Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább
Panaszlevél a magyar „kultúrkincs” megmentésének érdekében
„Az a csodás „Szilveszteri Műsor” a TV-ben, mesztelen [!] idióta magyar „zenekartagok”.. (?zene-kar?) mesztelenül [!], a farkukra zoknit húzva himbálóztak a TV-ben.. ordítva gorilla hangon, ér-telmetlen szöveget sok-sok néző felháborodására, sok fiatalnak utat mutatva a szabadosság (nem szabadság) felé. Mindezt az állam pénzén. Mennyit költve ezekre a trágár dolgokra és kinek a pén-zét??”
Bevezetés
A 20. század hetvenes-nyolcvanas éveiben számos új zeneirányzat érkezett, vagy inkább tört be nyugatról a keleti szféra „legvidámabb barakkjába", Magyarországra. A gyakran közvetlenül egymás után, vagy éppen egymás mellett jelentkező zenei divatirányzatok (pl. rock, metál, punk, az oi, vagy éppen a különböző könnyedebb zenék, és egyéb más irányzatok) ismét felforgatták a zenei műfajok állóvizét és több jelenségük a hatvanas évek beatzenéjéhez hasonló társadalmi sokkot okozott. E zenék és szövegek, ill. a zenekarok tagjai már hatósági eljárásokat is kiváltottak (pl. a CPg punkzenekar bebörtönzése 1984-ben).
A nem kívánt jelenségekre nem egy esetben a társadalom is reagált (pl. a Mos-Oi! zenekar ellen is lakossági bejelentés után indult meg az eljárás). Köpeczi Béla művelődési minisztert számos alkalommal, különféle okokból szólították meg és fel a kulturális élet észlelt visszásságai megfékezésére.
Az 1986. márciusban beérkezett levelet négy, magát orvosnak nevező személy írta alá, de valószínűleg csak egyikük írhatta (a kezdő sor egyes szám első személyben íródott). E felháborodott levél kiváltó oka egyrészt a zenei-, az irodalmi-, ill. a filmművészetben észlelt trágárnak tartott, vagy éppen pornográf stílus megjelenése, valamint ehhez kapcsolódóan az 1985. évi szilveszteri műsor egyik botrányos jelenete. Ezen kívül ítéletet mondtak a könnyűzene új együtteseinek zenei tudásáról és viselkedéséről is.
A zenei irányzatok esetében az 1986-ban már nem éppen kezdőnek számító Zalatnay Saroltát említik negatív szövegkörnyezetben, valamint egyszer azokat a csöveseket is elítélőleg hozzák szóba, akik ebben az időszakban (pontosabban a korábbi években) az ún. „fekete bárány" zenekarok köré csoportosultak (Beatrice, Hobo Blues Band, stb.). Név szerint nem bírálnak zenekarokat, zenei irányzatokat, a Bergendy Szalonzenekarról azonban elismerőleg szólnak.
A művelődési minisztert a levélben többször is megszólítják, de egyszer sem elvtársnak, hanem Miniszter Úrnak nevezve. Köpeczi Béla a levelet Vajda György miniszterhelyettessel,Pándi Andrással, a Minisztérium egyik főosztály-vezetőjével, valamint Kőhalmi Ferenccel, a Filmfőigazgatóság vezetőjével láttatta. Kapcsolatos intézkedéseik nem ismeretesek.
A levél írógéppel készült, és néhány betűjét kézzel javították. Az aláírásokat golyóstollal írták. A borítékon egyedüli feladóként egy női név szerepel, címet viszont nem adtak meg. Gyakori a szövegben a szokásos egy darab vagy három darab pont helyett a két pont (..) használata, melyet a közlésnél megtartottunk. Az egyértelmű elgépeléseket javítottuk, a jellemző hibákat és az értelmetlen fogalmazást [!] jellel emeltük ki.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 07.
1915
1938
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább
1938
Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább
1949
Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő