Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban

„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”

 

5. Jelentés a postagalamb-verseny ellenőrzésének tapasztalatairól

1958. október 10.

 

Belügyminisztérium                                                              Szigorúan titkos!

II/2-f alosztály

 

Jelentés

Budapest, 1958. okt. 10-én

 

A f. év július 25-től 27-ig Budapesten megtartott osztrák-ny. német galambröptetésről beérkezett jelentésekből az alábbiakat jelentem:

Hegyeshalomból való indulásnál az egyik osztrák postagalambász, név szerint A. J. azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy ő Győrben le akar szállni két napra, mert ott élő testvéreit meg akarja látogatni. Felhívtuk figyelmét, hogy ez nem lehetséges, mert útlevele, illetve vízuma kollektív, és ő nem testvéri látogatásra jött, hanem a postagalamb-verseny lebonyolításához tolmácsnak. Nevezett győri születésű, és igen jól beszélte a magyar nyelvet. Elmondása szerint 12 éves korában, illetve későbbi elmondása szerint a gimnázium elvégzése után, kb. 16 éves korában ment ki Bécsbe, és azóta ott él.

Nevezett bőröndjét az egyik galambász-szállító kocsiban tartotta, amit az autóbuszba való beszállás után is ott hagyott. Az autóbuszba való beszállás előtt még elment a galambszállító kocsiba azzal, hogy a bőröndjét elhozza, azonban a bőröndöt nem hozta el, hanem csak egy zöld, nylonszerű anyagból készült, cipzáras táskát, amit az egész úton a hóna alatt szorongatott.

Amíg Győrt el nem hagytuk, addig állandóan erőszakoskodott, hogy le akar szállni, de sikerült meggyőzni arról, hogy ez nem lehetséges.

Sné nevű magyar nő egy csomagot küldött ki disszidált fiának. Jelen volt A. is.

Hegyeshalom felé A. újra kísérletet tett arra, hogy Győrben leszálljon, s testvérét meglátogassa. Mivel ez ismét nem sikerült neki, ezért Hegyeshalom előtt H. J-nek, a szövetség elnökének egy csomagot adott át. (Tart[alma]: 6 m krepp nylon rózsaszínű női anyag, egy tokban elhelyezett francia parfüm és kb. 30 db fénykép Nizzából, valamint Ausztria több városából.)

A csomagot átvizsgáltam, és Győrbe, A. I. [...] sz. alá továbbítottam.

Szóban még közölték a jelentést tévő elvtársak, hogy A. két testvére él Győrött, egyik optikus, a másik órás. Elmondták még, hogy A. dicsekedett azzal, hogy ő [a] filmiparban dolgozik, és sokat járja a világot. Mostani útja előtt D[él]-Amerikában járt.

Megjegyzés: A. személye figyelmet érdemel. Jelleménél fogva könnyen elképzelhető, hogy a nyugati hírszerző szervek beszervezték. Magyarországi útjai figyelmet érdemelnek. Győrben lakó testvéreiről beszerezhető adatok támpontul szolgálhatnak a további munkában.

A. adatai: A. J. [...] Lakás: Wien XXIII. [...] Állampolgársága: osztrák.

Intézkedés: A feljegyzés hivatalos kapcsolattól kapott jelentés kivonata. Egy példányát

a feldolgozó csoportnak, és megküldöm a fényképét is.

 

                                                                                              Kajtár László r. fhdgy.

Készült: 2 pld.

Gépelte: PIné

 

Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 242-242a.


 

Ezen a napon történt július 06.

1941

Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább

1944

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozza a Baky László belügyi államtitkár...Tovább

1988

Bartók Béla zeneszerző újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő