Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban

„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”

2. Jelentés a galambászok megfigyeléséről

1958. július 25-26.

 

Belügyminisztérium                                                              Szigorúan titkos!

II/9-b

69-2009/958.                                                 Figyelés kezdete: 25-én 19.00 h-kor

                                                                       Figyelés vége: 26-án 22.30 h-kor

 

1. számú jelentés

külső figyelésről

II/2-f alosztálynak, „Galambosok"

Budapest, 1958. július hó 25-26-án

 

21. 58 h-kor „Galambosok" kb. 40 fővel, 18 db tehergépkocsival, melyben postagalambok voltak, megérkeztek a margitszigeti Dózsa pályához, ahol a magyar galambszövetség több tagja várta őket, és ezek irányításával a gépkocsikat a Dózsa pályán elhelyezték, majd a galambok etetését és itatását végezték.

23.25 h-kor „Galambosok" több hivatalos magyar férfi társaságában kijöttek a pályáról, beszálltak a már velük érkezett, GB-304 f[orgalmi] r[end]sz[ám]ú autóbuszra, mellyel a Margitszigeten, Margit hídon, Árpád fejedelem útján, Dara u., Zsigmond tér, Lajos u., Kiskorona u.,

, Mókus utcában lévő vendéglő elé hajtattak.

Itt, mivel az étterem zárva volt, továbbhajtottak a Mókus u., Lajos u., a Kolosy térre. Itt leszálltak az autóbuszról és

23.45 h-kor bementek a Kolosy tér 3. sz. alatt lévő Vadászkunyhó Étterembe. Az étterem belső helyiségében helyet foglaltak, és vacsorát majd bort fogyasztottak. A társaság vidám hangulatban beszélgetett. Közülük többen kisé ittas állapotban voltak.

02.00 h-kor „Galambosok" a magyar kísérőkkel együtt kijöttek az étteremből, és az ott várakozó gépkocsihoz mentek, ahol megállva, nevetve élénken beszélgettek kb. 5 percig. Majd felszálltak az autóbuszba, ahol helyet foglalva a Kolosy téren, Lajos u., Zsigmond tér, Frankel Leó u., Török u., Mártírok u., Széna tér, Moszkva tér, Krisztina krt., Attila u., Alagút u., Alagút, Clark Ádám tér, Lánchíd, Roosevelt tér, József Attila u.,

haladva [a] Köröndig hajtattak.

Itt két magyar férfi (akik a magyar galambszövetség részéről voltak jelen) leszálltak az autóbuszról. (Nem követtük.)

Ezután az autóbusz továbbhajtott a Népköztársaság útján, Dózsa György út, Thököly út, Baross tér, Rákóczi u.,

, Dohány u., , , Szt. István krt., Margit híd, Margitszigeten a Dózsa pályáig. Itt leszálltak az autóbuszról és csoportosan

02.50 h-kor bementek a Dózsa pályán felállított gépkocsik közé.

03.20 h-kor „Galambosok" hozzáfogtak a galamb röptetésének előkészítéséhez. Ekkor kb. 40-50 magyar férfi volt jelen, majd később 130-150 főre emelkedett az érdeklődők száma, akik közül többen segítettek a röptetés előkészítésében.

04.25 h-kor, 04.35 h-kor, 04.45 h-kor és 05.10 h-kor, négy részletben a galambokat felengedték.

„Galambosok" ezután a gépkocsikat kitakarították, majd a Duna-part sétányára állították őket, majd csoportosan visszamentek a Dózsa pályára, amikor mindnyájan együtt voltak, négy magyar férfi társaságában (akik a galambszövetséghez tartoztak).

06.15 h-kor kijöttek a pályáról, és beültek az ott várakozó, GB-304 f[orgalmi] r[end]sz[ám]ú autóbuszra, mellyel a Margitszigeten, Margit hídon, Szt. István krt., Marx tér, Lenin krt., József krt., Blaha Lujza térre hajtottak, ahol két magyar férfi leszállt az autóbuszról. (Nem követtük.)

Az autóbusszal a Blaha Lujza téren, Rákóczi u., Puskin u., Bródy Sándor u., Múzeum krt., Kálvin tér,

, , Szabadság híd, Gellért tér, Bartók Béla u., Móricz Zsigmond körtér, Villányi u., Szüret u., Somlói utca 14-16. sz. ház elé hajtottak.

Itt mindnyájan kiszálltak az autóbuszból, és

06.47 h-kor bementek a Somlói u. 14-16. sz. házban lévő Kertészeti és Szőlészeti Főiskola diákszállójának épületébe, a két magyar férfivel együtt.

08.30 h-kor „Galambosok" a két magyar férfivel együtt kijöttek a diákszállóból, és beszálltak az ott parkoló autóbuszukba, és a Somlói u., Hegyalja u., Budaörsi úton a 7. sz. műúton, Székesfehérváron keresztül, a 702. sz. műúton, majd a Balaton partján [a]

elé hajtattak. Itt mindannyian leszálltak az autóbuszról, és

12.02 h-kor bementek a partizán üdülőbe. (Nem követtük.)

„Galambosok" közül a délután folyamán kisebb csoportokban többen kimentek a Balaton partjára, és ott sétálgattak.

18.45 h-kor „Galambosok" a két magyar férfivel együtt kijöttek az üdülőből, és beszálltak az autóbuszukba, mellyel a tihanyi komp-átkelőhelyhez hajtottak. Itt az autóbuszból többen kiszálltak, és az ott lévő ajándékboltból kisebb ajándékokat vásároltak. Majd utána visszaültek az autóbuszba.

19.00 h-kor elindultak, és kb. 50-60 km-es sebességgel a Balaton mellett, a 71. sz. műúton, 7. sz. műúton, Budaörsi úton, Hamzsabégi u., Bartók Béla u úton a Kosztolányi Dezső térig hajtottak.

Itt [az] egyik magyar férfi kiszállt az autóbuszból, és eltávozott a Bartók Béla úton. (Nem követtük.) Az autóbusz pedig továbbhajtott a Bartók Béla u., Fadrusz u., Villányi u., Szüret u., Somlói úton a 14-16. sz. házig. Itt valamennyien kiszálltak az autóbuszból, és

22.20 h-kor bementek a Somlói utca 14-16. sz. házban lévő Kertészeti és Szőlészeti Főiskola diákszállójába. Az autóbusz pedig üresen eltávozott a Hegyaljai út irányába.

22.30 h-kor a figyelést befejeztük.

 

Dobróka János r. alez.                                                           Fejes István r. őrgy.

osztályvezető                                                                        alosztályvezető

 

Nyilv. sz.: 78/342. RJ-né

Készült: 2 pld., 2 lap

Kapják: 1 pld. II/2-f, Kajtár elvt.

              1 pld. letét

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 73-74.

Ezen a napon történt július 01.

1903

Elindul az első Tour de France.Tovább

1904

Megkezdődnek a III. nyári olimpiai játékok St. Louisban.Tovább

1933

Építeni kezdik a lakihegyi adótornyot.Tovább

1990

Az NDK és az NSZK vám – és valutaunióra lép.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő