Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Középiskolás fokon
Megyei állambiztonság a rendszerváltás hajnalán
„»A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett személy iskolatársai előtt becsmérelte a kommunistákat, sértő lealacsonyító kifejezésekkel illette az ismert zeneszámok alapján Romániát és a cigányokat.« Még ezen a napon házkutatást tartottak BJ szüleinek a lakásán, amelynek során a rendőrség lefoglalt egy határidőnaplót valamint négy darab A4-es papírt, rajta a CPg és a Mos-oi együttesek néhány dalszövegével.”
Ügyészségi határozat BJ elleni nyomozás megszüntetéséről
Tatabányai Városi Ügyészség
B. 10.355/1988/1. szám
HATÁROZAT
a nyomozás megszüntetéséről
A közösség megsértésének vétsége miatt BJ ellen indított bűnügyben.
BJ [...]
gyanúsított ellen indított nyomozást a Be. 139. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Btk. 36. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból, mert a cselekmény elbírálásakor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen -
megszüntetem,
és a gyanúsítottat a Btk. 71. § (1) bekezdése alapján
megrovásban
részesítem.
A nyomozás során bűnügyi költség nem merült fel.
A határozat 1 példányát BJ gyanúsítottnak megküldöm azzal, hogy a határozat ellen a Be. 148. § (1) bekezdése alapján panasznak van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a Komárom Megyei Főügyészséghez címezve, a Tatabányai Városi Ügyészségen tehet meg.
INDOKLÁS:
A gyanúsított a 314. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Erősáramú Szakközépiskola tanulója. Élénk érdeklődést tanúsít a jelenleg folyó reformfolyamatok iránt, rendszeresen újságokból, televízióból tájékozódik a napi politikai eseményekről. Az osztályában kevés emberrel tart kapcsolatot, de ezekkel is inkább a sportról vagy zenéről tud beszélgetni. Osztálytársai néha érdeklődtek tőle, ő a válaszaiban azokat az ismereteket próbálta meg átadni nekik, amelyeket a televízió, rádió, újság híreiből megszerzett. Néha tévesen használt fogalmakat (pl. reform helyett rendszerváltozást), amelyeket aztán osztálytársai, akik még ennyire sem tájékozottak, mint ő, félreértették és félremagyarázták. A szocializmussal, mint társadalmi berendezkedéssel nincs problémája, úgy érzi, hogy a most folyó reformfolyamat helyes és szükséges. Osztálytársainak csak arról beszélt, hogy azokat az embereket kell eltávolítani, akik csak haszonlesésből vallják magukat kommunistának.
Osztálytársai közül kb. 4-5 főnek más népcsoportot sértő iratot mutatott meg. Cselekményével megvalósította a Btk. 269. § (2) bekezdés II. fordulata szerint minősülő közösség megsértése vétségét.
Figyelembe véve, hogy a gyanúsított fiatal felnőtt, még nincs kialakult helyes világképe, ezért cselekményének konkrét következményeit nem láthatta előre. Ehhez hozzájárult még az osztálytársainak félremagyarázása és éretlensége.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a gyanúsított cselekménye elbíráláskor csekély fokon veszélyes a társadalomra és a személyére is figyelemmel, a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. (Btk. 36. § II. fordulata.)
A leírtak alapján a nyomozás megszüntetéséről határoztam.
Tatbánya, 1988. május hó 4.
Dr. Legeza Róbert s. k.
vezető ügyész
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 34. Gépelt egykorú másodlat, a Tatabányai Városi Ügyészség körpecsétjével és a kiadmányozó olvashatatlan aláírásával.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő