Fazakas György naplója Budapest ostromáról

„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”

1945. II. 1.

Ma megérkezett Józsiéktól fehér lepedőben egy ember. Levelet hozott tőlük. Kenyeret és lisztet kértek. Cinci 2 kg lisztet és kenyeret küldött. Ugyanis tegnap 7 deci boromat elcseréltük egy tábornokkal 4 kg lisztre.

Írtunk levelet Józsiéknak. Utána Mucusék küldtek 1 kg lisztet, 2 üveg paradicsomot és lekvárt. Viszonzásul grízt és cukrot küldtünk.

Ma olvastuk a rendelkezést, hogy ezentúl nem lehet kenyeret kapni, csak gyermekek 12 év alatt, betegek és terhes nők részére. Sándor szerzett igazolásokat.

Ma eljött egy új orvos, a Bocskai útról. Átkötötte a sebet, semmit nem fogadott el.

Kenyeret ma sem kaptunk, pedig

akart hozni.

 

1945. II. 2.

Ma Gyertyaszentelő napja. Kenyeret nem kapott ismét Linus. Elég csend volt.

ebédet küldtek át. Cinci igen rossz kedvű volt. Kaptunk 1 kg lóhúst, azt ettük este pörköltnek.

Cinci kenyeret sütött, fél kg-t. Sándornak dolgozni kell menni este 7-kor. Szerencsére izgalmas várakozás után hazajött. Elengedték

és egy ismerős hölgy révén.

Elég csend volt.

 

1945. II. 3.

Ma végre Sándorék kaptak 1 kg kenyeret. Húst nem. Csendes délelőtt van. A nyilasok elvitték a házból

.

kokszot szereztek az egyetemről.

Délután

hozott két üveg paradicsomot, 3 kg borsót és 1 kg lisztet.

A nyilasok 50 kg lisztet vittek el.

 

1945. II. 4.

Ma vasárnap van. Rendkívül erős tüzérségi tűz volt reggel. Utána fél 9-től 5-ig állandó repülőtevékenység. Igen erős bombázások, megsérült a nyilas párt helyisége. Még éjjel is géppuskáztak a repülők.

Délután fél 5-kor igen erős aknatűz volt. Több becsapódás a lakásunk közelében. Egy akna a bejárati kapu elé esett. A még ép egyetlen ablak betört. Én megijedtem és levitettem magam az óvóhelyre. Nagyon hideg volt. 7-kor ismét feljöttünk. Sándor megcsinálta az ablakot. Nagyon el vagyok keseredve. Az orvos átkötötte a sebemet.

 

1945. II. 5.

Ma is ablakokat csináltunk. Az előszobát, és rendbe rakjuk a szobát.

Az óvóhely vészkijáratát áttörték a katonák, minden holminkat fel kellett hozni.

Újra csomagolt Sándor. Most minden a lakásban van.

Az idejáró ember hozott kb. 100 cigarettát.

Ma is erős tüzérségi tűz volt. Dél felé abba maradt. A helyzet nagyon reménytelen. Nagyon el vagyok keseredve. Alig várom, hogy már vége legyen.

 

1945. II. 6.

Ma éjjel 5 ágyút hoztak a németek az utcánkba. Már éjjel nem aludtunk, úgy elkeserített. Ezentúl itt is fognak bombázni.

Délelőtt próbáltunk beszélni Faludiékkal, hogy a [olvashatatlan] konyhába

. Nekik ott van a csomagjuk. Nagyon reménytelen, hogy megkapjuk.

Délben volt néhány erősebb aknabecsapódás. Különben csendes volt a nap.

Cinci sírt elkeseredésében. Ma borotválkoztunk, és mosdottunk.

 

1945. II. 7.

Ma elhatároztuk, hogy átköltözünk a [olvashatatlan] féle lakásba. Faludiék csomagjai voltak ott. Nehezen teljesítették kérésünket, de a végén mégis hajlandók voltak.

Délben egy órától igen erős aknabecsapódások kezdődtek el.

Több akna közvetlenül a lakásunk elé esett. Újra betört a kisablak, az ablak kerete is jobban kilazult a tok [!].

Végre 5 óra körül át lehetett jönni a [olvashatatlan] konyhába. Életveszélyes volt a lakásunkban tartózkodni.

Az aknabecsapódások folyton tartottak, egész éjjel.

Örültünk az új helyen, és ha szűken is, de jól aludtunk.

 

1945. II. 8.

Reggel elég csend volt. Sándornak sírt kellett ásni, az egyik német hölgy meghalt. [Aki elrendelte a sírásást,] nagy patáliát rendezett, hogy ő reggel 8-ra rendelte, hogy a sír készen

Egy német csapat parancsnokot is idehívott, hogy verje el a kijelölteket.

9-kor a konyha ablaka is betört. Sándor csupa törmelék volt. Az udvaron ásott, és ráhullott a tégla törmeléke. 11-ig az ablakot csinálták. Utána Sándor sírt ásott.

Az ebéd alig akart megfőni. A kályha nem megfelelő. Délután a kis kályhát állítottuk be, ezen valamivel jobban főtt a vacsora.

Este 7-kor megint munkára kellett menni. Csak hárman mentek, erős aknatűzben. Sándort

hazaengedte. Éjjel igen erős géppuska és aknatűz volt. koraszülése volt. Cinci is segített. Orvos nem jött el.

Alig aludtam valamit, nagyon nyugtalan voltam, s kilátástalannak látom a helyzet. Soha nem lesz vége.

 

1945. II. 9.

Ma Sándor volt kenyérért. Utána megtörtént a temetés. Nagyon gyengének érzem magamat. Délelőtt csend volt. Újabb alakulatok telepedtek le a

.

Az ebéd igen nehezen akart főni. A kályha nem tudom be fog-e válni. Ma szép idő van. Időként aknatűz hallatszott, de elég ritkán. Éjjel is elég csend volt, csak reggel volt erős tüzérségi és gyalogsági tűz. Ma kaptunk egy mázsa fát a

.

A kályhát ismét visszacseréltük. Este olvastuk a

című újság 8. számát. Kiadja a Dienststelle pp. Azt írja, hogy a felmentő csapatok elérték Zámolyt és .

 

1945. II. 10.

Reggel erős tűz volt. De fél 9-kor lecsökkent.

szerint az oroszok elérték a Budaörsi utat. A kapunknál torlaszt kezdenek építeni a csendőrök.

Az ebéd nagyszerűen főtt meg. Borsóleves volt.

volt húsért, de nem kapott. Időnként aknabecsapódások észlelhetők. Egyébként elég nyugalom van.

Délután Sándor kapott egy „Kitartás" című lapot.

Elég nyugodtan telt el a nap. Éjjel igen erős tüzérségi tűz volt.

 

1945. II. 11.

Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak.

[!] is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg.

A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában.

A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba. Minden erő visszaszorult, csak a fronton levők és a tüzérség maradt meg a Körtéren. Ez kb. feladást jelent.

Csiszárnéék megtalálták a csendőrök itt hagyott élelmiszerét. Elég sok mindent kaptunk. Egy fazék grízt, krumplit, két kg zsírt, szárított krumplit, cukrot és kb. 5 kg babot. Nagyon örültünk neki. Cinci jó ebédet főzött, babot és krumplit, cukrot is ettünk egy pár kanállal. Ebéd közben kitört az ablak. Az oroszok erősen aknáznak. Részünkről erős géppuskatűz szól és a körtéri ágyú.

Délben szünetelt a tűz. Negyed 2-kor

jött be, hogy mi lesz, itt vannak az oroszok. A ház előtt gyűjtötték össze a magyar katonákat. Teljes csend van, a lövések megszűntek. Orosz hangok hallatszanak az utcáról. Cinci, de mi is igen izgatottak vagyunk. Nem megy ki senki a lakásból. Délután a házba is bejöttek, órákat vittek el.

Elhatároztuk, hogy felköltözünk a Nágel-lakásba. Sándor ott dolgozott, és akkor jött oda egy orosz, és elvitte az óráját.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 27.

1904

Megkezdi működését az első New York-i metró.Tovább

1912

Megalakult a Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre. Elnöke dr. Bruner Lajos.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő