Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő

„Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben, és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lilit, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.”

Steinschneider Lilly nevezési űrlapja az 1913. évi Szent István napi repülőversenyre és állásajánlat a verseny után

NEVEZÉSI ŰRLAP

A Magyar Aero Szövetség
által
[1]913. aug. 20-án rendezendő
Szent-István-napi repülőversenyre
Budapesten.

Név: Steinschneider Lilly
Lakcím: Wien IV. Margaretenstrasse 32. Tür 5

Benevezett gép leírása: monoplán

gépek

Typus: Etrich Möve
Motor: Daimler b5 HP
Jellemzés: (a főbb méretek megadandók)

Alulírott kijelentem, hogy a Magyar Aero Szövetség által 913. augusztus hó 20-án rendezendő Szent-István-napi repülőverseny alkalmából eldöntésre kerülő

 
I. II. II. IV. V. VI. számú versenyekben részt veszek.

(azon számok a melyekre nevezni az aláíró nem kíván, törlendők)

Kijelentem, hogy a versenyek programját, feltételeit és az azok eldöntésénél érvényes versenyszabályokat ismerem, s azok összes következményeinek fenntartás és bárminemű bírósági jogorvoslatának igénybe vétele nélkül alá vetem magamat.

Kötelezem magamat a verseny szabályok értelmében adandó minden utasításnak és a 

 szabályainak követésére, s e tekintetben személyzetemért is felelősséget vállalok.

Elismerem azt, hogy mindazon balesetekért, a melyek a versenyekből folyólag engem, gépemet, útitársaimat, vagy harmadik személyeket érhetnek, egyedül én tartozom felelősséggel, valamint, hogy mindazon károkért, amelyek repülőgépem által közvetve, vagy közvetlenül okoztatnak, sem a versenyek rendezőségét, sem annak bármely tagját felelőssé nem tehetem.

Nevezésem megerősítéséül és ezzel vállalt versenyszabályszerű kötelezettségem biztosítékául mellékelten küldök 20 Koronát. A nevezési díj minden körülmények között a Magyar Aero Szövetség segélyalapja javára fordíttatik.

Budapest. Wien 1913. augusztus 9.

 

  Steinschneider Lilly

* * *

 

[Hotel Bristol, Wien emblémája] 20. VIII. 20.
 
Geehrtes Fräulein Steinschneider

Es hat mir unendlich leid gethan zu hören, das Ihr Debut in Budapest einen so wenig günstigen Abschluß gefunden hat.

Zum Glück ist Ihnen ja nichts zugestoßen.

Bevor Sie nun bei Ihrer Rückkehr in Wien mit irgend jemand über die Angelegenheit sprechen, suchen Sie mich bitte sofort auf oder lassen mir telephonisch Bescheid sagen, wo ich Sie treffen kann. Folgen Sie meinem Angebot!

 
Hochachtungsvoll

 

 

* * *

 

[A bécsi Bristol Szálló emblémája] 1913. VIII. 20.

Tisztelt Steinschneider Kisasszony

Szerencsére Önnek nem esett baja.

Bécsbe visszatérve, mielőtt valakivel beszélne erről a dologról, kérem haladéktalanul keressen fel, vagy tudassa velem telefonon, hol tudnék Önnel találkozni. Fogadja el ajánlatomat!

 

Mély tisztelettel  
  S. H. Endres

Jelzet: Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára, Csehország, Pilzeni Állami Levéltár, Windischgrätz család levéltára, Steinschneider Lilly pilótanőre vonatkozó dokumentumok, C 472 sz. mikrofilm, X 4687

Ezen a napon történt július 20.

1944

Sikertelen merénylet Claus von Stauffenberg ezredes által Adolf Hitler ellenTovább

1969

Neil Armstrong holdsétája - "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek"Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő