Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő
„Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben, és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lilit, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.”
Források
Palugyay Antal levele Steinschneider Lillynek 1912. szeptember 11.
[A bal felső sarokban egy repülőgépet ábrázoló embléma.]
Mélyen tisztelt Nagysád! Nagyon szépen köszönöm kedves sorait, nagyon megörültem, mikor az újságokban fényes sikereiről olvastam, újból ismétlem legőszintébb szerencsekívánataimat. Sajnos az én repüléstanulásom egyelőre szünetelni kénytelen, nagyon sok a dolgom és vajmi nehezen szökhetem ismét pár napra W[iene]r.
. De remélem lesz még alkalmam jobb viszonyok között gyakorlataimat folytatni és nemsokára kedves kolleganőm (pardon kolleganőm) példáját követni.Ami a pozsonyi repülést illeti, úgy legnagyobb örömmel állanék rendelkezésére, de sajnos, dacára annak, hogy első rangú repülőtérünk volna, a katonai hatóságok, kik ezt a teret bérlik
rendezését nem engedik. Idén tavasszal Pozsonyban „Schauflüg"-ot terveztem Bier főhadnaggyal. Már minden meg volt beszélve, plakátok kifüggesztve stb., utolsó pillanatban lefújta a dolgot tisztelt hadtestparancsnokunk, kivel ugyan elég jó viszonyban vagyok, de kinek absolute semmi érzéke sincs az aviatika iránt. Más tér Pozsonyban nem lévén, kénytelen voltam bárminemű „Schauflüg" rendezéséről lemondani.Így legnagyobb sajnálatomra, készségem dacára nem tehetem meg kívánságát. De megígérem azt, hogy ha valamikor a jövőben pilóta vizsgálatom után eszembe jutna itten Pozsonyban röpdösni, mit nekem személyesen alig tiltanának meg, megkérem majd akkor tényleges kollégámat, legyen szíves, mint a monarchia első női pilótája a jótékony alaphoz és mindenek előtt a siker emeléséhez hozzá járulni:
Szívből kívánom, ne törjön sokat se önmagán, sem az apparátusokon, és simogassa meg helyettem a jó öreg 4-est új köntösében.
Kezeit csókolja, őszinte tisztelője
| Palugyay Antal |
Pozsony, 1912. szeptember 11.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára, Csehország, Pilzeni Állami Levéltár, Windischgrätz család levéltára, Steinschneider Lilly pilótanőre vonatkozó dokumentumok, C 472 sz. mikrofilm, X 4687
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő