Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban

„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”

Források

1. Jelentés a postagalamb-versennyel kapcsolatos intézkedésekről

1958. július 17.

 

Belügyminisztérium                                                              Szigorúan titkos!

II/2-f

                                                                                              Tárgy: Nemzetközi postagalamb-

verseny júli[us] 25-27-én

 

Jelentés

Budapest, 1958. július 17.

 

A Magyar Galambsport Szövetség 1958. július 25-27-én nemzetközi postagalamb-versenyt rendez 39 nyugatnémet és négy osztrák röptető, valamint 70-80 000 galamb részvételével.

 

Intézkedés:

1. A külső ellenőrzést a

Zrínyi akadémiai részlegével közösen szervezzük meg. A II/1. Osztály jelzést kapott Ausztriából, hogy egy kiszökött volt katonatiszt az osztrák galamb szövetséget felhasználva haza akar térni, az itthon lévő iratainak kicsempészésére. Ezért a II/1. Osztály operatív tisztje Hegyeshalomnál ellenőrzi a beutazottakat, hogy közöttük van-e a keresett személy. Továbbá külső figyelésre veszik fel a csoportot és Budapestre kísérik.

2. Hegyeshalomnál ellenőrizzük, hogy azonos személyek utaznak-e be. Ha idegen személyek vannak, ezeket külső figyelés alá vesszük.

3. Budapestre érkezve alosztályunk figyelői veszik át a csoportot figyelésre a II/1. Osztály figyelőitől, akik a fent nevezett katonatiszt hozzátartozóit figyelik, felkeresi-e őket valaki a csoportból.

4. Szoros külső figyelést kell biztosítanunk 25-éről 26-ára virradó éjjel. Ekkor ugyanis a beutazott személyek egy része a 20 kocsi - benne a galambok - őrzésére a Margitszigeten marad a Dózsa és [az]

pályán.

5. Ugyanezen éjjel külső figyeléssel kell biztosítani a kertészeti és szőlészeti főiskola diákotthonában lakó személyeket is. A portást titoktartási nyilatkozat vétele mellett megbízzuk, hogy ellenőrizze, kik keresik fel őket, vagy kinek telefonálnak.

6. A szállodában lakó személyeket a szállodai hálózattal ellenőrizzük. A Palace szállóban hat vezető lakik.

7. A csoport belső figyelését a Galambsport Szövetség vezetője, mint hivatalos kapcsolat és a BRFK Igazgatásrendészeti Osztálya megfelelő alosztályának két beosztott r[endőr] tisztje végezné. A nevezett r. tiszt elvtársakhoz tartozik a terület rendészeti, felügyeleti szempontból, és rendszeresen részt vesznek a röptetéseknél, így nem idegenek és nem feltűnő jelenlétük. Ezen kívül folyamatban van egy beszervezés erre a területre. Nevezett személy is jelen lesz a fogadásnál és a kíséréseknél.

Megjegyzés: A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. A nyugatnémetek a sportnaptár szerint háromszor akartak röptetni. Kérésünkre azonban az illetékes magyar hatóságok beleegyeztek abba, hogy összevonják egy versenyre.

Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30-40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek. 25-én délben már lezárják azt a területet, ahova az autók beállnak - a Dózsa és a[z] MHK pályát. Ezeket a magyar személyeket prioráljuk, mert már értesültünk arról, hogy olyan személy is a rendezők között volt, aki rendőri felügyelet alatt állott, és engedély nélkül tart postagalambokat. A priuszos személyeket nem engedjük rendezőnek - a hiv[atalos] kapcsolatokon keresztül intézkedünk.

 

Mellékelem a részletes

.

 

                                                                                  Kajtár László r. fhdgy.

 

Készült: 2 pl.

Gépelte: Szné

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 53-54.

Ezen a napon történt december 08.

1906

Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább

1941

Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább

1941

Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább

1955

Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább

1956

A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő