Adolf Hitlert kiengedik a Landsberg börtönből.Tovább
Illyés Gyula a budapesti szovjet követségen 1935-ben
A budapesti szovjet diplomaták felfigyeltek a fiatal és tehetséges író társadalomformáló nézeteire, személyes kapcsolataira a népi írókkal, a magyar kormányzati, valamint ellenzéki politikusokkal. A források a vele és a népi írókkal kapcsolatos szovjet követségi feljegyzésekről tudósítanak.
Források
A Budapesti Rendőr Főkapitányság nyomozójának, Szalay Mártonnak a jelentése Illyés Gyula előadásáról a Szovjetunióban tett útjáról
Budapest, 1934. október 27.
A Magyar Királyi Állami Rendőrség
Budapesti Főkapitánysága
Jelentés
1934. október 27-én
Tisztelettel jelentem, hogy a Magyar Cobden Szövetség előadása folyó hó 26-án este 7 óra 20 perctől 8 óra 40 percig tartott az V. Mária Valéria utca 12. sz. alatti Pesti Lloyd Társulat helyiségében.
Az előadást Halasi Fischer Ödön, a fenti szövetség elnöke nyitotta meg, majd Illyés Gyula író, a folyó évi Oroszországban (Moszkvában) megtartott írókongresszuson, és az Oroszországban két hónapi tartózkodása alatti időben történt tapasztalatairól felolvasást tartott. Felolvasásában az orosz állapotokat említette meg, hogy mi történik az utcán, a gyárakban, a színházakban, az állami hivatalokban és a magánéletben. Felolvasása szerint az orosz szovjet állapotok a legrosszabbak, amit szerinte le sem lehet írni.
Az előadáson körülbelül 400-500 egyén vett részt, és megfigyelésem során arról győződtem meg, hogy a hallgató közönségnek kb. 10 %-a fiatalkorú, 18-20-23 év körüli fiatal intellektuelekből állt (kommunista egyéneknek néztek ki, sőt egyet fel is ismertem). Ezen egyének már előadás közben csendesen eltávoztak a helyiségből. A látottak szerint nem tetszett nekik az előadás, amennyiben a fenti író semmi jót nem mondott az orosz állapotokról.
A hallgató közönségnek visszamaradt része komoly úrinőkből és urakból állt, akik az író felolvasását minden szóbeli megjegyzés nélkül nyugodtan hallhatták végig, gúnyos mosollyal és nevetéssel.
Semmiféle rendőri beavatkozást igénylő eset nem történt.
Látta: Szalay Márton
[olvashatatlan név] detektív
detektív főfelügyelő
Gépelt eredeti. MOL K 149 (PTI 651/2. f.) 33. d., 1934-4-9279. alsz., 9504/1934. sz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő