Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban

„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”

2. Jelentés a galambászok megfigyeléséről

1958. július 25-26.

 

Belügyminisztérium                                                              Szigorúan titkos!

II/9-b

69-2009/958.                                                 Figyelés kezdete: 25-én 19.00 h-kor

                                                                       Figyelés vége: 26-án 22.30 h-kor

 

1. számú jelentés

külső figyelésről

II/2-f alosztálynak, „Galambosok"

Budapest, 1958. július hó 25-26-án

 

21. 58 h-kor „Galambosok" kb. 40 fővel, 18 db tehergépkocsival, melyben postagalambok voltak, megérkeztek a margitszigeti Dózsa pályához, ahol a magyar galambszövetség több tagja várta őket, és ezek irányításával a gépkocsikat a Dózsa pályán elhelyezték, majd a galambok etetését és itatását végezték.

23.25 h-kor „Galambosok" több hivatalos magyar férfi társaságában kijöttek a pályáról, beszálltak a már velük érkezett, GB-304 f[orgalmi] r[end]sz[ám]ú autóbuszra, mellyel a Margitszigeten, Margit hídon, Árpád fejedelem útján, Dara u., Zsigmond tér, Lajos u., Kiskorona u.,

, Mókus utcában lévő vendéglő elé hajtattak.

Itt, mivel az étterem zárva volt, továbbhajtottak a Mókus u., Lajos u., a Kolosy térre. Itt leszálltak az autóbuszról és

23.45 h-kor bementek a Kolosy tér 3. sz. alatt lévő Vadászkunyhó Étterembe. Az étterem belső helyiségében helyet foglaltak, és vacsorát majd bort fogyasztottak. A társaság vidám hangulatban beszélgetett. Közülük többen kisé ittas állapotban voltak.

02.00 h-kor „Galambosok" a magyar kísérőkkel együtt kijöttek az étteremből, és az ott várakozó gépkocsihoz mentek, ahol megállva, nevetve élénken beszélgettek kb. 5 percig. Majd felszálltak az autóbuszba, ahol helyet foglalva a Kolosy téren, Lajos u., Zsigmond tér, Frankel Leó u., Török u., Mártírok u., Széna tér, Moszkva tér, Krisztina krt., Attila u., Alagút u., Alagút, Clark Ádám tér, Lánchíd, Roosevelt tér, József Attila u.,

haladva [a] Köröndig hajtattak.

Itt két magyar férfi (akik a magyar galambszövetség részéről voltak jelen) leszálltak az autóbuszról. (Nem követtük.)

Ezután az autóbusz továbbhajtott a Népköztársaság útján, Dózsa György út, Thököly út, Baross tér, Rákóczi u.,

, Dohány u., , , Szt. István krt., Margit híd, Margitszigeten a Dózsa pályáig. Itt leszálltak az autóbuszról és csoportosan

02.50 h-kor bementek a Dózsa pályán felállított gépkocsik közé.

03.20 h-kor „Galambosok" hozzáfogtak a galamb röptetésének előkészítéséhez. Ekkor kb. 40-50 magyar férfi volt jelen, majd később 130-150 főre emelkedett az érdeklődők száma, akik közül többen segítettek a röptetés előkészítésében.

04.25 h-kor, 04.35 h-kor, 04.45 h-kor és 05.10 h-kor, négy részletben a galambokat felengedték.

„Galambosok" ezután a gépkocsikat kitakarították, majd a Duna-part sétányára állították őket, majd csoportosan visszamentek a Dózsa pályára, amikor mindnyájan együtt voltak, négy magyar férfi társaságában (akik a galambszövetséghez tartoztak).

06.15 h-kor kijöttek a pályáról, és beültek az ott várakozó, GB-304 f[orgalmi] r[end]sz[ám]ú autóbuszra, mellyel a Margitszigeten, Margit hídon, Szt. István krt., Marx tér, Lenin krt., József krt., Blaha Lujza térre hajtottak, ahol két magyar férfi leszállt az autóbuszról. (Nem követtük.)

Az autóbusszal a Blaha Lujza téren, Rákóczi u., Puskin u., Bródy Sándor u., Múzeum krt., Kálvin tér,

, , Szabadság híd, Gellért tér, Bartók Béla u., Móricz Zsigmond körtér, Villányi u., Szüret u., Somlói utca 14-16. sz. ház elé hajtottak.

Itt mindnyájan kiszálltak az autóbuszból, és

06.47 h-kor bementek a Somlói u. 14-16. sz. házban lévő Kertészeti és Szőlészeti Főiskola diákszállójának épületébe, a két magyar férfivel együtt.

08.30 h-kor „Galambosok" a két magyar férfivel együtt kijöttek a diákszállóból, és beszálltak az ott parkoló autóbuszukba, és a Somlói u., Hegyalja u., Budaörsi úton a 7. sz. műúton, Székesfehérváron keresztül, a 702. sz. műúton, majd a Balaton partján [a]

elé hajtattak. Itt mindannyian leszálltak az autóbuszról, és

12.02 h-kor bementek a partizán üdülőbe. (Nem követtük.)

„Galambosok" közül a délután folyamán kisebb csoportokban többen kimentek a Balaton partjára, és ott sétálgattak.

18.45 h-kor „Galambosok" a két magyar férfivel együtt kijöttek az üdülőből, és beszálltak az autóbuszukba, mellyel a tihanyi komp-átkelőhelyhez hajtottak. Itt az autóbuszból többen kiszálltak, és az ott lévő ajándékboltból kisebb ajándékokat vásároltak. Majd utána visszaültek az autóbuszba.

19.00 h-kor elindultak, és kb. 50-60 km-es sebességgel a Balaton mellett, a 71. sz. műúton, 7. sz. műúton, Budaörsi úton, Hamzsabégi u., Bartók Béla u úton a Kosztolányi Dezső térig hajtottak.

Itt [az] egyik magyar férfi kiszállt az autóbuszból, és eltávozott a Bartók Béla úton. (Nem követtük.) Az autóbusz pedig továbbhajtott a Bartók Béla u., Fadrusz u., Villányi u., Szüret u., Somlói úton a 14-16. sz. házig. Itt valamennyien kiszálltak az autóbuszból, és

22.20 h-kor bementek a Somlói utca 14-16. sz. házban lévő Kertészeti és Szőlészeti Főiskola diákszállójába. Az autóbusz pedig üresen eltávozott a Hegyaljai út irányába.

22.30 h-kor a figyelést befejeztük.

 

Dobróka János r. alez.                                                           Fejes István r. őrgy.

osztályvezető                                                                        alosztályvezető

 

Nyilv. sz.: 78/342. RJ-né

Készült: 2 pld., 2 lap

Kapják: 1 pld. II/2-f, Kajtár elvt.

              1 pld. letét

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 73-74.

Ezen a napon történt szeptember 01.

1916

Bulgária hadat üzen Romániának az I. világháborúban.Tovább

1939

A II. világháború kezdete: a náci Németország megtámadja Lengyelországot.Tovább

1941

Németországban kötelezővé teszik a zsidóknak a sárga Dávid-csillag viselését.Tovább

1958

A Szoboszlay-per által halálra ítélt, többségében magyarokból álló csoport kivégzése Aradon.Tovább

1958

Az úttörőcsapatokban bevezették a kisdobos próbázást.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő