Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
A Párkányi-híd
„Az esztergomi híd újjáépítéséhez egyébként a jelenlegi viszonyok között magyar részről úgyszólván semmi érdek nem fűződik. E munkát nem tartom sürgősnek, ennélfogva arra az időre kívánom elhalasztani, amikor a kedvezőbb gazdasági viszonyok a híd újjáépítését szükségessé és az építési költségek előteremtését lehetővé teszik. Annak idején nem fogok elzárkózni az érdekelt két állam közötti tárgyalások megindítása elől, de már most leszögezni kívánom, hogy a híd újjáépítése költségeiből legfeljebb a felét vállalhatom.”
Források
Szóbeli jegyzék 1.
Másolat a 2802/F. O.-1946. számhoz.
A SZEB m. b.
Csehszlovák delegáció
sz. 10. 514/46.
Szóbeli jegyzék
A SZEB m. b. Csehszlovák Köztársaság Delegátusa tisztelettel közli a Magyar Külügyminisztériummal, hogy a háborús események alkalmából szét lett rombolva 3 nagy határhíd Magyarország és Csehszlovákia között.
Az egyik a komáromi híd, amelyet a csehszlovák állam saját költségére megjavított és újból felállított, a magyar oldalon hozzáfekvő vasúti töltéssel együtt.
Magyarország részéről pedig rekonstruálva lett a Medve melletti híd, de ennek a hídnak a rekonstruálása felébe sem került, mint a komáromi híd rekonstruálása.
Visszamaradt a harmadik szétrombolt híd, Párkány és Osztrihám között, melynek javításához, illetve újjáépítéséhez egyáltalán nem kezdtek még hozzá, annak ellenére, hogy a mi véleményünk szerint ezt a fontos hidat a magyar államnak kellene újjáépíteni, mivel a komáromi híd újjáépítési költségét teljesen a csehszlovák állam viselte.
De mivel a harmadik hídnak az újjáépítése mindkét állam részére fontos, tisztelettel kérjük a Magyar Külügyminisztériumot, hogy mielőbb intézkedés történjen, hogy az arra hivatott hivatalok mindkét állam részéről összeüljenek megtárgyalni, a Párkány és Osztrihám közötti fontos híd rekonstruálását.
A Csehszlovák Delegátus hálás lesz az ügy folyamatáról való mielőbbi értesítésért.
Budapest, 1946. november 7.
Magyar Külügyminisztériumnak,
Budapest.
Magyar Országos Levéltár. XIX-H-1-gg. Közlekedés és Postaügyi Minisztérium. Közúti Főosztály. Hídosztály iratai. 29. doboz. Paginálatlan.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
1931
1944
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő