Forrás

Ajánlás mintaünnepségre

Előadó: Hídvégi Lajos
Valamennyi járási tanács vb népművelési előadónak
Székhelyén

A Népművelési Híradó decemberi számában „Békeharcunk ünnepei" címen Sztálin elvtárs születésnapjára, valamint Karácsony és Szilveszter napjaira tájékoztatást, tanácsot adott a Népművelési Minisztérium. Utasítom, hogy járása összes ügyvezetői figyelmét hívja fel a hivatkozott cikk gondos tanulmányozására, hogy a soron következő ünnepeket a cikkben foglaltak szerint méltóan és politikusan szervezzék meg.

A Népművelési Híradóban közölt cikk kiegészítéseként mellékelve ismertetjük a Népművészeti Intézet újévi minta-ünnepség tervét. A fenti cikkben megadott program megvalósításához a tervezet komoly segítséget ad. Az ünnepséget az egész évi jó munka felett érzett öröm, ötéves tervünk harmadik évének ünnepi megkezdése alkalmára rendezzük. Ebből az alkalomból az ünneplő közönség elé tárjuk a helyiség [!] kulturális értékeit is. Így lehetővé válik, hogy az évzáró ünnepi hangulatban résztvevők összehasonlíthassák a múltat a jelennel, egyben megismerjék azokat az értékeket is, amelyek továbbfejlesztése, felelevenítése kultúrforradalmunk egyik lényeges részét adja (terménykiállítás, kultúrműsor).
Budapest, 1951. december 17.

A kiadmány hiteléül:

* * *

Melléklet
A Népművészeti Intézet Újévi mintaünnepség terve

Az ünnep menete

I. Hívogató

2-3 nappal az ünnep előtt biciklis, vagy gyalogos fiatalok rigmusokkal, énekszóval hívogatják össze az ünnepségre a dolgozókat. Kisebb helységekben a község valamennyi dolgozóját felkeresik, nagyobb helységekben egy-egy üzem, tsz, tszcs, ÁG vagy egyéb közösség tagjait külön brigádok keresik fel, hogy önálló rendezvényeikre meghívják. A hívogatás rigmusokkal történjen, amelyet a régi vőfély rigmusok, kántálások formájára, lehetőleg helyi népi költő készítsen. A hívogatók ismertessék az ünnepség rendjét, az egyes események kezdési időpontját és helyét.
Helyi megbeszélés szerint közös vacsorát készíthetnek a szilveszteri mulatságra.

II. Szilveszter este

1. Kultúrműsor: A szilveszter esti mulatságot egy kisebb közösség (üzem, tsz, tszcs, AMG, ÁG stb.) rendezi meg, kisebb községben pedig a kultúrotthon vezetősége a falu összes dolgozói számára. Az est megnyitásaként rövid kultúrműsort adnak. A kultúrműsor az alábbi részekből tevődik össze:
   1. Falukerülés. Ahol a falukerülés szokásban volt, annak alapján a csoport műsor előtt a helység központjából elindulva a falut megkerüli és tréfás énekkel, tréfás zajjal a szilveszteri est közönségét is összegyűjti.
      A kultúrműsor kb. este 7 órakor kezdődik.
   2. Az előadás keretét tömegdalok közös éneklése, helyi népdal, népi tánc, stb. bemutatása adja. Az előadott számok előzetes helyi gyűjtését a kultúrcsoport végzi el úgy, hogy jó öreg énekesektől, táncosoktól, helyi énekeket, táncokat tanulnak meg. Ehhez helyi néprajzos szakember segítségét vegyék igénybe. Szükség esetén a Népművészeti Intézet kérésére ugyancsak segítséget küld.
   3. A közös éneklés után rigmusos, keretes krónika következik, amelyben a falu, a csoport egész évi munkájának főbb eseményeiről számol be tréfás formában. A színesebb eseményeket dramatizálva, villámtréfa jelenetszerűen építhetik be. Ezt a műsorszámot is megfelelő, helyi költő írja meg.
   4. Színdarab, amely 5 éves tervünk kérdéseivel, vagy a béke kérdéseivel foglalkozik. A kultúrműsor központi helyét foglalja el a színdarab, éppen ezért több jelentes (szerintem: jelenet) is lehet.
   5. Egy-két szavalat.
   6. A helyi szilveszteri, újévi szokásokat feltétlenül állítsák be mind a műsorba, mind a továbbiak során a szilveszteri mulatság különböző részeibe. Így pl. tréfás férj és feleség, jövendő tudakolás.
   7. Befejező daléneklés utolsó számába az énekkar vezetője bekapcsolja a hallgatóságot is, ily módon az egész közönség éneklésével érhet véget a műsor.
   Megjegyzés: A Népművészeti Intézet szükség esetén ? kérésre ? rigmus, étel-italköszöntő mintákat, maskarások leírását, stb. küld. Az ünnep minden részéhez a helyi gyűjtéshez ugyancsak kérésre szakmai népművészeti segítséget nyújt.
2. Mulatság
   A kultúrműsor után kezdődik a közös mulatság. A táncot a helység jó öreg táncosainak csoportja nyitja meg. A mulatság alatt a kultúrcsoport tagjai és a DISZ fiatalok kezdeményezésére közös játékot játszanak, az énekkar tagjai kezdeményezésére pedig először kisebb csoportban, majd egyre szélesítve közös tömegdal és népdal éneklést szerveznek. (Elsősorban helyileg szokásos népi játékokat és népdalokat illesztenek be, ugyancsak előzetes gyűjtés alapján.)
3. A mulatság közben vacsora kezdődik. A közös vacsora alatt felköszöntik az ételeket (lakodalmasok, disznótorok köszöntői mintájára) tréfás egyéni köszöntőket mondanak.
4. Amikor a hangulat már megfelelő, maskarások jelennek meg. A maskarások szereplői a kultúrcsoport tagjai és a DISZ fiatalok mellett mindezek [!] a személyek, akik szüreti mulatságokon, szilveszterkor, esetleg fonókban is ilyen szerepet vittek. A maskarás figurák helyileg szokásos alakjai között (bika, koszos malac) feltétlenül szerepel Ludas Matyi lúdjával és Döbrögivel együtt, valamint két-három ellenséges alak is, (papírból) vagy Tito, Franco stb.
   A maskarások az adott lehetőségeknek megfelelően (hely) tréfásan ijesztgetik a közönséget, üldözik az ellenséges alakokat, és Döbrögit, tréfákat csinálnak, majd bekapcsolódnak a táncba és a játékokba, mindvégig azzal a feladattal, hogy a közönséget szórakoztassák, az estét vidámabbá, színesebbé tegyék. Esetleg tréfás rigmusokat is mondhatnak, csasztuskákat énekelhetnek, a közösség életének eredményeiről, tréfás epizódjairól, a legújabb Párt és Kormányhatározat hatásáról, a helyi spekulánsokra és kulákokra, a termelvények szabad forgalomba hozásáról és a dolgozó parasztok öröméről.
5. Éjféli események
   
   1. Kb. 10 perccel éjfél előtt a közösség vezetője rövid búcsúbeszédet mond, melyben elbúcsúzik az előző évtől, röviden vázolja annak főbb eseményeit, majd utal a következő évre, 5 éves tervünk 3. évének kezdetére és jó munkára serkenti a dolgozókat.
   2. Pontosan éjfélkor 6-8 tagú ifi brigád csengőkkel, kolompokkal, dobbal, ócska edényekkel, ostorpattogással nagy lármát csapva jön be, jelzi az éjfélt, az új év kezdetét. (A brigád vezetője ügyeljen arra, hogy a lárma ne legyen sértő, túl nagy zaj.)
   3. A brigád tagjai körülfogják az ellenséges alakok maskaráit, majd Ludas Matyi rövid rigmussal, vagy néhány szóval tréfás ítéletet mond rájuk, és egy nagy kardalakú libatollal jelképesen kivégzi őket. Ezek kimúlnak, és a többi maskarás, a dobosok, kolomposok nagy lármával kicipelik őket. A csoportot követi egy most megjelent maskarás, az Óév figurája, aki túlzott, tréfás zokogással megy utánuk. A menet kivonulásakor lép be az Újév alakja: Ez fiatal, jó táncos népviseletbe öltözött lány (nyakába akasztott táblán 1952 felirat, kezében a béke jelképe, papírból fehér galamb) majd egy fiatal táncos legény lép be hozzá (ötágú csillaggal), és ők nyitják meg tánccal az újévet, majd újból kezdődik a közös tánc, játék, éneklés reggelig.

Jelzet: Pest Megyei Levéltár, XXIII. 18. Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztályának iratai, 1812-32/1951