Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy
„Azt láttuk magunk körül, hogy a proletárdiktatúra nem azonos a proletárhatalommal, a párt nem azonos a munkásosztállyal. Cselekvési alternatívákat kerestünk, s korábban már a sztálinizmussal is, a maoizmussal is kacérkodtunk már. […] S ebben az időben felmerült bennünk a kérdés: mit csináljunk? Az az ötletünk támadt, hogy bábokat készítünk, és a bábelőadásokkal talán közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, az emberekhez. A bábokat még csak meg tudtunk csinálni, az előadást már nem, tehát meg kellett keresnünk azokat, akik más művészi ágak képviselőjeként segítségünkre lehettek.”
A Fővárosi Tanács szakvéleménye az Orfeo bábegyüttes műsorairól
Másolat!
Írásbeli megkeresésükre az Orfeo bábegyüttes műsorairól röviden az alábbi szakmai véleményt írjuk:
Az együttest 1970. őszén a Budapesti Bábfesztiválon láttuk először. Az akkori két műsoruk: Dózsa és az Orfeo szerelme több szempontból gyengébben sikerült, pl. gyakorlatlanságot mutatott az együttes bábmozgatásban, tapasztalatlanságot a műsorok felépítésében, rendezésében. Konstruktív témakeresésük, érdekes formai próbálkozásaik, valamint a csoport korosztályi összetétele voltak azok a tényezők, amelyek azt eredményezték, hogy fokozottabb figyelemmel kísérjük bábozásukat, produkcióik fejlődését, és hasznos tanácsokkal segítsük őket.
Azt tapasztaltuk, hogy szívesen veszik segítő szándékunkat, megfogadják tanácsainkat és hasznosítani is igyekeztek azokat a következő műsoraikban.
Jelentkeztek az 1971. őszi Pécsi Nemzetközi Felnőtt-bábfesztiválra,
című darabjával. 1971. tavaszán a műsort az úgynevezett válogató zsűri megnézte, s megállapította, hogy az előző két produkcióhoz képest jelentős minőségi fejlődést ért el a csoport. Az akkor látott Mockinpott úr azonban több szempontból vitatható volt, de csírájában már magában hordta egy nagysikerű produkció lehetőségét. Pécsett a nemzetközi fesztiválon be is bizonyították, hogy élni tudnak a lehetőséggel, kiválóan valósították meg a zsűri tagjainak tanácsait, ötleteit. Bemutatójuk mind a szakmai nemzetközi, bírálóbizottság, mind a közönség körében egyértelmű nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetközi zsűri cseh és lengyel tagja vendégszereplésre hívta meg az Orfeo együttest. 1972 tavaszán a Lengyelországi út meg is valósult. A pécsi sikeres szereplésükért a Művelődésügyi Minisztérium 5000 Ft-os külön jutalomban részesítette az Orfeo együttest.Idézünk néhány sort Dévényi Róbert tanulmányából, melyek az ott kialakult vitákra és véleményekre épülnek.
"A 'Mockinpott úr' pl. rendkívül gazdagon élt a groteszk lehetőségeivel. Már a mozgási technika is telitalálat. Az araszoló vagy inkább majomszerű figura-mozgatás egy olyan jellemzően groteszk Mockinpott-járást eredményezett, amely szinte chaplini erővel szuggerálta a kisember tragikomédiáját."
[Az] 1972. nyári Békéscsabai Nemzetközi Gyermek-bábfesztiválra a szervező bizottság meghívta a csoportot, ahol a gyermekjátékok című műsorukkal a pécsi fellépésükhöz hasonló sikert arattak. A szakmai vitákban eltértek ugyan a vélemények arról, hogy ez a produkció közvetlenül a gyerekeknek szóljon, vagy inkább gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek. Végeredményben azonban egyértelműen pozitívnak értékelték műsorukat.
A szervezőbizottság, valamint a zsűri éppen az Orfeónak e produkciója, valamint egy előbbi francia előadás alapján után döntött, hogy a jövőben mindig szívesen látnak olyan műsorokat, amelyek a felnőttek szerepéről szólnak, olyan értelemben, hogy milyen mértékben felelősek a gyermek személyiségének formálásáért, humanizmusuk, etikájuk, életszemléletük kialakításáért. Az Orfeo együttes műsora a felnőttek lelkiismeretét célozza.
Mindezeken túl még megjegyeznénk, hogy az Orfeo bábegyüttes azokon a fesztiválokon, amelyeken részt vett, nagyon szerényen, fegyelmezetten viselkedett, magatartásukkal is jó benyomást keltettek.
Amennyiben szükséges, véleményünket szóbeli beszélgetés során bővebben is szívesen elmondjuk, hogy segítsük az együttes további munkájának kibontakozását.
| Hollós Róbertné Főelőadó |
A másolat hiteles:
[olvashatatlan aláírás]
irodavezető
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 36. cs. /1972/ 2. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály - 1972.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő