Felavatták az Erzsébet-kilátót.Tovább
A pártoló tag - epizód a tsz-szervezések történetéből
Szövetkezetek a mezőgazdaságban 1945 és 1989 között
Kormányzatunk, de törvényeink is kimondják, hogy a termelőszövetkezetekbe történő belépéssel nincs kényszer, szabad akarat elhatározásából ki- és beléphet bárki. […] Három esetben kértem pártolótagságom megszüntetését eredménytelenül, mert bejelentéseimre még csak választ sem adott a Tsz Vezetősége. A közölt dokumentumok (a földművelésügyi miniszternek írt panaszos levél, a hatóság válaszlevelei) egy Zemplén megyei, súlyos beteg asszony kálváriáját mutatja be kikényszerített pártolótagságának a megszüntetéséért.
A hatóságok válaszai
M/K-61/1964.
Járási tanács v.b.
Mezőgazdasági osztálya Vezetőjének
SÁTORALJAÚJHELY
K. I. problémáját, tagsági viszonyának rendezését, a termelőszövetkezettel kapcsolatos elszámolását, mi innét a távolból nem tudjuk elrendezni, és soraiból úgy tűnik, hogy a járási tanács sem zárta még le véglegesen az ügyét. Vagy legalábbis K. I. nem elégedett az eddig történtekkel.
Levelét tehát Osztályvezető elvtárshoz küldöm, és kérem, szíveskedjék olyan választ adni részére, amely a levelében felvetett valamennyi problémájára kielégítő a rendeletek értelmében, valamint a helyszíni kivizsgálás alapján észlelteket figyelembe vevő magyarázatot ad. Kérem továbbá arra is, hogy a K. I. által írt és most továbbított levelet, és a részére küldött értesítés másolatát a titkársághoz juttassa el.
Budapest, 1964. június 16.
Elvtársi üdvözlettel
G[ulyás] G[izella]
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
M/K-61/1964.
*
K. I.
részére
BODROGOLASZI
A termelőszövetkezeti törvény és az alapszabály értelmében a tsz és tagjai között támadt vitát kizárólag a járási tanács a járási tanácshoz benyújtott fellebbezéssel lehet lezárni. S mivel a földművelésügyi minisztériumnak nincs módjában valamennyi beérkező személyes természetű bejelentését megvizsgálni és elrendezni, csak úgy lehetünk segítségére, ha a járási tanácsot értesítjük, foglalkozzék ismételten panaszával.
Azt természetesen nem tudjuk megígérni, hogy a kilépési határozat elfogadásáról is intézkedik a tsz-nél, mert erről dönteni /helyesen állapította meg a mezőgazdasági osztály/ csak a tsz közgyűlésének van joga. A járás tehát kizárólag abban lehet segítségére, hogy az anyagi természetű ügyek rendezésére felszólítsa a gazdaságot.
Budapest, 1964. június 16.
G[ulyás] G[izella]
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
*
Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya, Sátoraljaújhely.
21.754/1964. sz.
K. I.
Bodrogolaszi
A Földművelésügyi Minisztériumhoz múlt hó 31-én küldött beadványában foglaltakat már ismételten kivizsgáltam a helyszínen. Legutóbb: április 30-án értesítettem, hogy „tsz tagság és kapcsolatos anyagi ügyei" tárgyában 1962. máj. 28-ával kezdődően írásban ismételten értesítgettem. Legutóbb a vétis tanúsága szerint a megyei tanács vb Mezőgazdasági osztályának 35313/1964. sz. határozatát 1964. II. 11-én kézhez vette. Tsz-ének vezetősége is értesítette többek között arról, hogy pártoló taggá visszaminősítette, - s arról is, hogy az elszámolásra jelenjék meg a tsz vezetőségénél.
Jelen soraim megküldésével a tsz vezetőséget figyelmeztetem elszámolási kötelezettségének teljesítésére.
Sátoraljaújhely, 1964. június 22.
B[elinszky] J[ános]
Osztályvezető
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
*
Járási Tanács Vb. Mezőgazdasági Osztály
Sátoraljaújhely
Szám: 22.754/1964.
E.a: K. J.
Tárgy: K. I. bodrogolaszi lakos panasza.
Mell.: 2 db
Földművelésügyi Minisztérium
Budapest
Intézkedésemről a másolatban csatolt értesítés értelmében jelentek.
A beadványt csatolom
Sátoraljaújhely, 1964. június 25.
B[elinszky] J[ános] s.k.
mg. osztályvezető
Magyar Országos Levéltár XIX-K-1 ae, 83.d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 08.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő