [!] Aki ittas állapotban vezet, fegyelmi eljárás alá kerül. Botot, pálcát és ernyőt a barlangba nem enged bevinni, csak az esetben, ha a látogató kora, vagy testi fogyatékossága miatt bothasználatra van utalva. Ez esetben a látogatót udvariasan figyelmezteti, hogy a bottal sem a képződményeket, sem az úttól oldalt eső anyagfelületeket nem szabad érinteni. Ittas embert a barlangba nem vezethet be. Köteles magát a barlangvezetéssel kapcsolatos kérdésekben képezni és az igazgató által vezetett vezetőképző előadásokon megjelenni.
Ha valakit tetten ér azon, hogy a barlang képződményeit akár felírás vagy törés által megrongálta, köteles az illetőt igazoltatni, s az esetet az adminisztrátornak, a pénztárosnak, vagy az igazgatónak jelenteni. A jegyzőkönyv felvételéhez lehetőleg több, de legalább még két tanút biztosítani, és letört cseppkövet, mint bűnjelt elkobozni.

II.A barlanghoz tartozó turistaszállók

Miután a barlang látogatottsága szorosan összefügg a közönség elszállásolási és ellátási lehetőségeivel a barlang forgalmának a növelése érdekében a barlangot kezelő Kárpát Turista Egyesület előbb Aggteleken, később a vöröstói kijárónál építtetett kisebb turista menedékházat. Részben a menedékházak építése, részben a turisták barlangrendezési és újabb részeket feltáró munkája nyomán a forgalom annyira megnőtt, hogy ezek a menedékházak szűknek és korszerűtlennek bizonyultak. A későbbi barlangtulajdonos Magyar Turista Szövetég a turista társadalom a kormányzat és az érdekelt megyék anyagi támogatásával 1937-ben megépítette az aggteleki bejárónál a Barlangszállót, s 1940-42-ben a Jósvafői Turista Szállót. Mindkét szállót a magánérdekeltség kizárásával a barlang és a turisztikai fejlesztéseknek az érdekében építette, s jellege, éttermi és hálódíj szabása azonos volt az egyéb turista menedékházak árszabásával. A cél, amiért a két turistaszálló épült, ma, amikor a barlang fontos népművelési eszköznek van beállítva, még inkább az kell, hogy maradjon: a barlang látogatásának növelése. Ezt a rendeltetést a két turistaszálló csakis úgy teljesítheti, ha üzletpolitikáját a dolgozó, széles néprétegek anyagi lehetőségeivel összhangba hozza. Ennek érdekében a barlang és a hozzá tartozó turistaszállók szabályzata leszögezi:

1./ A barlang és az általa építtetett két turistaszálló szoros gazdasági egység, mindkét szálló turista jellegű, s a barlangra vonatkozó szabályzat 2. pontjának figyelembe vételével a szállók nem folytathatnak a barlang érdekeit sértő és célkitűzéseivel ellentétes üzletpolitikát.

2./ Éttermi és hálódíjszabás azonos a turistaházakat kezelő N. V. [Nemzeti Vállalat] kezelésében lévő menedékházak árszabásával.

3./ Tekintettel a turistatársadalomnak egyrészt a barlang feltárása és rendezése érdekében 60 éven át kifejtett önzetlen munkájára, másrészt a két szálló megépítésénél hozott anyagi áldozatára az arcképes igazolvánnyal rendelkező turisták a két szállóban ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint egyéb turista menedékházban. A turistákhoz hasonló kedvezményeket élvezik az iskolák tanulói is. Az említett két csoporton kívül állók a turista menedékházakban szokásos árszabásnak megfelelő hálódíjat fizetnek.

4./ A két szállóban lévő különszobák árai azonosak az egyéb turista menedékházak különszobáinak az áraival, s az arcképes igazolvánnyal ellátott turisták itt is az egyéb menedékházakhoz hasonló kedvezményeket élvezik. A különszobákat panzióval összekapcsoltan is ki lehet adni, de tekintettel a szállók rendeltetését a különszobákat ugyanaz a személy 5 napnál tovább csak az esetben veheti igénybe, ha a szobára más igénylő nincs. Kivételt képeznek a bel- és külföldi szakemberek, akik a barlanggal kapcsolatos kérdések tanulmányozása miatt tartózkodnak a szállókban. Ezek számára a különszobákban az elsőség mindenkor biztosítandó. A panzióárak mindenkor azonosak az egyéb turista menedékházak áraival.

5./ A két szállóban Házirendet kell kifüggeszteni, s azok megsértőit a szálló vezetőjének joga van figyelmeztetni, súlyosabb esetekben el is távolíthatja, s az okozott kárt minden esetben kötelessége a kártevővel megtéríteni. Mulatságot a szállókban csak május 1-jén, április 4-én és Szilveszterkor szabad tartani.

6./ A szállók éttermének, ill. konyhájának a barlangtúrák indulására, ill. befejezésének figyelembe vételével kell működni.

7./ A szállók műszaki berendezésének kifogástalan állapotban való megőrzéséért és a rongálásoktól való megóvásáért a szállók vezetői felelősek. A műszaki berendezés ellenőrzése a barlangigazgató feladata, házilag eszközölhető javításuk a barlang alkalmazottainak a feladata. Ugyancsak a barlang alkalmazottainak a feladata a jósvafői turistaszálló víz- és villanyszolgáltatása is.

8./ A barlang alkalmazottai gondozzák a Jósvafőn létesített mesterséges tavat, strandfürdőt, általában a szállók körül létesített sétányokat, kilátókat, padokat, amiben a lehetőség szerint a szálló alkalmazottai is segítségükre van.

9./ A barlang igazgatójának kötelessége a szállók körüli rend és tisztaság ellenőrzése. Ez irányú észrevételeit és utasításait a szállók vezetői figyelembe tartoznak venni.

10./ A szállók turista jellegének a visszaállításával csökken bonyolult és költséges adminisztrációjuk is. E lehetővé teszi, hogy a szállók és a barlang adminisztrációs ügyeit egy irodában végezzék.

11./ A barlanghoz tartozó szállók a barlang propagálása érdekében más külföldi példákhoz hasonlóan az erre a célra alkalmas felszerelés tárgyaik: evő- és ivóeszközök, törülközők, asztalterítők, stb. /azok elhasználódása, ill. kicserélésével párhuzamosan az Aggteleki Cseppkőbarlang szignóval ellátottakat szereznek be.

A fenti szabályzatot letárgyalta és jóváhagyta a barlang felügyeleti hatósága által összehívott bizottság.

Budapest, 1950.

Közl[ekedési] és Postaügyei Minisztérium,
mint felügyeleti hatóság képviselet

Népművelési Minisztérium
képviseletében

 

IBUSZ, mint kezelő szerv. képviseletében

Orsz. Természetvédelmi Tanács
képviseletében

MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)

Ezen a napon történt október 23.

1956

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább

1956

A Szabad Nép Új tavaszi seregszemle című vezércikke október 23-án szintén a felszabadult aktivitást erősítette az ifjúságban, bár egyúttal...Tovább

1957

A belügyi szervek szerint Szegeden a „legerősebb és legsokrétűbb” az ellenséges elemek tevékenysége.Tovább

1958

Az [emigráns] magyar diákok III. világkongresszusa a Vatikán dísztermében emlékezett meg a forradalomról.Tovább

1989

Az Országgyűlés ünnepi ülését követően az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve koszorúzási ünnepséget tartottak a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő