Moldvai csángók segélykérő levelei a Bácskából

A csángó-kérdés aktualitása

„Mind az 5-en még az elmúlt évben szöktünk Magyarországra. Mindannyiunknak megvan a hazatérési igazolványunk ugyan, haza is akartunk jönni vele, de a románok nem engedték s így kénytelenek voltunk átszökni, hogy megmutassuk igazi magyar mivoltunkat. Szökés után egyenesen Magyarkanizsa-Fogadjistenbe jöttünk, ahol rokonaink vannak, jelenleg azoknál is lakunk, mert mint szökevények házat, földet még nem kaphattunk. Egyelőre 1-2 holdas parcella szántóföldet béreltünk, hogy mégis legyen miből megélnünk.”

2. számú dokumentum

A Bácskába telepített moldvai csángók levele Krywald Ottónak, a Szent László Társulat alelnökének, külön moldvai telepesfalu létesítésének támogátására

Magyarkanizsa, 1944. április 24.

Nagymiltosagos Prelátus urunk.

Nemis tugjuk hová foljamadni hogj joban sikerülne sorsunk legfőbb képpen a valásunk érdekében mert mink Moldovábol hazatért romai katulikus magjarok, egész egj öszezavaradás van ebe a faluba. Magjarkanizsához tartozo Fogadistenben. Nagjon szép a falunk neve, csak aza hiba hogj a valásunkat mainem még ugjsem birjuk tartani amint tartatuk oljan hoszu idő alatt a Romának között mert nagjon sok féle Magjarok vagjunk és mindenkinek más a fogalma. Tehát mink el tölcsük valahogy a rövid életünköt de ara gondolunk hogj még a gjermekejink hátra vannak és félünk a hit el fajulásátol, ameljhez nagjon de nagjon ragaszkadunk a hitünkhöz mivel hogj mostanájigis hála Istenek meg tartatuk és ebből kifojolagos mert mü ara nem gondoltunk hogj ígj el meszülünk a mü erős valásunktól. Idegen országba voltunk és ugjis meg tartatuk a hitünköt itt még pedig jol lássuk hogj naprol napra gjengül meg a valás mink nagj szerencsitlenségünkre nem bírtunk semi hogj tárgjakat hozni magunkal és a Bukovinabol haza tért testvéreink hoztak egj kevés holmit és e véged képesek minket különözni a templomba mint a temetőbe is. Ha csak lehetne hogj egj külön telepet kaphatnánk mink csaka moldovábol haza tért magjarok. Mivel hogj Horthyi Miklos kegjelmes urunk meg igérte hogj a többi testvéreinket közelébről ki fogják hozni romániábol és azért nagjon szeretnők ha maid mingjájan mivel közeléb lehetnők testvéreinkel és akor továbis csendesen föntarthassuk a mink drága romai katulikus valásunkat, mert itt vagjunk ött féle nép és mindegjiknek a valás felöl a mi sok értetlenséget hoz közénk. És hogjha lehetne öszegjuteni a táborakbol a töbi testvérjinket s míg a mi iten vagjunk és heljezenek egj uj telepre csak a moldovaiakat hogj ne legjen ki hogj míg el tívesze más utra a gjermekeinket mert a gjermekbe mar be lehet vésni a roszat. Sok család van még a kinek nincs még föld és nincs miböl élni csak napszámba járnak és pedig ahol nehéz a megélhetés mert nincs mindig azzse hogj fen birja tartani a családját és el futunk kodulni. Minekünk itt a njár és hogjha lehetne rövid időbe uj telepre tegjenek mert mü meg csinálunk mindent házat st - csak anjagat agjanak és akor mü röktön meg csináljuk a saját kezünkel. Iten még a levegö sem használ, mindenki sínli ezt az alföldi levegőt.
Alázatal és könjes szemekel kérjük A Prelátus O miltoságát hogj intézkegjenek rolunk.

Alázat tiszteletel Haza tért Moldvai magjarok.
L. I.
K. M.
J. A.
I. K.
B. Gy.
T. M.
P. J.
Gy. J.
Cs. Gy.
B. I.
J. J.
A. D.
B. M.
B. I.
M. J.
Cs. M.
id. Gy. I.
K. M.
Gy. A.
B. M.
Gy. J.
K. F.
K. M.
Gy. I.
Gy. M.
Gy. J.
Gy. I.
J. M.
T. Gy.

Kézírásos szöveg tisztázott változata.

MOL. P-1431. 29.cs. 6. t. 71-72. (Magyar Országos Levéltár. P 1431 Szent László Társulat iratai. 29. csomó, 6. tétel, 71-72. fólió)

Ezen a napon történt május 18.

1956

Rákosi Mátyás a Nemzeti Sportcsarnokban tartott beszédet, melyben „izzadó homlokkal” volt kénytelen elismerni felelősségét a koncepciós...Tovább

1958

Országos KISZ-mozgalom indult a Hanság lecsapolására. A fiatalok első csoportja június 15-én érkezett meg a Hanságba.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő