Tennessee Williams amerikai író, drámaíró (†1983)Tovább
Elképzelések az esztergomi Duna-híd roncsairól az 1960-as években
Az Esztergom–Párkány közötti Mária Valéria hidat 1895. szeptember 28-án avatták fel. 1919 júliusában a párkányi oldal első íve robbanás miatt a mederbe zuhant. A gyalogosforgalom 1921-ben vált ismét lehetővé, a végleges helyreállítás munkálatai 1926-ra fejeződtek be. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok 1944. december 26-án robbantották fel a hidat. A roncsok eltávolítására 1947-ben került sor, míg a mederpillérek javítását 1960–1962 között végezték el. 2000 októberében kezdődhetett a híd újjáépítése, és 2001. október 11-én adták át ismét a forgalomnak.
Források
K. P. M. Közúti Igazgatóság Győr
Schönherz Zoltán u. 8/b szám
7973/1964 szám.
Tárgy: Esztergomi Nagydunahíd mederpilléreinek megvilágításával kapcsolatos helyreállítási munkák építési engedélye.
Ea: Szörényi L.
A Közlekedés és Postaügyi Miniszter 4/1962/XII. 29./ sz. r. 15 1 bek. alapján átruházott hatáskörében eljárva a 34/1962/IX.16./Korm. rendelet 14 -a, valamint a Közúti Igazgatóság 7286/1964 sz. alatt december 7-én Esztergom Városi Tanácsnál megtartott helyszíni bejárás alapján tárgyi hídépítéssel kapcsolatban meghoztam az alábbi
Határozatot.
Az Esztergomi Nagy Dunahíd mederpilléreinek kivilágítási helyreállítási munkáit az Út-Vasúttervező Vállalat által készített 25.029/H. 1. számú, a K. P. M. Közuti Igazgatóság által 7892/1964 sz. alatt jóváhagyott légvezetékes megoldás alapján kell kivitelezni.
A Komárommegyei Rendőrfőkapitányság bejáráson elhangzott kiegészítő előírása a kivitel során elkészítendő, tehát a jelenlegi horgonyzás tilos táblákat át kell festeni a 3/1956 KPM. rendelet előírás szerinti légvezeték átfeszítési táblára. Világítása megvan oldva.
Az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat képviselője bejáráson közölte, hogy tervjóváhagyásra nem tart igényt, üzemeltetésre a KPM. Közúti Igazgatóság kötelezett.
A Komárommegyei Tanács V.B. képviselőjének felhívását a Műemlékfelügyelőség bevonására vonatkozóan nem vettem figyelembe, mivel a létesítmény ideiglenes jellegű, továbbá a hídpillérek nem tekinthetők műemléknek. A város műemlékeit a légvezeték nem érinti, beláthatóságukat nem rontja.
Minthogy a tervekkel szemben közszemlére tétel alatt, sem a bejáráson egyéb észrevétel nem hangzott el, az építési engedélyt megadom.
Ezen határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezéssel élni.
A fellebbezést a K.P.M. Közúti Főigazgatósághoz kell címezni és két példányban a Győri Közúti Igazgatóságnál kell benyújtani.
Győr, 1964 december 15-én
| Szentes |
Fentiekről értesítést kapnak:
1. Honvédelmi Minisztérium Budapest
2. Építésügyi Minisztérium Budapest
3. Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Budapest
4. B. M. Országos Rendőrfőkapitányság Budapest
5. B. M. Országos Légolt. Par. Budapest
6. Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Budapest
7. Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr
8. Komárom Megyei Tanács V. B. Tatabánya
9. Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat Győr
10. Északdunántuli Áramszolgáltató Vállalat esztergomi Üzletigazgatósága Esztergom
11. Út-Vasuttervező Vállalat Budapest
12. K. P. M. Közúti Igazgatóság Kirendeltsége Esztergom
13. Hídépítő Vállalat Budapest
14. Révkapitányság Esztergom
15. Villamosítási Tröszt Budapest I. Iskola u. 13.
16. Esztergom Városi Tanács V.B. Ép. és Közlekedési osztálya Esztergom
17. B. M. Komáromegyei Rendőrfőkapitányság Tatabánya
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály 4127/1964
4127/1964.
Ügyint: Szederkényi M.
Tárgy: Esztergom Nagy-Duna híd mederpilléreinek megvilágítása építési engedély
K. P. M. Közúti Főigazgatóság
Budapest VII.
Dob u. 75-81.
Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály a KPM. Győri Közúti Igazgatóság 7973/1964 sz. és fenti tárgyú határozatával szemben a törvényes fellebbezési határidőn belül az alábbi fellebbezéssel él.
A Győri Közúti Igazgatóság esztergomi szakaszmérnökségén korábban a mederpillér megvilágításának tervtárgyalásán felvett jegyzőkönyvben az Építési Osztály tiltakozott a megvilágítás tervszerinti kivitele ellen. A jegyzőkönyvben hivatkozott arra, hogy a mederpillérek ugyan nem m emlékek, de a műemlékkörnyezetre való rálátás kedvezőtlenül befolyásolja a tervszerinti kivitelt. Kérte ebben az ügyben a műemléki hatóság bevonását. Mint a határozatból kitűnik, a Műemléki Felügyelőséggel a terveket ennek ellenére sem ismertették.
Tekintve, hogy a tervezett létesítmény városképi szempontból is kifogásolható, feltétlen szükségesnek tartja az Építési Osztály az üggyel kapcsolatban az É. M. területi főépítész véleményének kikérését is.
Fenti indokaim alapján kérem a határozat felfüggesztését mindaddig, amíg a kérelmező a fentiekben említett szakhatóságoknak az építési munkával kapcsolatos véleményét nem szerzi be.
Esztergom, 1965. január 6.
Szabó Sóki László
osztályvezető főmérnök.
Szives tudomásulvétel végett megküldöm:
Schmiedl Ferenc É. M. területi főépítész, Bp. I. Krisztina krt. 99.
Országos Műemléki Felügyelőség, Bp. I. Dísz tér 4-5.
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály 4127/1964
É. M. Országos Műemléki Felügyelőség
Budapest
| Budapest, 1965. március 8. |
Közlekedés.- és Postaügyi Min.
Közuti Főigazgatósága.
Budapest, VII.,
Dob u. 75-81.
/Zsámboki Gábor/
Hivatkozással az 534.242/1965. sz. megkeresésükre és személyes megbeszélésünkre a bemutatott tervekkel kapcsolatban közöljük, hogy a mederpillér megvilágítása ellen a fentiekben bemutatottak alapján műemléki szempontból kifogást nem emelünk.
A terveket kérjük a Területi főépítésznek bemutatni: VÁTERV, I., Krisztina krt. 99.
| dr Borsos Béla s. k. |
A kiadmány hiteléül:
Kismarty-Lechner Gyuláné
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. Esztergom Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztály 4127/1964
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 26.
1911
1913
Erdős Pál a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusa, az MTA tagja (†1996)Tovább
1921
IV. Károly a gyors hatalomátvétel reményével meglepetésszerűen Magyarország területére érkezett, és Szombathelyen számos magas rangú...Tovább
1924
Olaszország annektálja Fiumét és megszünteti az ott még 1920-ban kikiáltott Fiumei Szabadállamot.Tovább
1936
Lezajlott a II. Debreceni Diéta. A diéta előadói – Rajniss Ferenc kivé-telével – különböző módon és mértékben szemben álltak a Gömbös-féle...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő