"Minden egyes fürdést csak csoportosan lehet eszközölni"

Hogyan fürödtek a kanizsai határőrök 1955-ben?

„Zászlóaljak parancsnokai területükön vételezzék szemre azon helyeket, ahol a személyi állomány szabadba való fürdetése biztosítható, és azt alegységekre vonatkoztatva pontosan a helység és a fürdő nevét meghatározva, parancsba rögzítve adják ki őrsökre. 
Az egységeiken belül határozzák meg a fürdési időpontokat, valamint azon felelős személyek nevét, akik a fürdést ellenőrizni fogják.
Minden egyes fürdést csak csoportosan lehet eszközölni, és a szerencsétlenségek elkerülése végett mentőrészleget kell kijelölni, akik a fürdés befejezéséig állandóan készenlétben kell, hogy legyenek.”

Forrás

Belügyminisztérium
Határőrség
3. Ker. Parancsnokság

 

"T I T K O S"


.... sz. példány

 

 

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség
3. Ker. Parancsnokság

013. sz. parancsa

Nagykanizsa, 1955. évi június hó 9-én

Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a meleg idők beálltával, az alegységek parancsnokai a személyi állomány nyári fürdetését nem a Szolgálati Szabályzat és a megfelelő biztonsági óvintézkedések szellemében hajtják végre.

Az alegységek parancsnokai nem fordítanak kellő gondot és nem ellenőrzik alegységeiknél, hogy a személyi állomány fürdése hogyan történik.

Nem győződnek meg arról, hogy a harcosok hol fürödnek, tudnak-e úszni, melynek nem egy esetben az lett a következménye, hogy a tiltott helyen való fürdések, valamint a megfelelő óvó intézkedések meg nem tevése sok fiatal határőr életébe került.

Amennyiben a parancsnokok a szükséges intézkedéseket mindenkor megtették volna, valamint állandóan szem előtt tartanák azt, hogy a szocialista társadalomban a legfőbb érték az ember, akkor sok esetben elkerülhettük volna azt, hogy a határőreink ne legyenek a szabálytalan fürdés áldozatai.

Az elmúlt évek hiányosságainak megelőzése érdekében

m e g p a r a n c s o l o m:

1. Zászlóaljak parancsnokai területükön vételezzék szemre azon helyeket, ahol a személyi állomány szabadba való fürdetése biztosítható és azt alegységekre vonatkoztatva pontosan a helység és a fürdő nevét meghatározva, parancsba rögzítve adják ki örsökre.

2. Az egységeiken belül határozzák meg a fürdési időpontokat, valamint azon felelős személyek nevét, akik a fürdést ellenőrizni fogják.

3. Minden egyes fürdést csak csoportosan lehet eszközölni és a szerencsétlenségek elkerülése végett mentőrészleget kell kijelölni, akik a fürdés befejezéséig állandóan készenlétben kell, hogy legyenek.

4. A fürdésre kijelölt helyeket cövekkel kell kijelölni, valamint meg kell jelölni pontosan, jól látható táblákkal az "úszók" és "nem úszók" részére szolgáló helyet.

5. A fürdés időpontjára egy eü. járőrt kell kijelölni, aki az esetleges elsősegélynyújtást azonnal eszközölni tudja.

6. Tiszthelyettesek és határőröket fürdésre zárt rendben kell vezetni, majd a fürdés befejezése után zárt rendben kell az egység körletébe visszavezetni. Az egységben való visszatérés előtt a parancsnok köteles létszám ellenőrzést végezni.

7. Egyénileg való fürdés engedélyezését szigorúan megtiltom.

Aki ezen parancs ellen vét, szigorúan fegyelmileg felelősségre fogom vonni.

Jelen parancsom kézhezvétele után minden alegység parancsnoka azonnal tegye meg a szükséges, ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket, tanulmányozzák át a Szolgálati Szabályzatot, Belszolgálati Utasítás 392. pontját és a Helyőrségi és őrszolgálati Szabályzatot, a Helyőrség Komendás feladatával kapcsolatos idevonatkozó részt, 12. oldal utolsó bekezdés és 13. oldal első bekezdést, a továbbiakban a fentiek szerint járjanak el.

A jelen parancsomban foglaltakat az alegységek kötelékrendezésén október 1-ig minden héten egy esetben ki kell hirdetni.

                                                                       

 X. Y.
áv. alez.
Kerületparancsnok

Zala Megyei Levéltár. Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 013/55 sz. kerületi parancsnoki parancs.

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt április 04.

1949

Az észak-atlanti szerződés (NATO) aláírása Washingtonban.Tovább

1968

Ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes filmet Magyarországon. (A koppányi aga testamentuma című filmet).Tovább

1968

Martin Luther King merénylet áldozata lesz Memphisben (Tennessee állam).Tovább

1968

Martin Luther King Jr. amerikai polgárjogi vezető, Nobel-békedíjas (*1929)Tovább

1972

Fenyő Miksa újságíró, a Nyugat című folyóirat alapítója, szerkesztője (*1877)Tovább

  • <
  • 2 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő