Watergate-botrány az USA-ban.Tovább
„Éljen a király, éljen a haza!”
Források az utolsó magyar királykoronázás történetéhez
„Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reám hagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népemnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink dacza megengedi."
Degenfeld Lajos, Nógrád vármegye főispánja és Tisza István miniszterelnök levélváltása Ivánka László bárói címéről
1917. január
Kedves barátom!
103/1917. M.E. I.sz.a. aláírásod mellett egy hivatalos levél érkezett. Ivánka László Nográd megye sziráki járás főszolgabirájához, melyben értesíttetik, hogy Ő Felsége által bárói ranggal ruháztatott fel. Ezen levél tényleg hozzá Szirákra lett intézve, de összevetve a körülményeket, ugy ő, mint én azon nézetben vagyunk hogy a levél tévesen lett hozzá intézve, amennyiben ő nem nagybirtokos és megyei szolgálatán kívül a közügyekben jelentősebb szerepet sohasem játszott. Hanem valószínűleg rokonát a másik Ivánka Lászlót illeti, ki Hontmegye Felső-Szemerédi nagybirtokos, országos képviselő és kinek neje báró Frautenberg születés. Jelen soraimat azért intézem hozzád, mert nem szeretném hogy egy esetleges tévedés neked kellemetlenséget okozzon.
Arra kérlek tehát légy Kegyes értesíteni, hogy sejtelmünk való-e, vagy pedig a rangemelés mégis az idevaló Ivánka Lászlót illeti-e. Ha csakugyan tévedés volna e dologban, kérem utasításodat aziránt, hogy Ivánka minő eljárást kövessen, miáltal az esetleges tévedés reparálható lenne. Magán levelet kérek tőled, mit én Ivánka barátommal közölnék, a mi teljesen megfelelne, amennyiben ő már eleve kijelentette, hogy utasításod szerint fog eljárni.
Válaszod kérve, rokoni szeretettel vagyok.
Szirák 1917 Január 20
igaz híved
Degenfeld Lajos
Jelzet: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár K26 1917-I-2 (103.) (1094.cs.)
gr. Degenfeld Lajos Ő Exc.nak
Budapest, 1917.január 23.
Kedves barátom!
E perczben veszem leveledet; persze, hogy ostoba tévedés történt, a honti nagybirtokos Ivánka Laczi kapta a bárói rangot. Légy szives kérlek Ivánka főszolgabiró előtt e sületlen tévedést kimenteni s őt megkérni, hogy az iratokat azonnal küldje a miniszterelnökséghez vissza.
Szivből üdvözöl
igaz híved
Tisza s.k.
Az irat jelzete: Magyar Országos Levéltár, Miniszterelnökségi Levéltár K26 1917-I-2 (103.) (1094.cs.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
1970
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő