Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozásban operatív adatgyűjtésről

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozásban operatív adatgyűjtésről

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 28.

Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban adatgyűjtést végeztem a megyei postahivatalban, ahol SS-ral elbeszélgettem.

Nevezettről BL operatív meghallgatása során megtudtam, hogy a Jósavárosban történt rendkívüli eseményt megelőző este az Ungvár sétány [...] sz. alatt NZS-éknál részt vett a "házibulin". Az összejövetelről, illetve az azon résztvevőkről az alábbiakat tudtam meg:

SS [...] iskolai végzettsége 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása fiókbérlő-kezelő, munkahelye az I. számú Postahivatal, pártonkívüli, büntetlen előéletű, nőtlen, Nyíregyháza, Ószőlő u. [...] sz. alatti lakos.

Nevezett elmondta, hogy legjobb barátja NZS. Barátságuk a szakmunkásképzőben kezdődött, ahol osztálytársak voltak, s barátságuk azóta is fennáll.

NZS-tal augusztus elején közösen elmentek kirándulni a rokonaihoz. Ezt követően a tervezettnél 3 nappal hamarabb megérkeztek, és 1985. augusztus 10-től NZS-éknál tartózkodott. Együtt jártak szórakozni, csavarogni. Augusztus 11-én NZS-éknál "házibulit" rendeztek. A résztvevők közül "Sunya", "Mini" személyeket ismerte még a házigazdán kívül, a többieket csak látásból ismerte. A "bulin" a társaság között egyöntetű beszélgetések nem alakultak ki. Ki kit ismert, azzal beszélgetett, ill[etve] közben zenét hallgattak. A "házibuli" kb. 11 óráig tartott. Ő segített ZS-nak rendet rakni, majd lefeküdtek. Másnap ment dolgozni a munkahelyére, a szabadidejét pedig szerdáig ZS-éknál töltötte.

Az ellenséges falfirkálásról NZS-tól hallott, aki elmondta neki, hogy elképzelhető, hogy őt is meg fogják hallgatni. SS elmondta, hogy ő csak NZS-ért vállal felelősséget, mert ő nem tehette, hisz együtt voltak, de a házibuliból távozó többi fiatalért nem. Továbbá kifejtette, hogy a többieket sem ismeri olyan embereknek, akik ilyet tennének, inkább zenével foglalkoznak, zenét hallgatnak, ill[etve] filozofálnak.
Kifejtette, hogy ő elítéli az olyan személyeket, akik bűncselekményt követnek el, azokat is, akik különböző együttes-neveket írnak ki az utcán a falra. Ha ő személyesen ilyet tapasztalna, nem menne el mellette szó nélkül.

Megjegyzés:

Nevezett meghallgatása során nyugodt, kiegyensúlyozott magatartást tanúsított. Véleményem szerint ellenőrzése indokolt. A meghallgatása során kapott információk a korábban keletkezett operatív ismereteinket bővítik.
Írásmintát vettem ki tőle írásszakértői vizsgálat céljából.

Czirják János r. főhadnagy

LÁTTAM:
Szép Imre r. alezredes
osztályvezető

Ezen a napon történt március 28.

1977

Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább

1979

Az egyesült államokbeli Three Mile Island-i atomerőmű hűtőrendszere meghibásodik. A baleset a környezet nukleáris szennyeződéséhez vezet...Tovább

1985

Marc Chagall orosz zsidó származású, francia szürrealista festőművész (*1887)Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő