I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül
A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”
Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpián a magyar versenyzők távolmaradásával kapcsolatos teendőkről az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén
| SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 pld-ban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. június 5-én megtartott üléséről
| JELEN VANNAK: | Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak |
N A P I R E N D:
Különfélék: []
6./ Tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával
összefüggő kérdésekről; javaslat a további
teendőkre
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának, valamint Agitációs és Propaganda
Osztályának előterjesztése
Szükségesnek tartja, hogy június 1. - augusztus 20. Között működjön operatív munkacsoport a KB Agitációs és Propaganda Osztálya, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a KB Külügyi Osztálya, valamint a KISZ Központi Bizottsága és az OTSH képviselőinek részvételével. A munkacsoport folyamatosan értékelje az olimpiával kapcsolatos eseményeket, közhangulatot, segítse a politikai munka összehangolását.
Szükség szerint tegyen javaslatokat a Központi Bizottság illetékes titkárainak.
Úgy határoz, hogy
- a sajtó, a rádió, a televízió július 28-ig, az olimpia kezdetéig a szokásosnál bővebben számoljon be a hazai és a szocialista országokban zajló sportrendezvényekről. Az olimpiai előkészületekről ne tudósítsanak, tényszerű közlésekre szorítkozzanak, adjanak nagyobb teret a döntésünket alátámasztó külföldi megnyilatkozásoknak;
- az olimpiai versenyek eredményeiről a lapok, a rádió, a televízió mértéktartóan tudósítsanak, helyszíni közvetítést ne adjanak, színes anyagokat ne közöljenek;
- a televízió és a rádió naponta 50-60 perces összefoglalót adjon a versenyekről;
a televízió hétfői adásnapot ne szervezzen;
- a központi és a megyei lapok az MTI hírei alapján számoljanak be az eredményekről, értékelésre ne vállalkozzanak, háttér információt ne közöljenek;
- a Népsport a napilapoknál nagyobb terjedelemben, gyakoribb megjelenés nélkül, munkatársainak tudósításait közölje.
A Titkári Tájékoztató következő számában válaszolni kell az információs jelentésben leggyakrabban felmerült konkrét kérdésekre.
A sportegyesületekben működő párt- és KISZ szervezetek kísérjék figyelemmel a sportolók hangulatát, és folyamatosan válaszoljanak a körükben felvetődő kérdésekre, reagáljanak a véleményekre.
[...]
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYA AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA | SZIGORÚAN BIZALMAS! KAO/345/1984. Sz. Készült: 2 gépelt és 21 soksz. példányban |
T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottságnak
a Los Angeles-i olimpiával összefüggő kérdésekről, javaslat a
további teendőkre
| 1. | A Politikai Bizottság 1984. május 14-i határozatát végrehatottuk. A Politikai Bizottság állásfoglalásáról május 15-én tájékoztatást kaptak a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Május 16-án rendben, korrekt légkörben zajlott le a Magyar Olimpiai Bizottság ülése. Az ülés előkészítését jól szolgálta a bizottság kommunista tagjainak és néhány kiemelkedő párton kívüli személyiségének összehívása. A MOB döntését követően megtörtént a sportági szakszövetségek vezetőinek és a legkiválóbb sportolóknak a tájékoztatása is. A külügyi államtitkár válaszolt az USA nagykövetének "szóbeli üzenetére". Módosították a sajtóterveket, 45 főről 16-ra csökkentették a Los Angeles-i olimpiára utazó magyar sajtócsoport létszámát. Tisztségviselőink, meghívott bíróink és szakembereink készülnek az olimpia helyszínén megrendezésre kerülő kongresszusokra, az olimpiai sportversenyek lebonyolításában való közreműködésre. | ||||||||
| 2. | Május 24-én Prágában tanácskoztak a szocialista országok sport- és testnevelési szervezeteinek küldöttségei. Az értekezleten találkoztak J. A. Samaranch-csal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével és más nemzetközi sportszervezetek vezetőivel. A küldöttségek vezetői - a román delegáció kivételével - egyöntetűen kifejtették, hogy a szocialista országok olimpiai bizottságai megalapozottan döntöttek a távolmaradás mellett, és nem tartják lehetségesnek annak felülvizsgálatát. Tiltakoztak a moszkvai és a Los Angeles-i helyzet azonosítása ellen, hangsúlyozták a két olimpiai szervezése közötti lényeges különbségeket. Bejelentették, hogy a sportági kongresszusokon részt vesznek, továbbá - költségeik fedezése esetén - biztosítják az olimpiai versenyek lebonyolításában közreműködésre felkért versenybírók, technikai segítők kiutazását. Figyelmeztettek, hogy hibás lépés volt az 1988-as olimpia színhelyének /Szöul/ kiválasztása, mert ez továbbra is veszélyezteti az olimpiai mozgalom egységét. Megerősítették: a szocialista országok továbbra is aktív szerepet kívánnak betölteni a nemzetközi sportéletben, a jövőben is támogatják az olimpiai eszme megvalósulását, az olimpiai mozgalmat. A román delegáció vezetô ;je bejelentette, hogy sportolóik indulnak a Los Angeles-i olimpián. A tanácskozáson megegyezés történt a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyek ügyében. A versenyeket az olimpiától eltérő időpontban bo nyolítják le. Magyarország négy sportágban /vívás, kötöttfogású birkózás, műugrás, vitorlázás két osztálya / rendez versenyeket. E versenyeken - a sportágak bővülése következtében is - várhatóan az olimpiára tervezettnél jóval nagyobb létszámmal / kb. 350 sportoló / veszünk részt. | ||||||||
| 3. | A lakosság, a sportolók hangulatáról; az ellenséges propaganda jellemzőiről: A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalásáról erősen megoszlanak a vélemények. A politikailag felkészültebb emberek nagy része megérti, hogy hazánk a többi szocialista országhoz hasonlóan, távol marad az olimpiától. Lemondásunk bejelentése általában nem okozott meglepetést, de nem kevesen bíztak valamilyen kompromisszumos, alternatívát jelentő megoldásban. Sokan - főleg az értelmiségiek és a fiatalok közül - csalódottan vették tudomásul a döntést, vitatják az indoklását. A véleményt nyilvánítók az Egyesült Államok szélsőséges köreit hibáztatják a kialakult helyzetért, helyenként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felelősségét is felvetik. Távolmaradásunkkal kapcsolatban sokan sajnálják a sportolók kárba veszett munkáját, s hogy nem örülhetnek a magyar sportsikereknek. Az emberek féltik az olimpiai mozgalom jövőjét, attól tartanak, hogy nemzetközi kapcsolataink beszűkülnek. A Központi Bizottsághoz és személyesen Kádár János elvtárshoz több levél érkezett, amelyben a döntéssel összefüggésben kétségbe vonták szuverenitásunkat; volt, aki azt kérte, hogy [ne]csatlakozzunk a szovjet állásponthoz. Az olimpiai csapat körében megrázkódtatást okozott a MOB állásfoglalása. A sportolók beletörődéssel, fegyelmezetten vették tudomásul a döntést. Edzésmunkájuk azonban megtorpant. A velük folyatott beszélgetések, valamint a felkészülési programok gyors módosítása eredményeként fokozatosan kapcsolódnak vissza a sportmunkába. A versenyzők sajnálják, hogy nem vehetnek részt az olimpián, s számolnak a hátrányos erkölcsi, anyagi következményekkel. Következetes, sokirányú meggyőző munka szükséges még ahhoz, hogy sportolóink ráhangolódjanak a szocialista országokban megrendezendő versenyekre. Az ellenséges propaganda felerősödött és hatása közhangulatban érzékelhető. A fejleményeket a Szovjetunió szavahihetőségének lejáratására, a szocialista országok szuverenitásának kétségbevonására és a magyar közvélemény nacionalista befolyásolására igyekeznek felhasználni. A MOB május 16-i nyilatkozatát "enyhébb fogalmazásúnak" minősítették. Az ellenséges propaganda a magyar lépés kapcsán a szovjetellenes hangulatkeltést tekinti főbb céljának, ezért a döntés felelőssége alól "felmenti" a magyar vezetést. Hangoztatja: a magyar döntés "hatalmas politikai nyomás" eredménye; "el tudták volna képzelni, hogy az ország nemcsak a gazdaságban, hanem a sportban is a saját útját járja". | ||||||||
| 4. | Javaslat a további teendőkre:
|
Budapest, 1984. május 31.
| Ritter Tibor (Ritter Tibor) | Varga Péter (Varga Péter) |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő