II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
A Heves megyei kormányösszekötő 1956. november 22-ei jelentése
„A jelenlegi rendőrség és a 80-100 tisztből álló katonaság nem ért egyet a Munkás–Paraszt kormánnyal, […] Most a következő törekvés van kialakulóban. Alakítanak járási, városi és megyei forradalmi bizottságokat azzal a céllal, hogy küldötteket küldenek az országos parlamentbe, aki [!] majd meg fogja választani a kormányt. A megyei vezetőket máris el akarják bocsájtani, […] A kormányösszekötő felveti, hogy sürgősen kapjon segítséget karhatalmi vonalon, mert semmi erő a kezükben nincs, végeredményben a forradalmi bizottságok azt csinálnak amit akarnak.”
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 17/1956. (XII. 8.) számú határozata
a forradalmi bizottságok és más, hasonló elnevezésu társadalmi szervek megszüntetéséről
Az 1956. október 23-át követő időben a minisztériumokban, országos hatásköru szerveknél, hatóságoknál, valamint egyéb hivataloknál, vállalatoknál, intézeteknél és intézményeknél forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésu szervek (a továbbiakban: forradalmi bizottságok) létesültek. A forradalmi bizottságok muködését a Kormány 1/1956 (XI. 9.) számú rendeletének 2. -ában és a 6/1956. (XI. 12.) számú határozatával szabályozta.
A hivatkozott kormányhatározat rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, egyes helyeken az ún. forradalmi bizottságok gátolják az intézkedésre jogosult törvényes szerveket, sőt jóval a rendkívüli események elmúlta után egy magát "Forradalmi Bizottságok Központi Intézőbizottságának" nevező szervet hoztak létre.
A tapasztalatok szerint a forradalmi bizottságok semmiféle közérdeku tevékenységet nem fejtenek ki, ellenkezőleg, ahol még léteznek és muködnek, tevékenységük károsan befolyásolja és gátolja az állami és gazdasági szervek munkáját és a közérdeku feladatok megoldását.
Ezért a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a forradalmi bizottságokat és azok központi intéző bizottságát a mai nappal feloszlatja és muködésüket ezennel megszünteti.
A forradalmi bizottságok által törvényellenesen eltávolított vezetők haladéktalanul térjenek vissza beosztási helyükre, ahol további munkába állításuk, vagy munkaviszonyuk megszüntetése tekintetében az dönt, aki az általuk betöltött munkakörben kinevezésükre, illetve felmentésükre a hatályos jogszabályok értelmében jogosult.
Jelen határozat a kihirdetés napján lép hatályba.
Dr. Münnich Ferenc s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese.
Magyar Közlöny, 1956. évi 99. szám.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő