Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
A pártoló tag - epizód a tsz-szervezések történetéből
Szövetkezetek a mezőgazdaságban 1945 és 1989 között
Kormányzatunk, de törvényeink is kimondják, hogy a termelőszövetkezetekbe történő belépéssel nincs kényszer, szabad akarat elhatározásából ki- és beléphet bárki. […] Három esetben kértem pártolótagságom megszüntetését eredménytelenül, mert bejelentéseimre még csak választ sem adott a Tsz Vezetősége. A közölt dokumentumok (a földművelésügyi miniszternek írt panaszos levél, a hatóság válaszlevelei) egy Zemplén megyei, súlyos beteg asszony kálváriáját mutatja be kikényszerített pártolótagságának a megszüntetéséért.
A hatóságok válaszai
M/K-61/1964.
Járási tanács v.b.
Mezőgazdasági osztálya Vezetőjének
SÁTORALJAÚJHELY
K. I. problémáját, tagsági viszonyának rendezését, a termelőszövetkezettel kapcsolatos elszámolását, mi innét a távolból nem tudjuk elrendezni, és soraiból úgy tűnik, hogy a járási tanács sem zárta még le véglegesen az ügyét. Vagy legalábbis K. I. nem elégedett az eddig történtekkel.
Levelét tehát Osztályvezető elvtárshoz küldöm, és kérem, szíveskedjék olyan választ adni részére, amely a levelében felvetett valamennyi problémájára kielégítő a rendeletek értelmében, valamint a helyszíni kivizsgálás alapján észlelteket figyelembe vevő magyarázatot ad. Kérem továbbá arra is, hogy a K. I. által írt és most továbbított levelet, és a részére küldött értesítés másolatát a titkársághoz juttassa el.
Budapest, 1964. június 16.
Elvtársi üdvözlettel
G[ulyás] G[izella]
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
M/K-61/1964.
*
K. I.
részére
BODROGOLASZI
A termelőszövetkezeti törvény és az alapszabály értelmében a tsz és tagjai között támadt vitát kizárólag a járási tanács a járási tanácshoz benyújtott fellebbezéssel lehet lezárni. S mivel a földművelésügyi minisztériumnak nincs módjában valamennyi beérkező személyes természetű bejelentését megvizsgálni és elrendezni, csak úgy lehetünk segítségére, ha a járási tanácsot értesítjük, foglalkozzék ismételten panaszával.
Azt természetesen nem tudjuk megígérni, hogy a kilépési határozat elfogadásáról is intézkedik a tsz-nél, mert erről dönteni /helyesen állapította meg a mezőgazdasági osztály/ csak a tsz közgyűlésének van joga. A járás tehát kizárólag abban lehet segítségére, hogy az anyagi természetű ügyek rendezésére felszólítsa a gazdaságot.
Budapest, 1964. június 16.
G[ulyás] G[izella]
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
*
Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya, Sátoraljaújhely.
21.754/1964. sz.
K. I.
Bodrogolaszi
A Földművelésügyi Minisztériumhoz múlt hó 31-én küldött beadványában foglaltakat már ismételten kivizsgáltam a helyszínen. Legutóbb: április 30-án értesítettem, hogy „tsz tagság és kapcsolatos anyagi ügyei" tárgyában 1962. máj. 28-ával kezdődően írásban ismételten értesítgettem. Legutóbb a vétis tanúsága szerint a megyei tanács vb Mezőgazdasági osztályának 35313/1964. sz. határozatát 1964. II. 11-én kézhez vette. Tsz-ének vezetősége is értesítette többek között arról, hogy pártoló taggá visszaminősítette, - s arról is, hogy az elszámolásra jelenjék meg a tsz vezetőségénél.
Jelen soraim megküldésével a tsz vezetőséget figyelmeztetem elszámolási kötelezettségének teljesítésére.
Sátoraljaújhely, 1964. június 22.
B[elinszky] J[ános]
Osztályvezető
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
*
Járási Tanács Vb. Mezőgazdasági Osztály
Sátoraljaújhely
Szám: 22.754/1964.
E.a: K. J.
Tárgy: K. I. bodrogolaszi lakos panasza.
Mell.: 2 db
Földművelésügyi Minisztérium
Budapest
Intézkedésemről a másolatban csatolt értesítés értelmében jelentek.
A beadványt csatolom
Sátoraljaújhely, 1964. június 25.
B[elinszky] J[ános] s.k.
mg. osztályvezető
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő