Stuttgartban megtartották a szocialista ifjúsági szervezetek első nemzetközi konferenciáját. A tanácskozás középpontjában a militarizmus...Tovább
Bizalmas jelentés a magyar politikusok moszkvai útjával kapcsolatos közvélemény-kutatásról
(1946. április 18.)
„A negyedik kérdésünkben azt tudakoltuk: »Minő pénzügyi és gazdasági megegyezést vár a moszkvai tárgyalás eredményeként?« A társadalmi osztályok között lényegesebb különbség csak annyiban mutatkozik, hogy az értelmiségiek inkább gondolnak újabb áru csereforgalmi egyezmények megkötésére, mint a kispolgárok és a munkások (43%-28%-28%). A jóvátételi kötelezettségeink enyhítésére leginkább a munkások (31%), legkevésbé az értelmiségiek gondolnak, (22%). Egyébként egyöntetűek a vélemények.”
Forrás
| ad 1249/Bé 1946 |
MAGYAR TÁVIRATI IRODA
Magyar Közvéleménykutató Szolgálat
10.biz.
1946
Bizalmas jelentés
a magyar államférfiak moszkvai útjával kapcsolatban végrehajtott közvélemény kutatásról.
Kiegészítésül 14/1946. számú jelentésünkhöz közöljük az eredmények részletes megoszlását. A statisztikai feldolgozásnál ez alkalommal csak a három társadalmi réteget vettük tekintetbe. Kísérletképpen kérdezőbiztosainknak megbízást adtunk arra, hogy a megkérdezettekről- természetesen azok nevének megkérdezése nélkül- igyekezzenek kipuhatolni, hogy mennyire hívei a mai rendszernek. Bár ez a kísérlet nem tart igényt arra, hogy tudományosan megalapozott eredményre vezessen, mivel a kategorizálás ebben az esetben végeredményben kérdezőbiztosaink egyéni elbírálásától függött, közöljük, hogy mintegy 25% inkább jobboldalra, 35% erősebben baloldalra húz, 40% híve a jelen iránynak. Elsőnek felvetettük a kérdést "Miről tárgyalnak Ön szerint a moszkvai értekezleten?" A békeelőkészítéssel kapcsolatos politikai vonatkozásokat az értelmiségiek valamivel nagyobb számban említik, mint a kispolgárok, és ezek inkább mint a munkások (52,9%-51,1%-46,7%). A második kérdés azt tudakolja: "Várja-e Magyarország külpolitikai helyzetének javulását a kormányférfiak moszkvai útjától?" A közönség lényeges többsége (közel 2/3) a moszkvai út kilátásait kedvezően ítéli meg. A munkásság (67,4%) és kispolgárság (64,7%) e téren valamivel nagyobb optimizmust mutat, mint az értelmiség (56,0%) anélkül azonban, hogy az eltérések lényegbevágóak volnának. A politikai beállítottság szerint a jobboldali beállítottságúak 40%-a, a szélső bal 80%-a ad kedvező ítéletet. Harmadiknak megkérdeztük: "Gondolja-e, hogy a moszkvai tárgyalások eredményeképpen a magyar békeelőkészítő tervezet megértésre talál?" A válaszok megoszlása közel ugyanolyan, mint az előbbi kérdésnél, itt is a munkásság még bizakodóbb, mint a kispolgárok és ezek inkább, mint az értelmiség (59,9%-58,7%-53,8%). A politikai beállítottság szerint a megoszlás egyezik a második kérdésre adott válaszokkal. A negyedik kérdésünkben azt tudakoltuk: "Minő pénzügyi és gazdasági megegyezést vár a moszkvai tárgyalás eredményeként? "A társadalmi osztályok között lényegesebb különbség csak annyiban mutatkozik, hogy az értelmiségiek inkább gondolnak újabb áru csereforgalmi egyezmények megkötésére, mint a kispolgárok és a munkások (43%-28%-28%). A jóvátételi kötelezettségeink enyhítésére leginkább a munkások (31%), legkevésbé az értelmiségiek gondolnak, (22%). Egyébként egyöntetuek a vélemények. Az ötödik kérdésben azt vizsgáltuk: "Gondolja-e, hogy a moszkvai értekezleten a magyarországi megszálló csapatok csökkentéséről is szó esik?" Több mint a fele a megkérdezetteknek, főleg kispolgárok és munkások úgy gondolják, hogy igen, ugyancsak anélkül, hogy az egyes társadalmi rétegek között nagyobb eltérés mutatkoznék. A jobboldali beállítottságúak 40%-ban, a szélső baloldali érzelmuek 65%-ban látják a kérdésfeltevést lehetségesnek. Hatodiknak felvetettük azt a kérdést, hogy: "Mikorra várja az összes magyar hadifogoly hazatérését? "A munkások hamarább várják vissza őket, mint a polgári rétegek, a szélső baloldali érzelmuek jóval nagyobb optimizmust tanúsítanak, mint a jobboldali beállítottságúak.
Budapest. 1946. április 18.
Magyar Közvéleménykutató Intézet
A jelentéshez az alábbi kísérőlevél volt csatolva Gyöngyösi János külügyminiszter részére: Mellékelten tisztelettel megküldjük 10/1946 számú bizalmas jelentésünket. Ez a jelentés kizárólag Miniszter Úr tájékoztatására szolgál, a jelentéseinkre előfizető intézményeknek ezt nem küldtük meg. Budapest, 1946. április 18. (H. Schiller egyetemi ny. r. tanár, igazgató)
MOL XIX-J-1-a-1420./Magyar Országos Levéltár Mikrofilmgyujtemény. Az államigazgatás felsőbb szervei. Külügyminisztérium, Békeelőkészítő osztály iratai. Mikrofilmszám: 12420. tekercs. 28. cím. II-13. A Magyar Távirati Iroda Közvéleménykutató Szolgálatának jelentései a békekötés tárgyában végrehajtott közvéleménykutatás eredményeiről. 34-36. o.. Mikrofilmgyüjtemény: 12420. tekercs/
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 25.
1907
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő