Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban

„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”

Források

1. Jelentés a postagalamb-versennyel kapcsolatos intézkedésekről

1958. július 17.

 

Belügyminisztérium                                                              Szigorúan titkos!

II/2-f

                                                                                              Tárgy: Nemzetközi postagalamb-

verseny júli[us] 25-27-én

 

Jelentés

Budapest, 1958. július 17.

 

A Magyar Galambsport Szövetség 1958. július 25-27-én nemzetközi postagalamb-versenyt rendez 39 nyugatnémet és négy osztrák röptető, valamint 70-80 000 galamb részvételével.

 

Intézkedés:

1. A külső ellenőrzést a

Zrínyi akadémiai részlegével közösen szervezzük meg. A II/1. Osztály jelzést kapott Ausztriából, hogy egy kiszökött volt katonatiszt az osztrák galamb szövetséget felhasználva haza akar térni, az itthon lévő iratainak kicsempészésére. Ezért a II/1. Osztály operatív tisztje Hegyeshalomnál ellenőrzi a beutazottakat, hogy közöttük van-e a keresett személy. Továbbá külső figyelésre veszik fel a csoportot és Budapestre kísérik.

2. Hegyeshalomnál ellenőrizzük, hogy azonos személyek utaznak-e be. Ha idegen személyek vannak, ezeket külső figyelés alá vesszük.

3. Budapestre érkezve alosztályunk figyelői veszik át a csoportot figyelésre a II/1. Osztály figyelőitől, akik a fent nevezett katonatiszt hozzátartozóit figyelik, felkeresi-e őket valaki a csoportból.

4. Szoros külső figyelést kell biztosítanunk 25-éről 26-ára virradó éjjel. Ekkor ugyanis a beutazott személyek egy része a 20 kocsi - benne a galambok - őrzésére a Margitszigeten marad a Dózsa és [az]

pályán.

5. Ugyanezen éjjel külső figyeléssel kell biztosítani a kertészeti és szőlészeti főiskola diákotthonában lakó személyeket is. A portást titoktartási nyilatkozat vétele mellett megbízzuk, hogy ellenőrizze, kik keresik fel őket, vagy kinek telefonálnak.

6. A szállodában lakó személyeket a szállodai hálózattal ellenőrizzük. A Palace szállóban hat vezető lakik.

7. A csoport belső figyelését a Galambsport Szövetség vezetője, mint hivatalos kapcsolat és a BRFK Igazgatásrendészeti Osztálya megfelelő alosztályának két beosztott r[endőr] tisztje végezné. A nevezett r. tiszt elvtársakhoz tartozik a terület rendészeti, felügyeleti szempontból, és rendszeresen részt vesznek a röptetéseknél, így nem idegenek és nem feltűnő jelenlétük. Ezen kívül folyamatban van egy beszervezés erre a területre. Nevezett személy is jelen lesz a fogadásnál és a kíséréseknél.

Megjegyzés: A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. A nyugatnémetek a sportnaptár szerint háromszor akartak röptetni. Kérésünkre azonban az illetékes magyar hatóságok beleegyeztek abba, hogy összevonják egy versenyre.

Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30-40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek. 25-én délben már lezárják azt a területet, ahova az autók beállnak - a Dózsa és a[z] MHK pályát. Ezeket a magyar személyeket prioráljuk, mert már értesültünk arról, hogy olyan személy is a rendezők között volt, aki rendőri felügyelet alatt állott, és engedély nélkül tart postagalambokat. A priuszos személyeket nem engedjük rendezőnek - a hiv[atalos] kapcsolatokon keresztül intézkedünk.

 

Mellékelem a részletes

.

 

                                                                                  Kajtár László r. fhdgy.

 

Készült: 2 pl.

Gépelte: Szné

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 53-54.

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő