Egy főjegyzői helyzetjelentés margójára

„Ha továbbra is ezt a pénzügyi politikát tartják fenn, minden drasztikus rendelkezések dacára is a kereslet és a kínálat fogja megszabni magának az értéket. Az ország társadalmának egy része pedig anyagi és erkölcsi vonalon ezzel lépést tartani nem tudva, előbb, vagy utóbb összeomlik. Ezt igazolja pld. hogy egy öl tűzifának az ára, fuvarja, felvágása többe kerül, mint egy közalkalmazottnak egy havi fizetése. Egy öltöny férfiruha készíttetése, vagy vásárlása 3 havi illetményt kíván meg, egy pár cipő vásárlása is egy havi fizetést majdnem teljesen felemészt."

Forrás  

A Marcali járás főjegyzőjének, Somogy megye főispánjához, alispánjához, valamint a járás Nemzeti Bizottságának elnökéhez beküldött helyzetjelentése a Marcali járásban tapasztalt 1946. év végi állapotokról és problémákról

Marcali, 1946. december 12.

ad. 5124/1946. kzg. sz.Marcali járás 

Tárgy: Nemzeti bizottságok ellenőrző munkájának támogatása és határidős jelentések felterjesztése.

Hiv.sz: 953/1946.

Főispán


Alispán Úrnak

Kaposvár

Járási Nemzeti Bizottsági Elnök Úrnak

Marcali

A folyó év december hó első felére esedékes helyzetjelentésünket az alábbiakban terjesztjük elő:

I. Általános helyzet:

A stabilizáció érdekében kifejtett erős és határozott kormányhatósági intézkedések dacára is érezhető és tapasztalható az, hogy a forint bevezetése alkalmával megállapított ipari és termelői árak mindjobban és jobban tolódnak el, és napról napra emelkednek. Az eseményeket figyelve tényként állapítható meg a kereskedelemben és a forgalomba kerülő áruk önmaguk szabják meg forgalmi értéküket. Ez természetesen jóval magasabb, mint ahogyan az megállapítva volt. Az árak ellenőrzése legalább is falusi viszonylatban nem volt és ma sem hatékony. Az úgyis magasra megállapítot[t] iparcikkek ára emelkedő tendenciát mutat, és magával ragadja a mezőgazdasági termelvények árait, ami természetesen a megélhetési gondokat ismét erősen fokozza.

A közszolgálati alkalmazottak a fix fizetéses szegődményesek, a nyugdíjasok illetményeinek ily mértékbeni fenntartása még a létminimumnak a felét sem fedezheti, ezzel szemben a napszámosok, a fuvarosok és egyéb alkalmi munkások keresete többszörösen nagyobb, mint a múltban volt.

A kereskedők nagy jövedelmekre tesznek szert, ellenben a kisiparosok sorsa a munkaalkalmak hiánya miatt a legszomorúbb képet 

.

Az árdrágítások megakadályozására és letörésére hozott újabb rendelkezések ellenőrzésére hivatott helybeli népi bizottsági tagok alkalmatlanok és ezzel a 

 fontos kérdéssel nem vagy csak oly módon és mértékben foglalkoznak, hogy annak eredménye semminek mondható.

Sürgősen meg kell oldani és szervezni a kisiparosság és a földhözjuttatott gazdák részére az egészséges és könnyen elviselhető törleszthető hitelkérdést, a fixfizetéses alkalmazottak, köztisztviselők és nyugdíjasok részére pedig a létminimumot elérő új fizetéseket kell megállapítani, hogy végre indulhasson meg egészséges, közgazdasági vérkeringés. Minden pénz, amelyet a fentiekre adnak, vagy juttatnak, tulajdonképpen nem végez mást, mint egy nagy forgalmat, úgy az iparban, mint a kereskedelemben. Munkalehetőségre, ipari termelvények vásárlását, előállítását munkáskezek foglalkoztatását biztosítja, és így válik lendítő kerekévé az ország közgazdasági életévé, s végeredményében visszajut oda, ahonnét kiindult a fogyasztási forgalmi és egyéb adók fokozatos emelkedése által.

Ha továbbra is ezt a pénzügyi politikát tartják fenn, minden drasztikus rendelkezések dacára is a kereslet és a kínálat fogja megszabni magának az értéket. Az ország társadalmának egy része pedig anyagi és erkölcsi vonalon ezzel lépést tartani nem tudva, előbb, 

 utóbb összeomlik. Ezt igazolja pld. hogy egy öl tűzifának az ára, fuvarja, felvágása többe kerül, mint egy közalkalmazottnak egy havi fizetése. Egy öltöny férfiruha készíttetése, vagy vásárlása 3 havi illetményt kíván meg, egy pár cipő vásárlása is egy havi fizetést majdnem teljesen felemészt.

Ezzel szemben a Földművelésügyi Miniszter Úrnak kiadott azon rendelkezése, hogy az állami erdőgondnokságok az 1946/47. évi fakitermelésnél a famunkásoknak nem adhatnak fából részt, hanem csak készpénzben lehet munkájukat fizetni azzal az eredménnyel jár, hogy nem hajlandók a munkát megkezdeni, pedig naponta 10-15 Ft-t könnyedén lehet megkeresni. Pedig a tűzifa ellátás a bányák, vasúti talpfák biztosítása függ tőle. Ők csak 20 Ft-on felül keresetet kívánnak a maguk részére biztosítani. Ezeket a kérdéseket kell megfontolás tárgyává tenni és egészséges, minden kategóriát megillető és elfogadható életnívót biztosítani, ami alapja lesz a végleges és megingathatatlan stabilizációnak is.

II. Politikai események:

Örömmel állapítható meg, hogy lassan, de végre mégis eljutunk odáig, hogy a községekben működő pártok végre belátják, hogy a politikai pártoknak nem az a rendeltetésük, hogy egymást állandóan becsméreljék, támadják, állandóan egymás ellen harcot hirdetnek, küszködjenek, hanem figyelemmel a nemzet és a közösség jól felfogott érdekeire, egységesen támogassanak minden olyan törekvést, amely a nemzet jövőjét biztosítja. A személyeskedések, a pártok tekintélyének csökkentése helyett végre az összefogás minden körülmények közötti a biztosításával szolgálják a közösség érdekeit, aminek eredménye itt-ott a járásban meg is mutatkozik.

Politikai téren az a megállapításunk, hogy a pártok viszonya határozottan javul, sőt ennél is továbbmenve jónak is mondható.
Marcaliban folyó hó 8-án de. 11. órakor a Paraszt Párt népgyűlést hirdetett meg a községháza tanácstermében. Az érdeklődés közepes volt. A gyűlés szónokai: Kovács Imre nemzetgyűlési képviselő, és Szabon István közellátásügyi államtitkár.
Bejelentjük, hogy Molnár Mihály járási nemzeti bizottsági elnöknek tisztségéről történt lemondása folytán a járási Nemzeti Bizottság elnökévé Kövesdi Ferenc cipész mester marcali lakost állapította meg.
Kövesdi Ferenc járási Nemzeti Bizottsági elnök a Szoviálsdemokrata [!] Párt tagja.

III. Társadalmi események.

Böhönye község és a 

más községben működő társadalmi és ifjúsági szervezetek a téli hónapokban tartandó műsoros estek műkedvelő előadások sorrendjére és idejére nézve megállapodásokat kötöttek, így teljesen zavartalanul biztosak azoknak úgy az anyagi, mint pedig az erkölcsi sikerei, de mivel mindenegyes ilyen elhatározás kizárólag jótékony célú karitatív segélyezések céljait szolgálja, megemlítésre méltó eseménynek tartjuk ennek a megemlítését.

A Járási Szabadművelődési Bizottság átérezve azt a nagy nemzetnevelő fontosságú tényt, amely az iskolából már kikerült, felnőtt lakosság továbbképzéséhez fűződik 1946/47. évre népművelődési előadások megtartását meg fogja rendezni. A mezőgazdaság érdekében pedig Balatonszentgyörgyön, Böhönye községben téli tanfolyamok lesznek megrendezve.

A paraszt származású ifjak részére középfokú iskola létesítése, valamint az egész téli idényre kiterjedő szabadművelődési tanfolyam megszervezése Böhönye községben jelentkező hiányában, de talán jórészt oktatók és anyagi előfeltételek hiánya miatt nem volt ez évben megszervezhető. Azonban a község elöljárósága ezeket a kérdéseket nyitva hagyta, és amint a körülmények lehetővé teszik, újból meg fogja indítani ezirányban a szükséges propaganda munkát.

Nincs olyan hónap, vagy az utóbbi időben már hét, amelyben ne jelentkezne a társadalmi kötelezettségnek nálunk annyira beidegződött és mégis sok tekintetben erősen kifogásult formája a gyűjtés. Az elmúlt hónapokban padig lavinaszerűen zuhantak le az amúgy is súlyos gondokkal, aszálykárral, beszolgáltatásokkal, adókkal súlyosan terhelt falusi lakosságra, az ily irányú kívánságok és követelések. Csak párat sorolunk fel: (Vármegyei újjáépítés, vöröskeresztes egyesületek részére, deportáltak segélyezésére, tüdőbeteg szanatóriumok, kórházak, nyomorék gyermekek segélyezésére, hadifogságból hazatérők támogatása, helybeli és vidéki rom, vagy megsérült templomok felépítése, kijavítása, stb. stb.). Ha megvizsgáljuk, mindezeket, meg kell állapítani, hogy mind-mind megérdemli a társadalmi támogatást, feltétlenül segítséget kell mindezeknek nyújtani, de önként vetődik fel a kérdés, hogy miből és kiktől. Azért jelentettük fentebb, hogy ezek a gyűjtések, erősen kifogásolhatók, hogy ne mondjuk erkölcstelennek, mert nem azok adnak, akik adni tudnának, hanem azok, akiknek adni kellene. A szegények lelke sokkal fogékonyabb és megértőbb az áldozatok vállalása tekintetében, mint a nélkülözésekhez nem, vagy nem igen szokott jobbmódú egyéneké. Így az adakozások vállalásában is mindig a szegények, a nélkülözők veszik ki nagy %-ban a részüket.

Azt is tudjuk, hogy az államnak ezerfelé kötelezettsége van, s így társadalmi úton szerezhető segítség nélkül nem volna képes sok-sok nagyon fontos égető kérdést megoldani, de ehhez csak ritkán és igazán el nem odázható másként át nem hidalható esetekben szabad nyúlni. A kultúradó bevezetésével kell ezt igazságosan, arányosan, országosan, legnagyobb részben biztosítani. Mert ma már nincs olyan népi bizottság, egyesület, szervezet, párt, vagy gyűjtésre, vagy falun vállalkozni merne, mert a becsületsértések, a durvaságok, és tettleges fenyegetésekkel találja magát szemben.

Ide jutottunk tehát a folytonos gyűjtésekkel, pedig az eredmények soha nem voltak igazán kielégítőek.

IV. Közigazgatási események.

A községi közigazgatási tisztviselők türelmetlenül és kétségbeesve várják már azt a beígért, de állandóan késő reform törvényt, mely végre megszabja munkakörét, jogait és kötelezettségeit, melyek a jövőben reá hárulnak. Várják, hogy végre rendezik a községi tisztviselők képesítését, anyagi körülményeit, mert ebben a bizonytalanságban és állandóan szaporodó bürokratikus hínárban ma már csak vergődés és nem szolgálat az életük. Segítség sem felülről nem jön, alulról pedig a támogatás helyett, csak akadékoskodó, a rendeleteket bírálgató, azok végrehajtását elő nem segítő népi bizottságokkal küszködve harcoló tisztviselői kar eredményeket elérni, vagy felmutatni alig képes.

Jöjjön tehát végre az a reform törvény, de jöjjön vele együtt a szolgálati [p]ragmatikát magába foglaló törvény is, véglegesen intézzék el a községi tisztviselőknek véglegesítését, és kapjanak erkölcsi és hatósági támogatást mindenkor és mindenkivel szemben. De biztosítsák az is, hogy csak készséggel, képességgel és megfelelő szaktudással rendelkező egyének végezzék ezeket a feladatokat, mert igen nagy és felelősségteljes ez a munkakör, és nagy nemzeti célok megvalósítása és végrehajtása nagy tekintetben kizárólag csak ezektől függ.

V. Kormányprogram végrehajtása.

A földreform keretén belül az újabb juttatások a korábban kiosztott földeknek másnak juttatásának ideje végre lejárt és ezzel gyakorlatilag ezen juttatások befejezettnek mondhatók.

Látszólag tehát a földreform befejeződött, pedig csak a juttatások történtek meg, ezzel a megoldás még csak a kezdeti stádiumában van és marad is mindaddig, amíg komolyan hozzá nem fognak az új gazdák megsegítéséhez. Mert ma az a helyzet, hogy az új gazdák a kapott földek megműveléséért folytatott keserves egyéni küzdelmükben szörnyű sok-sok csalódásnak, lemondásnak és elkedvetlenedésnek vannak kitéve.

Sürgősen tervet kell kidolgozni az irányban, hogy ezek az új exiztenciák [!] tényleg képesek legyenek arra, hogy a nekik juttatott földeken eredményes munkát tudjanak kifejteni. Támogatni, segíteni nemcsak tanácsokkal, hanem felszereléssel, állatokkal, vetőmaggal, ha kell hatósági kényszerrel is olyan termelés biztosítására serkenteni, hogy ezzel komolyan kapcsolódhassanak be az eredményes termelésbe.

Tudnunk kell azt, hogy oly nagy földtömegek kerültek új gazdák kezébe, hogy ma nincs biztosítva még csak 50%-ban sem az átlagos termelés, anyagi és gazdasági, élő és holt felszerelések hiánya miatt, amit pedig hazánk súlyos helyzetében nélkülözni tovább nem képes.

Hosszú idők óta megoldásra váró nagy feladatot sikerült most Böhönye községben megoldani. Megtörtént Kaposvár közüzemével azon megállapodás meg 

, mely szerint 1947 tavaszán nagy áldozatok árán ugyan, de a község villamosítása meg fog  Ez nemcsak azt jelenti, hogy eggyel szaporodik az elektrifikált községek száma, de azt is jelenti, hogy a marcali járásban is végre elérkezik a magas feszültségű villamos áram, innét már fokozatosan évről, évre kapcsolódhatnak be többi községek is már jóval kisebb áldozatokkal.

Az újjáépítés keretében megindult Marcali községben, a község részére juttatott és a harcok folyamán teljesen tönkrement nagy teljesítményű, képességű téglagyár felépítési munkálatai, megkezdődtek.

VI. Adózási helyzet.

Megindultak a járás községeiben az adóbehajtással kapcsolatos előmunkálatok elvégzése, hogy az elkövetkezendő két hónapban az adóbehajtás minél eredményesebb lehessen. A megfelelő munkaerőkkel nem rendelkező községekbe a pénzügyi és adóhivatali hatóságok megfelelő szakembereket küld majd ki, akik az adóbehajtások fokozottabb biztosításához szükséges előmunkálatokat el fogják készíteni, és segítségére lesznek a jegyzőség tisztviselőinek, elöljáróinak, köztartozások fokozottabb behajtásának biztosítására.

Bár a folyóévben az aszálykár nagy pusztítást végzett a községek határaiban, és igen sok helyen megfelelő munkaerők sem álltak az adóügyi munkálatok elvégzésére a jegyzőségek rendelkezésére, mégis megállapítható, hogy a nehézségek dacára is egész szép számban történnek lerovások. Nagy a panasz azonban, eddigelé nem történt lépés olyirányban, hogy az eladásra szánt és ezzel adófizetést teljesíteni akaró gazdáktól nincs, aki felvásárolja az állatokat. Ha ezirányban sürgős intézkedés jönne, [sok] igen komoly hátralékkal rendelkező gazda nyomban rendezné adótartozását. A bortermő vidékek a bor értékesítésével róhatnák le köztartozásaikat, de borkereskedő hiányában az eladásra váró nagy mennyiségű bor nem értékesíthető.

Igen sokszor, sőt állandóan hangoztatott panasz az is, hogy az orosz jóvátételre teljesített állat és terményárak fejében kilátásba helyezett, de eddig még meg nem kapott búzakötvények miért nem számolhatók el adótartozásra, készéggel lemondanának a gazdák arról, hogy ez kamatot hozzon nekik, sőt még arra is hajlandók, hogy kisebb névértékben adójukra számoltassák el addig a határig, amíg az adótartozásuk fennáll.

Egyenesen megdöbbentőnek és beláthatatlan következménnyel járónak tartjuk azt, hogy a pénzügyi hatóságnak azon rendelkezése, hogy a tejcsarnokba hordott tejek árát, valamint a cukorrépa termelés után nekik járó cukrot az adóhátralékosok adójára tiltsák le a községi elöljáróságok.

A tejpénznek lefoglalása feltétlenül azzal az eredménnyel fog járni, hogy a beszolgáltatásra eddig beadott tej azonnal elmarad, pedig az utóbbi két hétben is 88 387 liter tej lett beszolgáltatva, ezzel a közellátás tehát ismét komoly dilemma elé kerül, de nehézkessé teszi ez a gazdák helyzetét is, mert tejpénzen gazdák olajpogácsákat és korpát rendeltek, mert nincs takarmányuk, amivel szarvasmarháikat kiteleltessék. Tehát a tejpénz tulajdonképpen nem más célra használtatik fel az egész vonalon, mint az állatok létfenntartása. Tehát nagyon megfontolandó kérdés, hogy látszólagban kis előnyökért nagyobb nemzetgazdasági károkat, illetve közellátási problémákat teremtsünk.

A cukorgyáraknál lefoglalandó cukor mennyisége sem olyan komoly tétel, hogy ezzel nagy adóeredményeket lehetne elérni, de úgy elmérgesítjük a termelők jövőbeni termelési eredményét, hogy annak következményei is megfontolandók. Mindkét pénzügyi hatósági intézkedésnek visszavonását, illetve annak alkalmazásánál a helyi közigazgatásnak esetenkénti mérlegelését tartjuk kívánatosnak és szükségesnek.

VII. Kiszállások és helyszíni vizsgálatok:

Folyó évi november hó 27-i és folyó évi december hó 12-i közötti időben a járás főjegyzője a következő helyeken teljesített külszolgálatot: November 29[-én] Böhönyén, hivatalvizsgálat. December hó 4-én Csákány, adóbehajtások szorgalmazása. December 5-én Kaposvár adóügyi értekezlet, december hó 7: Szenyér adóbehajtások szorgalmazása. December 9: Nikla, adóbehajtások szorgalmazása, és dec. 11. S[omogy]szentpál, adóbehajtások szorgalmazása.

VIII. Jelentősebb események:

A közellátás zavartalan biztosítását szolgálja az, hogy magán sertésvágások alkalmával zsírt kell a községi zsírgyűjtőnek beszolgáltatni. Hogy most, amikor a sertések vágása komolyan megindult, így a zsírbeszolgáltatásra is gyorsan és eredményesen kerüljön lebonyolításra - komoly kérdés ugyanis a vágás után nyomban beszolgáltatandó zsír 95%-a biztos, de ha egyszer ez elmarad később már igen nehéz eredményeket elérni.

A zsírbeszolgáltatás megindult, de a zsírgyűjtők nem voltak eddig pénzzel ellátva, hogy a zsírt ki tudták volna fizetni, s így a beszolgáltatók sok esetben nem vitték a zsírt a zsírgyűjtőhöz, mert azt nem voltak hajlandók kifizetés nélkül átadni. Ezen a téren most már intézkedés történt, mert éppen a jelentés készítésének pillanatában érkezett a Hús és Zsiradékhivataltól távirati rendelkezés, mely szerint a zsírbeszolgáltatóknak mennyit kell beszolgáltató zsírért befizetni, s mennyi jár ebből a zsírgyűjtőknek. A zsírgyűjtőknek pénzzel való ellátása nem késett meg, ha azonban idejében lettek volna pénzzel ellátva, úgy az eredmény biztosan nagyobb is lett volna. Ilyen nagyhorderejű és fontos kérdéseknél ilyen hibáknak nem szabad előfordulni, és idejében kell intézkedni, hogy a közellátás biztosításához a közellátási hatóságok megbízottjai megfelelő anyagiakkal látassanak el, hogy a közellátás zavartalansága minden tekintetben biztosítva legyen.

Marcali, 1946. december hó 12.

járási nemzeti bizottsági
elnök.

járási főjegyző.-

Jelzet: SML. IV.401.b. Somogy vármegye főispánjának iratai. Általános iratok. 4/1946. (i.sz. 953.). - Eredeti, géppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő