Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő
„Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben, és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lilit, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.”
Steinschneider Lilly nevezési űrlapja az 1913. évi Szent István napi repülőversenyre és állásajánlat a verseny után
NEVEZÉSI ŰRLAP
A Magyar Aero Szövetség
által
[1]913. aug. 20-án rendezendő
Szent-István-napi repülőversenyre
Budapesten.
Név: Steinschneider Lilly
Lakcím: Wien IV. Margaretenstrasse 32. Tür 5
Benevezett gép leírása: monoplán
gépek
Typus: Etrich Möve
Motor: Daimler b5 HP
Jellemzés: (a főbb méretek megadandók)
Alulírott kijelentem, hogy a Magyar Aero Szövetség által 913. augusztus hó 20-án rendezendő Szent-István-napi repülőverseny alkalmából eldöntésre kerülő
- I. II. II. IV. V. VI. számú versenyekben részt veszek.
(azon számok a melyekre nevezni az aláíró nem kíván, törlendők)
Kijelentem, hogy a versenyek programját, feltételeit és az azok eldöntésénél érvényes versenyszabályokat ismerem, s azok összes következményeinek fenntartás és bárminemű bírósági jogorvoslatának igénybe vétele nélkül alá vetem magamat.
Kötelezem magamat a verseny szabályok értelmében adandó minden utasításnak és a
szabályainak követésére, s e tekintetben személyzetemért is felelősséget vállalok.Elismerem azt, hogy mindazon balesetekért, a melyek a versenyekből folyólag engem, gépemet, útitársaimat, vagy harmadik személyeket érhetnek, egyedül én tartozom felelősséggel, valamint, hogy mindazon károkért, amelyek repülőgépem által közvetve, vagy közvetlenül okoztatnak, sem a versenyek rendezőségét, sem annak bármely tagját felelőssé nem tehetem.
Nevezésem megerősítéséül és ezzel vállalt versenyszabályszerű kötelezettségem biztosítékául mellékelten küldök 20 Koronát. A nevezési díj minden körülmények között a Magyar Aero Szövetség segélyalapja javára fordíttatik.
Budapest. Wien 1913. augusztus 9.
| Steinschneider Lilly |
* * *
| [Hotel Bristol, Wien emblémája] | 20. VIII. 20. |
- Geehrtes Fräulein Steinschneider
Es hat mir unendlich leid gethan zu hören, das Ihr Debut in Budapest einen so wenig günstigen Abschluß gefunden hat.
Zum Glück ist Ihnen ja nichts zugestoßen.
Bevor Sie nun bei Ihrer Rückkehr in Wien mit irgend jemand über die Angelegenheit sprechen, suchen Sie mich bitte sofort auf oder lassen mir telephonisch Bescheid sagen, wo ich Sie treffen kann. Folgen Sie meinem Angebot!
- Hochachtungsvoll
* * *
| [A bécsi Bristol Szálló emblémája] | 1913. VIII. 20. |
Tisztelt Steinschneider Kisasszony
Szerencsére Önnek nem esett baja.
Bécsbe visszatérve, mielőtt valakivel beszélne erről a dologról, kérem haladéktalanul keressen fel, vagy tudassa velem telefonon, hol tudnék Önnel találkozni. Fogadja el ajánlatomat!
| Mély tisztelettel | |
| S. H. Endres |
Jelzet: Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára, Csehország, Pilzeni Állami Levéltár, Windischgrätz család levéltára, Steinschneider Lilly pilótanőre vonatkozó dokumentumok, C 472 sz. mikrofilm, X 4687
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő