„Szívvel, lélekkel és ésszel”

Volt államvédelmi beosztottak levele Kádár Jánoshoz 1956 decemberében

„Elvtársaink döntő többsége október 23-tól kezdve végig részt vett az ellenforradalom elleni harcban. […] nem akadt olyan „ávós” család, amelyet az ellenforradalmárok ne kutattak volna fel. Állományunk nagy többsége november 4 óta is éjjel-nappal harcol az ellenforradalom nyílt és titkos erőinek megsemmisítéséért, a szocialista demokráciáért és a proletárdiktatúráért. Mindezek ellenére sokan köztük még mindig törvényen kívül állónak érzik magukat, félteniük kell családtagjaik életét és otthonaik biztonságát, és állandó támadásoknak vannak kitéve.”

A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesének és a Legfőbb Ügyésznek az 5004. számú együttes rendelete
a volt államvédelmi szervek beosztottainak elbocsátásáról és eddigi tevékenységének felülvizsgálatáról

A Belügyminisztérium államvédelmi szerveivel és azok beosztottaival kapcsolatban az alábbiakat rendeljük el.

1.

1./ A megszüntetett államvédelmi szervek beosztottait a BM állományából az 1956. évi december hó 1. napjáig el kell bocsátani. [?]

4.

1./ Valamennyi volt államvédelmi állományú beosztott eddigi tevékenységét és magatartását felül kell vizsgálni. [?]

3/. A felülvizsgálat célja annak a megállapítása, ahogy a volt államvédelmi állományú beosztott részese volt-e a megszüntetett államvédelmi szervek által elkövetett törvénytelenségeknek /hamis vallomások kikényszerítése, hamis bizonyítékok készítése, eljárások indítása és kezdeményezése koholt vádak alapján, törvénytelen fogva tartás, bántalmazás, alaptalan korlátozó intézkedések - ref. internálás, kitiltás - kezdeményezése, törvénytelen fegyverhasználat, a hivatali hatalommal való visszaélés egyéb esetei és más buncselekmények/.

5.

1./ A felülvizsgálat lefolytatására a rendőrség központi és területi szerveinél három tagú bizottságokat kell létrehozni. A bizottság elnöke: a megyei /budapesti/ rendőrkapitányság vezetője, tagjai: a Legfőbb Ügyész által kijelölt ügyész és a megyei /budapesti/ tanács végrehajtó bizottságának megbízottja.

2./ A Belügyminisztérium központi szerveinél szolgálatot teljesített volt államvédelmi állományú beosztottak felülvizsgálatára tíz bizottságot kell alakítani. [?] A központi szerveknél szolgálatot teljesített volt áv. állományú beosztottak felülvizsgálatára szervezett bizottságok elnökének és tagjainak kijelölésére külön rendelkezem. [?]

4./ [?] A felülvizsgálatot az alábbi elvek szerint kell lefolytatni:

a/ A felülvizsgálat alá vont volt áv. állományú beosztott eddigi tevékenységére és magatartására vonatkozó adatokat össze kell gyujteni. Ennek érdekében a helyi sajtóban értesíteni kell a lakosságot az államvédelmi beosztottak tevékenységének felülvizsgálatáról és fel kell hívni mindazokat, akik a volt államvédelmi beosztottak tevékenységével kapcsolatban adatokat tudnak szolgáltatni, hogy meghatározott időpontig /tíz napon belül/ írásban közöljék a bizottságokkal,

b/ A bejelentéseket és egyébként rendelkezésre álló adatokat a bizottság megtárgyalja és a tárgyalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A tárgyalás során a bizottság köteles meghallgatni a felülvizsgálat alá vont beosztottakat és szükség szerint részletesen meghallgatja mindazokat, akik a beosztott eddigi tevékenységére vonatkozóan bejelentést tettek.

7.

1./ A bizottságok a felülvizsgálat eredményétől függően törvénytelenségek elkövetése esetén a volt államvédelmi beosztott ellen büntető eljárás megindítására tesznek javaslatot a Legfőbb ügyészségnek, illetőleg, ha nem volt részese a törvénytelenségek elkövetésének, határozatot hoznak a volt államvédelmi beosztott igazolásáról.

2./ A határozatot a bizottság elnöke és tagjai írják alá. Az igazolásról szóló határozat egy példányát a felülvizsgált államvédelmi beosztottnak át kell adni.

3./ Az igazolás alapján a volt államvédelmi beosztott bármely állami és társadalmi szervnél, illetve vállalatnál alkalmazható.

8.

A felülvizsgálatot a Belügyminisztérium központi szerveinél 1957. február 1-ig, a megyei /budapesti/ kapitányságokon 1956. december 31-ig be kell fejezni.

9.

1./ A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a megszüntetett államvédelmi szervek beosztottjainak kell tekinteni az államvédelmi nyomozó, vizsgáló és kisegítő szerveknél, a KEOKH-Útlevél Osztályon, a kormányőrségnél szolgálatot teljesítőket, valamint a Belső Karhatalom hivatásos és továbbszolgáló állományát.

2./ A határőrségre, mint nem államvédelmi szervre a jelen rendelet hatálya nem terjed ki.

10.

A jelen rendelet végrehajtásáról az Országos Rendőrkapitányság vezetője gondoskodik.

Budapest, 1956. november hó 27.

Dr. Szénási Géza s. k.
Legfőbb Ügyész
 Dr. Münnich Ferenc s. k.
a Fegyveres Erők Minisztere

BM KI (Belügyminisztérium Központi Irattár), Parancsgyujtemény, 41. doboz.

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább

1944

Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő