Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább
Bizalmas jelentés a magyar politikusok moszkvai útjával kapcsolatos közvélemény-kutatásról
„A negyedik kérdésünkben azt tudakoltuk: »Minő pénzügyi és gazdasági megegyezést vár a moszkvai tárgyalás eredményeként?« A társadalmi osztályok között lényegesebb különbség csak annyiban mutatkozik, hogy az értelmiségiek inkább gondolnak újabb áru csereforgalmi egyezmények megkötésére, mint a kispolgárok és a munkások (43%-28%-28%). A jóvátételi kötelezettségeink enyhítésére leginkább a munkások (31%), legkevésbé az értelmiségiek gondolnak, (22%). Egyébként egyöntetűek a vélemények.”
Forrás
ad 1249/Bé 1946 |
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat
10.biz.
1946
Bizalmas jelentés
a magyar államférfiak moszkvai útjával kapcsolatban végrehajtott közvélemény kutatásról.
Kiegészítésül 14/1946. számú jelentésünkhöz közöljük az eredmények részletes megoszlását. A statisztikai feldolgozásnál ez alkalommal csak a három társadalmi réteget vettük tekintetbe. Kísérletképpen kérdezőbiztosainknak megbízást adtunk arra, hogy a megkérdezettekről- természetesen azok nevének megkérdezése nélkül- igyekezzenek kipuhatolni, hogy mennyire hívei a mai rendszernek. Bár ez a kísérlet nem tart igényt arra, hogy tudományosan megalapozott eredményre vezessen, mivel a kategorizálás ebben az esetben végeredményben kérdezőbiztosaink egyéni elbírálásától függött, közöljük, hogy mintegy 25% inkább jobboldalra, 35% erősebben baloldalra húz, 40% híve a jelen iránynak. Elsőnek felvetettük a kérdést "Miről tárgyalnak Ön szerint a moszkvai értekezleten?" A békeelőkészítéssel kapcsolatos politikai vonatkozásokat az értelmiségiek valamivel nagyobb számban említik, mint a kispolgárok, és ezek inkább mint a munkások (52,9%-51,1%-46,7%). A második kérdés azt tudakolja: "Várja-e Magyarország külpolitikai helyzetének javulását a kormányférfiak moszkvai útjától?" A közönség lényeges többsége (közel 2/3) a moszkvai út kilátásait kedvezően ítéli meg. A munkásság (67,4%) és kispolgárság (64,7%) e téren valamivel nagyobb optimizmust mutat, mint az értelmiség (56,0%) anélkül azonban, hogy az eltérések lényegbevágóak volnának. A politikai beállítottság szerint a jobboldali beállítottságúak 40%-a, a szélső bal 80%-a ad kedvező ítéletet. Harmadiknak megkérdeztük: "Gondolja-e, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeképpen a magyar békeelőkészítő tervezet megértésre talál?" A válaszok megoszlása közel ugyanolyan, mint az előbbi kérdésnél, itt is a munkásság még bizakodóbb, mint a kispolgárok és ezek inkább, mint az értelmiség (59,9%-58,7%-53,8%). A politikai beállítottság szerint a megoszlás egyezik a második kérdésre adott válaszokkal. A negyedik kérdésünkben azt tudakoltuk: "Minő pénzügyi és gazdasági megegyezést vár a moszkvai tárgyalás eredményeként? "A társadalmi osztályok között lényegesebb különbség csak annyiban mutatkozik, hogy az értelmiségiek inkább gondolnak újabb áru csereforgalmi egyezmények megkötésére, mint a kispolgárok és a munkások (43%-28%-28%). A jóvátételi kötelezettségeink enyhítésére leginkább a munkások (31%), legkevésbé az értelmiségiek gondolnak, (22%). Egyébként egyöntetuek a vélemények. Az ötödik kérdésben azt vizsgáltuk: "Gondolja-e, hogy a moszkvai értekezleten a magyarországi megszálló csapatok csökkentéséről is szó esik?" Több mint a fele a megkérdezetteknek, főleg kispolgárok és munkások úgy gondolják, hogy igen, ugyancsak anélkül, hogy az egyes társadalmi rétegek között nagyobb eltérés mutatkoznék. A jobboldali beállítottságúak 40%-ban, a szélső baloldali érzelmuek 65%-ban látják a kérdésfeltevést lehetségesnek. Hatodiknak felvetettük azt a kérdést, hogy: "Mikorra várja az összes magyar hadifogoly hazatérését? "A munkások hamarább várják vissza őket, mint a polgári rétegek, a szélső baloldali érzelmuek jóval nagyobb optimizmust tanúsítanak, mint a jobboldali beállítottságúak.
Budapest. 1946. április 18.
Magyar Közvéleménykutató Intézet
A jelentéshez az alábbi kísérőlevél volt csatolva Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük 10/1946 számú bizalmas jelentésünket. Ez a jelentés kizárólag Miniszter Úr tájékoztatására szolgál, a jelentéseinkre előfizető intézményeknek ezt nem küldtük meg. Budapest, 1946. április 18. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)
MOL XIX-J-1-a-1420./Magyar Országos Levéltár Mikrofilmgyujtemény. Az államigazgatás felsőbb szervei. Külügyminisztérium, Békeelőkészítő osztály iratai. Mikrofilmszám: 12420. tekercs. 28. cím. II-13. A Magyar Távirati Iroda Közvéleménykutató Szolgálatának jelentései a békekötés tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményeiről. 34-36. o.. Mikrofilmgyüjtemény: 12420. tekercs/
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 30.
A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább
Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább
Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább
A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő