Képgaléria megtekintéseTűzszünet Palesztinában, véget ér az első arab-izraeli háború.Tovább
A Vörös Hadsereg halottai 1956-ban
A közölt dokumentum remélhetően fontos adalékkal szolgálhat az 1956. október 23-a utáni hetek, hónapok katonai eseményeinek elesettjeiről. 1986 májusában készült egy összefoglaló feljegyzés a Magyarországon eltemetett szovjet katonák sírhelyéről és az eltemetettek nevéről. A nyilvántartás alapján többségében teljes bizonyossággal megállapítható az 1956-os események során elesettek személye.
1956 tragikus és felemelő eseményeinek résztvevői, áldozatai legtöbbször a névtelenség mögött maradva jelentik a történelem kitörölhetetlen szereplőit. A megtorlások, sortüzek, utcai harcok forradalmi áldozatairól egyre több adat látott nyilvánosságot az utóbbi évtizedekben. A szabadságharcot eltipró katonai gépezet oldaláról ritkán kerül elő nevesített adat (kivételt jelentenek természetesen a politikai, katonai, belügyi apparátus vezetőinek személyei). Az itt közölt dokumentum remélhetően – azon túl, hogy nevesíti a másik oldal áldozatait – fontos adalékkal
a korszakkal foglalkozó történészek számára is. Az 1956. október 23-a utáni hetek, hónapok katonai eseményeivel már forrásértékű történészi munkák foglalkoztak, amelyek alapján szinte óráról órára rekonstruálhatóak az események. 1986 májusában az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya készült egy összefoglaló feljegyzés a KB Külügyi Osztálya számára, és a hozzá kapcsolódó dokumentumok között található jegyzék adatai alátámasztják egyes történeti munkák is. Az iratokból kiderül, hogy a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya 1965-ben rendelte el (feltételezhetően április 4-e 20. évfordulójához kapcsolódóan) az 1944–1945-ben, és az azt követő időszakban Magyarországon eltemetett szovjet katonák sírhelyének, és az eltemetettek nevének összeírását. A nyilvántartás alapján többségében teljes bizonyossággal, kisebb részben valószínűsítve megállapítható az 1956-os események során elesettek személye és ebből következően azok létszáma is. 1986 májusában a másolati példányokat az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya átadta a KB Külügyi Osztályának.A fővárosra vonatkozó lista mellett, néhány vidéki adat is megtalálható az iratok között, ezek nagyságrendileg kisebbek a budapesti veszteségekkel
.Forrás:
A dokumentum jelzete: MOL M–KS 288. f. 31. cs 1986/1. ő. e. (Magyar Országos Levéltár – Magyar Szocialista Munkáspárt iratai – MSZMP Központi Szervei – Közigazgatási és Adminisztratív osztály)
Ezen a napon történt június 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő