Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

Források 

"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban op. adatgyűjtésről

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban op. adatgyűjtésről

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 21.

Jelentem, hogy 1985. augusztus 16-án az üggyel kapcsolatban a társ rendőri szervek útján behivattuk MT Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] alatti lakost és meghallgatását végrehajtottuk. Nevezettről és kapcsolatairól az alábbiak jutottak tudomásunkra:

MT [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége: nincs, foglalkozása: raktári munkás, [...] pártonkívüli [...]. Beceneve "Móczi".

Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]

Nevezettet elszámoltattuk, hogy 1985. aug. 9-12. közötti időben hol, merre járt, kivel töltötte idejét. A következőket mondta el:

1985. augusztus 9-én és 10-én társaival csavargott és Nyíregyháza, Toldi u. [...] lakó B nevű fiúismerősénél volt házibulin. Jelen voltak: I utónevű, OT, "Heni" becenevű lány, "Fifi" becenevű fiú (Ószőlő u. lakik) és TZS. 11-én otthon tartózkodott délelőtt, majd 12-től 15 óráig KJ (Dinó) és HI (Ördög) nevű barátaival találkozott. Ezt követően PT barátjához elment a Korányi F. u. [...] alá megnézni, majd együtt elmentek 19 órakor CP (Pemi) Smid M. u. [...] alatt lakó barátnőjükhöz (aki Bécsben járt kint) ezt követően hazament. 12-én dolgozott, munka után járt a Tölgyes Csárdában, utána hazament. 12-én munka után együtt volt P nevű barátnőjével.

13-én a késő esti órákban igazoltatta két civil ruhás nyomozó, amikor barátaival - VZ, KJ, KJ, HL - együtt volt. Az igazoltatást követően a következőkről beszélgettek:
"Jól járt B 'Csubi', hogy bevitték katonának, holott sittre is vághatták volna. Korábban ugyanis KJ, B 4 kerékpárt elloptak, egyet B megtartott és M-ék pincéjében rejtette el, kettőt a Krúdy mozinál hagytak. Ezenkívül VZ 'Nyúl' kifejtette, hogy B őt is beköpte a jósavárosi KMB iroda ajtajának felgyújtásával kapcsolatban, ami 2 éve történt, a tettes eddig nem vált ismertté. Nyúl elmondta, hogy a KMB iroda ajtaját BJ gyújtotta fel, benzinnel."

MT továbbá elmondta, hogy ő nem szokott spray-zni, de pl. az Ungvár sétány 27. sz. alatti lépcsőház hirdetőtábláján kb. 2 hete látott fehér krétával kirajzolt horogkeresztet - itt lakik KJ "Kardigán". Egy évvel ezelőtt szintén ebben a lépcsőházban a falán piros zsírkrétával rajzolt horogkereszt volt kirajzolva. Hogy ki tette, arról tudomása nincs. A bekarikázott A betű anarchiát jelent.
MT továbbá kifejtette, hogy a kerékpárlopás cselekménye óta más bűncselekményt nem követett el és [h]a tudomására jutna, hogy valaki bűncselekményt követ el, azt a rendőrség illetékesének jelzi. Felvetési szándékát erősítettük a további beszélgetés során, abban maradtunk, hogy a jövőben ha bűncselekményt tapasztalt környezetében, keresi velünk a kapcsolatot.

A meghallgatás végén MT-tól kézírásmintát vettünk ki, írásszakértői vizsgálat céljából, hogy a jelenlegi ellenséges falfirkálással kapcsolatban [sic!] hozható-e.
Nyilvántartási rendszerekben ellenőrzöm, lakókörnyezetében ellenőrzöm olyan szempontból, hogy személyes tulajdonságai, lehetőségei révén operatív szempontból felhasználható-e a bizalmas nyomozás során.

Czirják János r. fhdgy.

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető helyett
Kerecseny László

Nyt. sz.: 7/559
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: Anyagába
Készít.: CJ/Iné

Ezen a napon történt március 29.

1973

Az utolsó amerikai katona is elhagyja Vietnamot.Tovább

1974

Először közelíti meg és küld fényképeket űrszonda (Mariner–10) a MerkúrrólTovább

1976

Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes, II. világháborús hadseregparancsnok (*1889)Tovább

1989

A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a...Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő