Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából

A csángó-kérdés aktualitása

„Mind az 5-en még az elmúlt évben szöktünk Magyarországra. Mindannyiunknak megvan a hazatérési igazolványunk ugyan, haza is akartunk jönni vele, de a románok nem engedték s így kénytelenek voltunk átszökni, hogy megmutassuk igazi magyar mivoltunkat. Szökés után egyenesen Magyarkanizsa-Fogadjistenbe jöttünk, ahol rokonaink vannak, jelenleg azoknál is lakunk, mert mint szökevények házat, földet még nem kaphattunk. Egyelőre 1-2 holdas parcella szántóföldet béreltünk, hogy mégis legyen miből megélnünk.”

2. számú dokumentum

A Bácskába telepített moldvai csángók levele Krywald Ottónak, a Szent László Társulat alelnökének, külön moldvai telepesfalu létesítésének támogátására

Magyarkanizsa, 1944. április 24.

Nagymiltosagos Prelátus urunk.

Nemis tugjuk hová foljamadni hogj joban sikerülne sorsunk legfőbb képpen a valásunk érdekében mert mink Moldovábol hazatért romai katulikus magjarok, egész egj öszezavaradás van ebe a faluba. Magjarkanizsához tartozo Fogadistenben. Nagjon szép a falunk neve, csak aza hiba hogj a valásunkat mainem még ugjsem birjuk tartani amint tartatuk oljan hoszu idő alatt a Romának között mert nagjon sok féle Magjarok vagjunk és mindenkinek más a fogalma. Tehát mink el tölcsük valahogy a rövid életünköt de ara gondolunk hogj még a gjermekejink hátra vannak és félünk a hit el fajulásátol, ameljhez nagjon de nagjon ragaszkadunk a hitünkhöz mivel hogj mostanájigis hála Istenek meg tartatuk és ebből kifojolagos mert mü ara nem gondoltunk hogj ígj el meszülünk a mü erős valásunktól. Idegen országba voltunk és ugjis meg tartatuk a hitünköt itt még pedig jol lássuk hogj naprol napra gjengül meg a valás mink nagj szerencsitlenségünkre nem bírtunk semi hogj tárgjakat hozni magunkal és a Bukovinabol haza tért testvéreink hoztak egj kevés holmit és e véged képesek minket különözni a templomba mint a temetőbe is. Ha csak lehetne hogj egj külön telepet kaphatnánk mink csaka moldovábol haza tért magjarok. Mivel hogj Horthyi Miklos kegjelmes urunk meg igérte hogj a többi testvéreinket közelébről ki fogják hozni romániábol és azért nagjon szeretnők ha maid mingjájan mivel közeléb lehetnők testvéreinkel és akor továbis csendesen föntarthassuk a mink drága romai katulikus valásunkat, mert itt vagjunk ött féle nép és mindegjiknek a valás felöl a mi sok értetlenséget hoz közénk. És hogjha lehetne öszegjuteni a táborakbol a töbi testvérjinket s míg a mi iten vagjunk és heljezenek egj uj telepre csak a moldovaiakat hogj ne legjen ki hogj míg el tívesze más utra a gjermekeinket mert a gjermekbe mar be lehet vésni a roszat. Sok család van még a kinek nincs még föld és nincs miböl élni csak napszámba járnak és pedig ahol nehéz a megélhetés mert nincs mindig azzse hogj fen birja tartani a családját és el futunk kodulni. Minekünk itt a njár és hogjha lehetne rövid időbe uj telepre tegjenek mert mü meg csinálunk mindent házat st - csak anjagat agjanak és akor mü röktön meg csináljuk a saját kezünkel. Iten még a levegö sem használ, mindenki sínli ezt az alföldi levegőt.
Alázatal és könjes szemekel kérjük A Prelátus O miltoságát hogj intézkegjenek rolunk.

Alázat tiszteletel Haza tért Moldvai magjarok.
L. I.
K. M.
J. A.
I. K.
B. Gy.
T. M.
P. J.
Gy. J.
Cs. Gy.
B. I.
J. J.
A. D.
B. M.
B. I.
M. J.
Cs. M.
id. Gy. I.
K. M.
Gy. A.
B. M.
Gy. J.
K. F.
K. M.
Gy. I.
Gy. M.
Gy. J.
Gy. I.
J. M.
T. Gy.

Kézírásos szöveg tisztázott változata.

MOL. P-1431. 29.cs. 6. t. 71-72. (Magyar Országos Levéltár. P 1431 Szent László Társulat iratai. 29. csomó, 6. tétel, 71-72. fólió)

Ezen a napon történt december 07.

1916

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább

1917

Az Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.Tovább

1926

Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.Tovább

1929

Új alkotmányt hirdetnek ki Ausztriában.Tovább

1930

Horthy Miklós kormányzó felavatta a margitszigeti Nemzeti Sport-uszodát.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő