Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább
A Beneš-dekrétum és a reszlovakizáció hatása
„Egy államban a kisebbség csak ott zavaró momentum, ahol zavart lehet kelteni vele, ahol vizet zavar, ahol kisded játékok gyerekes duzzogást és kocsmai hősködést inszcenálnak: ki a legény a csárdában. Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt.”
Útmutatás a magyar nemzetiség fogalmának magyarázatához
Szlovákiai Telepítési Hivatal
Szám: 6784-II/1946 | Pozsony, 1946. június 20. |
Útmutatás
a magyar nemzetiség fogalmának magyarázatához
A köztársasági elnök 1945.évi 33.számú dekrétuma és a kormányhatározat értelmében, ezeket az utasításokat adom:
. fejezet A magyar nemzetiség fogalmának magyarázata
1. rész
A Belügyi Megbízotti Hivatal 1946. június 17-én kelt 20 000/I-IV/1-1946 szám alatt a lakosság reszlovakizálásáról közzétett körözvénye alapján magyar nemzetiségű személyekhez az alábbi személyek nem tartoznak:
•1. azok a személyek, akik az 1930. évi népszámlálás során szlovák, cseh vagy más szláv
nemzetiségűnek vallották magukat,
•2. azok a személyek, akik ma ilyen nemzetiségűnek vallják magukat és szlovák, cseh vagy más
szláv származásúak, ha
•a. soha nem vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen,
•b. nem voltak fasiszta magyar politikai pártok és szervezetek funkcionáriusai,
•c. nem támogatták a magyarosítást.
A 2. a/-c/ pontok tényeinek megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az illetõ személy tevékenyen részt vett-e a köztársaság felszabadításáért vívott küzdelemben, vagy hogy szenvedett-e a náci vagy fasiszta terror alatt.
2. rész
•1. Az akció során a vitás nemzetiségű személyeknél elismerhető a szlovák nemzetiség, ha szilárd meggyőződéssel tanúsítja, hogy saját akaratából a szlovák nemzet tagjának érzi magát, és bebizonyítják, hogy szlovák vagy más szláv nemzetiségű. Ezeknek a személyeknek elismerhető a szlovák nemzetiség, tekintett nélkül arra, hogy a visszacsatolt vagy Szlovákia más községében tartózkodott és tartózkodik.
•2. A reszlovakizáció feltétlen tartozéka, hogy megállapítsuk a kérvényező szubjektív akaratának és az objektív nemzetiségi jelek kapcsolatát. A szlovák vagy más szláv nemzetiség objektív jelei különbözőek és függnek a helyi körülményektől. Ezek pl. a szlovák kultúrához való jelentkezés (iskola, egyesület, szlovák szervezetek politikai és nem politikai), vezetéknév (nem minden esetben) és természetesen a kérvényező vallása. A legszokványosabb jele a szlovák (szláv) eredetnek az első generációs szülők után örökölt szlovák (szláv) nyelv ismerete. A szlovák eredet jele továbbá a származási tradíció, tehát a tudat, hogy az ősök szlovákok voltak, és hogy otthon a szlovák nyelvet használták és a kérvényező szlovák rokonsági kapcsolatai és stb.
Jelzet: OÚOÚ v Spi?skej Novej Vsi (Iglói Járási Telepítési HIvatal), SAKE leltári sz.30/1946.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 03.
1908
1984
Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő