Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
„Rosszabb voltam mint ezek ? ... Magyar voltál, ezért.”
A források a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) balassagyarmati kirendeltségének irataiból adnak válogatást. A dokumentumok nem csupán a kényszerűen áttelepültek sorsát tárják elénk, hanem jelzik azoknak a kisembereknek a nehézségeit is, akiknek menekülteket kellett befogadniuk.
Források
Általános intézkedések a Csehszlovákiából áttelepítendő magyar lakosság elhelyezéséről
a.
Az Országos Földhivatal intézkedései
24/1947
Másolat
Országos Földhivatal
125.592/1947-III./1. ü.o.
Tárgy: A lakosságcsere keretében áttelepülő felvidéki magyarok elhelyezése érdekében szükséges intézkedések
Szíves tudomásulvétel végett megküldöm másolatban a Felvidékről áttelepítendő magyarság elhelyezése érdekében a megyei földhivatalokhoz intézett rendelkezésemet.
Felkérem a T. Kormánybiztosságot, hogy ennek megfelelően utasítani szíveskedjék kirendeltségét, különös figyelemmel arra, hogy a Földhivatal és az áttelepítési kirendeltség legszorosabb együttműködése nélkül az áttelepülők letelepítése és elhelyezése nem oldható meg.
Köztudomású, hogy az elkobzott és a németség kitelepítése után visszamaradt, jelenleg még rendelkezésre álló ingatlanok nem elégségesek a Szlovákiából hazatelepülő magyar lakosság elhelyezésére. Következésképpen egy részük juttatásban nem részesíthető és nem helyezhető el a fent említett ingatlanokban. Szükséges tehát, hogy az Áttelepítési Kormánybiztosság már most, a telepítések megkezdése előtt meghatározza azokat a családi, szociális, egyéb feltételeket, melyek fennforgása esetén telepíthetők a felvidéki családok, másfelől az előreláthatólag nem telepíthetők elhelyezéséről és gondoskodásáról már most gondoskodjék. Ugyanis ellenkező esetben az a helyzet áll elő, hogy a korábban áttelepített családok telephelyhez, illetőleg esetleg önálló lakáshoz jutnak, a később átjövők pedig egyáltalán nem lesznek elhelyezhetők, annak ellenére, hogy családi és szociális helyzetük figyelemre méltóbb az előbb átjövőknél. Általános intézkedések a Csehszlovákiából áttelepítendő magyar lakosság elhelyezéséről
a.
Az Országos Földhivatal intézkedései
24/1947
Másolat
Országos Földhivatal
125.592/1947-III./1. ü.o.
Tárgy: A lakosságcsere keretében áttelepülő felvidéki magyarok elhelyezése érdekében szükséges intézkedések
Szíves tudomásulvétel végett megküldöm másolatban a Felvidékről áttelepítendő magyarság elhelyezése érdekében a megyei földhivatalokhoz intézett rendelkezésemet.
Felkérem a T. Kormánybiztosságot, hogy ennek megfelelően utasítani szíveskedjék kirendeltségét, különös figyelemmel arra, hogy a Földhivatal és az áttelepítési kirendeltség legszorosabb együttműködése nélkül az áttelepülők letelepítése és elhelyezése nem oldható meg.
Köztudomású, hogy az elkobzott és a németség kitelepítése után visszamaradt, jelenleg még rendelkezésre álló ingatlanok nem elégségesek a Szlovákiából hazatelepülő magyar lakosság elhelyezésére. Következésképpen egy részük juttatásban nem részesíthető és nem helyezhető el a fent említett ingatlanokban. Szükséges tehát, hogy az Áttelepítési Kormánybiztosság már most, a telepítések megkezdése előtt meghatározza azokat a családi, szociális, egyéb feltételeket, melyek fennforgása esetén telepíthetők a felvidéki családok, másfelől az előreláthatólag nem telepíthetők elhelyezéséről és gondoskodásáról már most gondoskodjék. Ugyanis ellenkező esetben az a helyzet áll elő, hogy a korábban áttelepített családok telephelyhez, illetőleg esetleg önálló lakáshoz jutnak, a később átjövők pedig egyáltalán nem lesznek elhelyezhetők, annak ellenére, hogy családi és szociális helyzetük figyelemre méltóbb az előbb átjövőknél.
A Szlovákiából áttelepülő családok egy részének elhelyezésére az áttelepülő magyarországi szlovákság ittmaradó ingatlanai fognak szolgálni. Mivel jelenleg még nem állapítható meg, mely családok fognak ténylegesen áttelepülni, az ingatlanokat ma még nem lehet számbavenni. Szükséges azonban, hogy a T. Kormánybiztosság az áttelepítés végrehajtásakor az ingatlanokat haladéktalanul számba vegye, és azok állagának megőrzése tekintetében idejében és hatályosan intézkedjék. Felkérem tehát a T. Kormánybiztosságot, hogy különösen az ingatlanok (tartozékok stb.) állagának megőrzése tekintetében, mivel ez a Kormánybiztosság feladata, már most szíveskedjék rendelkezni.
Felkérem, hogy a tárgyban előzetesen lefolyt tárgyaláson elhangzottaknak megfelelten a telephelyek felkutatására alakult bizottságok költségeinek és díjainak előlegzése, illetve azonnali kifizetése iránt, valamint a telepeseknek a vasútállomástól a telephelyre, illetve lakóhelyre szállításához szükséges fuvarozó biztosítása iránt a szükséges intézkedéseket mielőbb megtenni szíveskedjék.
Budapest, 1947. március hó 3.
A kiadmány hiteléül:
olvashatatlan aláírás s. k.
min[isztériumi] s[egéd] hiv[atali] igazgató
dr. Hajdú István s. k.
miniszteri osztályfőnök
az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatója
Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban NML) XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 24/1947 ikt. sz. 1. doboz
b.
A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségei
Másolat
Melléklet a 125. 592/1947 sz. kiadmányhoz
Kimutatás
A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségeiről
Székhely | Területi illetékesség: | |
1. | Miskolc | Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj megyék |
2. | Győr | Győr-Moson vm. |
3. | Pécs | Baranya vm. |
4. | Békéscsaba | Békés, Bihar és Jásznagykunszolnok vm. |
5. | Komárom | Komárom-Esztergom vm. |
6. | Nógrád-Hont vm. | |
7. | Kecskemét | Dél-Pest vm. |
8. | Budapest | Fővárosi Földhivatal és Észak-Pest Megyei Földhivatal területi illetékességén |
9. | Nyíregyháza | Hajdú, Szabolcs és Szatmár, Bereg vm. |
10. | Tótkomlós | Csanád és Csongrád vm. |
11. | Baja | Bács-Bodrog |
12. | Szekszárd | Tolna vm. |
13. | Székesfehérvár | Fejér és Veszprém vm. |
14. | Sopron | Sopron és Vas vm. |
15. | Kaposvár | Somogy és Zala vm. |
16. | Gyöngyös | Heves vm. |
Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban NML) XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 24/1947 ikt. sz. 1. doboz
c.
A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati Kirendeltségének jelentése a Magyar Országos Földhivatalnak a betelepülők elhelyezésének megyei lehetőségeiről
Országos Földhivatal | Budapest |
Jelentem, hogy a
értelmében a vármegyei Nemzeti Bizottság össze lett hívva. A Nemzeti Biztosság határozata szerint a Kormányhoz feliratot intéztek, hogy a vármegye területén tekintettel a kiosztható ingatlanok kevés voltára a lakosságcsere keretében menekültek ne helyeztessenek el.Intézkedés történt, hogy minden egyes községben a betelepítési bizottság megalakuljon. Ezen bizottságok községenként meg is alakultak.
A megyei földhivatal intézkedett aziránt is, hogy a Kormánybiztosság és a rendőrség kiküldötte a földhivatallal karöltve a telephelyeket felkutassa. A telephelyek felkutatása március 31-én meg is indult, és az folytatódott április közepéig.
A rendelkezésre álló telephelyekre vonatkozó kimutatást mellékelten felterjesztem. A kimutatás adataira vonatkozólag jelentem, hogy a rendelkezésre álló ingatlanok a községekben tartalékolt ingatlanokból, valamint az 1946. évi IX. tc. alapján megváltott vagy elkobzott ingatlanokból állanak. Ezen ingatlanokat a községben csak az Országos Földhivatal hozzájárulásával használhatják fel, és így azok telepítési célokra való felhasználása lehetséges lesz.
A táviratban jelentett férőhelyekre azonnal betelepíthetünk családokat. A betelepítéssel kapcsolatban ingatlant azonban kézhez nem kaphatnak, csak a gazdasági év végén, mivel ingatlanok már haszonbérlet útján hasznosítva lettek.
A lefoglalt telephelyek nagy része csupán bérlet útján biztosítható, eltekintve Alsópetény községtől, hol a földalapok rendelkezésére állnak a helyi gazdasági cselédeknek juttatott épületeken felül.
Berkenye községben jelenleg 3 végleges telephely áll rendelkezésre, melyek kisebb költséggel használható állapotba hozhatók.
Rétság községben üresen álló laktanya van, melybe tömegesen is elhelyezhető lenne mintegy 100 család, mivel csak kisebb mérvű rongálások vannak a laktanyán, melyeket az esetleges beköltözők maguk is rendbe hozhatnának.
Nagybörzsöny, Nagymaros és Szendehely községben, ahol svábok kitelepítésre kerülnek, a bizottság még nem vizsgálta felül a férőhelyeket, de előreláthatólag a három községben véglegesen elhelyezhető lenne mintegy 30 család. Ezen családok közül 9 család földhöz is juttatható, míg a 18 Nagymaroson elhelyezhető telepes inkább ipari, vagy szellemi foglalkozású lehet.
Egyébként ezen községekre vonatkozó részletes jelentésemet a felülvizsgálat után beterjesztem.
A telephelyek felkutatása során figyelmen kívül hagyja a bizottság a nagyobb számban kitelepülő szlovák lakosság ingatlanait, valamint a kitelepülő svábok ingatlanait is.
Tekintettel arra, hogy a Földhivatalnak nem áll rendelkezésére a szlovák kitelepülők névjegyzéke, még az sincs megállapítva, hogy a vármegyében véglegesen kik lesznek azok a németajkú egyének, akik kitelepítésre lesznek kötelezve.
Nagyobb számú telepesekkel kapcsolatban javaslom figyelembe venni azt, hogy a vármegye területén több szlovák kitelepülő lesz, és a kitelepülő szlovák községek környékén lehetne elhelyezni azokat az egyéneket, akik véglegesen a szlovákok helyébe mennének.
Vallási megosztás szerint a férőhelyek nagy része római katolikus, kisebb részben evangélikus, vagy református falvakban vannak.
Kérek végül utasítást arra vonatkozólag, hogy a telephelyek felkutatását a Földhivatal miként foganatosítsa, mivel a Kormánybiztossági kirendeltségnek a felmerült útiszámlák kifizetésére fedezete nincsen, a Földhivatal pedig ellátmányt erre nem kapott, hogy fedezze ezen költségeket.
Naponkénti jelentésemet csak ebben az esetben tudom felterjeszteni.
Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati Kirendeltsége
NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 27/1947 ikt. sz. 1. doboz. Aláírás nélkül.
d.
Jelentés a Belügyminiszternek a megalapítandó Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságról
Tárgy: Az Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségeinek és átvonuló szállásainak elhelyezése
Belügyminiszter Úr!
A magyar-csehszlovák lakosságcserével kapcsolatban az ország különböző helyein az Áttelepítési Kormánybiztosi Hivatal kirendeltségeinek felállítása vált szükségessé éspedig Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Tótkomlóson, Kecskeméten, Gyöngyösön, Balassagyarmaton, Pécsett, Baján, Szekszárdon, Székesfehérváron, Komáromban, Győrött, Sopronban, Kaposváron.
Kérem Miniszter Urat, szíveskedjék az illetékes közigazgatási hatóságokat sürgősen arra utasítani, hogy az átvonuló tömeg számára a kirendeltségek vezetői részéről bejelentett helyeken megfelelő befogadóképességgel bíró épületet és lehetőséghez képest felszerelést biztosítsanak, úgyszintén a kirendeltségek részére irodahelyiséget is jelöljenek ki.
A kirendeltségek vezetőit egyidejűleg utasítottam arra, hogy az illetékes közigazgatási hatóságok vezetőinél a továbbiak megbeszélése végett jelentkezzenek.
Budapest, 1947. március 21.
Dr. Jócsik Lajos s.k.
államtitkár - kormánybiztos
NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 1 doboz
e.
Községenkénti kimutatás a betelepülők elhelyezési lehetőségeiről a megyében
178/1947
KIMUTATÁS
A 7. sz. Balassagyarmati kirendeltség működési területén felderített telepítési lehetőségekről 1947. április 16-i helyzet szerint
Balassagyarmat, 1947. évi május hó 10.
Kiss Imre A kirendeltség vezetője
NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 178/1947 ikt. sz. 1. d.
f.
Fél évvel később..
Nógrád megyei adatok az áttelepítésekről
1948. I. 6-án
Telepítési adatok
A csehszlovák-magyar lakosságcsere értelmében Nógrád-Hont vármegyéből a rendelkezésemre álló adatok szerint kitelepült összesen 99 család, 337 személy.
Visszamaradt összesen:
szántó | 90 kat. h. | 1228 n. öl |
szőlő | 9 kat. h. | 203 n. öl |
rét | 1 kat. h. | 970 n. öl |
legelő | 5 kat. h. | 950 n. öl |
telek | 5 kat. h. | 900 n. öl |
Visszamaradt összesen 24 drb. gazdálkodásra alkalmas ház 3-4 állatot befogadó istállóval és 25 csak lakásra alkalmas ház, ebből már 3 juttatva és 4 ideiglenesen hasznosítva. A visszamaradt házak annyira rosszak, hogy csak egytized részben használhatók telepítésre.
Intézményesen áttelepült Nógrád megyébe 13 család. Ezek közül 1 család Csanád megyébe ment át.
Megoszlások a következők: Balassagyarmat 5, Rétság 3, Salgótarján 2, Vámosmikola 1, Berkenye 1.
NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 20. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő