Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából
„Mind az 5-en még az elmúlt évben szöktünk Magyarországra. Mindannyiunknak megvan a hazatérési igazolványunk ugyan, haza is akartunk jönni vele, de a románok nem engedték s így kénytelenek voltunk átszökni, hogy megmutassuk igazi magyar mivoltunkat. Szökés után egyenesen Magyarkanizsa-Fogadjistenbe jöttünk, ahol rokonaink vannak, jelenleg azoknál is lakunk, mert mint szökevények házat, földet még nem kaphattunk. Egyelőre 1-2 holdas parcella szántóföldet béreltünk, hogy mégis legyen miből megélnünk.”
2. számú dokumentum
A Bácskába telepített moldvai csángók levele Krywald Ottónak, a Szent László Társulat alelnökének, külön moldvai telepesfalu létesítésének támogátására
Magyarkanizsa, 1944. április 24.
Nagymiltosagos Prelátus urunk.
Nemis tugjuk hová foljamadni hogj joban sikerülne sorsunk legfőbb képpen a valásunk érdekében mert mink Moldovábol hazatért romai katulikus magjarok, egész egj öszezavaradás van ebe a faluba. Magjarkanizsához tartozo Fogadistenben. Nagjon szép a falunk neve, csak aza hiba hogj a valásunkat mainem még ugjsem birjuk tartani amint tartatuk oljan hoszu idő alatt a Romának között mert nagjon sok féle Magjarok vagjunk és mindenkinek más a fogalma. Tehát mink el tölcsük valahogy a rövid életünköt de ara gondolunk hogj még a gjermekejink hátra vannak és félünk a hit el fajulásátol, ameljhez nagjon de nagjon ragaszkadunk a hitünkhöz mivel hogj mostanájigis hála Istenek meg tartatuk és ebből kifojolagos mert mü ara nem gondoltunk hogj ígj el meszülünk a mü erős valásunktól. Idegen országba voltunk és ugjis meg tartatuk a hitünköt itt még pedig jol lássuk hogj naprol napra gjengül meg a valás mink nagj szerencsitlenségünkre nem bírtunk semi hogj tárgjakat hozni magunkal és a Bukovinabol haza tért testvéreink hoztak egj kevés holmit és e véged képesek minket különözni a templomba mint a temetőbe is. Ha csak lehetne hogj egj külön telepet kaphatnánk mink csaka moldovábol haza tért magjarok. Mivel hogj Horthyi Miklos kegjelmes urunk meg igérte hogj a többi testvéreinket közelébről ki fogják hozni romániábol és azért nagjon szeretnők ha maid mingjájan mivel közeléb lehetnők testvéreinkel és akor továbis csendesen föntarthassuk a mink drága romai katulikus valásunkat, mert itt vagjunk ött féle nép és mindegjiknek a valás felöl a mi sok értetlenséget hoz közénk. És hogjha lehetne öszegjuteni a táborakbol a töbi testvérjinket s míg a mi iten vagjunk és heljezenek egj uj telepre csak a moldovaiakat hogj ne legjen ki hogj míg el tívesze más utra a gjermekeinket mert a gjermekbe mar be lehet vésni a roszat. Sok család van még a kinek nincs még föld és nincs miböl élni csak napszámba járnak és pedig ahol nehéz a megélhetés mert nincs mindig azzse hogj fen birja tartani a családját és el futunk kodulni. Minekünk itt a njár és hogjha lehetne rövid időbe uj telepre tegjenek mert mü meg csinálunk mindent házat st - csak anjagat agjanak és akor mü röktön meg csináljuk a saját kezünkel. Iten még a levegö sem használ, mindenki sínli ezt az alföldi levegőt.
Alázatal és könjes szemekel kérjük A Prelátus O miltoságát hogj intézkegjenek rolunk.
Alázat tiszteletel Haza tért Moldvai magjarok.
L. I.
K. M.
J. A.
I. K.
B. Gy.
T. M.
P. J.
Gy. J.
Cs. Gy.
B. I.
J. J.
A. D.
B. M.
B. I.
M. J.
Cs. M.
id. Gy. I.
K. M.
Gy. A.
B. M.
Gy. J.
K. F.
K. M.
Gy. I.
Gy. M.
Gy. J.
Gy. I.
J. M.
T. Gy.
Kézírásos szöveg tisztázott változata.
MOL. P-1431. 29.cs. 6. t. 71-72. (Magyar Országos Levéltár. P 1431 Szent László Társulat iratai. 29. csomó, 6. tétel, 71-72. fólió)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
