A Superman hippik és a tanácstalan rendőrök

„’Szuper lányra van szükségem’, ’Több LSD-t akarok’, ’Szeretem az LSD-t’, ’Lány kerestetik, gyakorlat nem szükséges’, ’Szexuális partnert keresek’. Az ilyen jelvények propagálása felfokozza a fiatalokban a nemi kérdések iránti érdeklődést, elősegítheti a szexuális bűnözés tovább terjedését.”

Források

Tájékoztató a hippie jelenségről és az eddig bevezetett rendőri intézkedésekről

 

1968. május 2-4.
A Budapesti Rendőkapitányság tájékoztatója a beat-hippi jelenségről és a bevezetett rendőri intézkedésekről

BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
Szám:
 15-0399/1968.
SZIGORÚAN TITKOS!

T Á J É K O Z T A T Ó

 

a hippie jelenségről és az eddig bevezetett rendőri intézkedésekről.

A fővárosi rendőri szervek 1968 elején, de különösen március és április hónapokban találkoztak a hippie-jelenséggel, melynek lényege, hogy egyes fiatalok - esetenként csoportokba verődve - feltA»nő öltözködésükkel (többszörösen foltozott farmernadrág, virágos, színes ingek, egyeseknél - főleg angol nyelvű - jelvények) és magatartásukkal tetszelegnek és hívják fel magukra a figyelmet.

I.
A fővárosban felbukkant hippie-jelenség elferdült vetülete az amerikai, angliai és franciaországi beat-hippie mozgalomnak. Amennyiben elterjed, veszélye abban áll, hogy a nyugaton jelentkező - néhány vonatkozásban pozitívként is értékelhető (háborúellenesség, behivatási kötelezettség megtagadása, a fennálló társadalommal szembeni sajátos ellenállás) mozgalomból - elsősorban a munkakerülés, a szexualitás felfokozása, ferde hajlamok kifejlesztése, kábítószer-élvezet (LSD) kerülne át hozzánk.
Adataink szerint a fiatalok túlnyomóan nagy része nem tudatosan, hanem inkább kedvtelésből, szórakozási igényének sajátos kiélése érdekében fordul e jelenség felé. A veszély elsősorban abban jelentkezik, hogy politikailag zavaros és ellenséges beállítottságú elemek, büntetett előéletű fiatalok, volt galeri vezérek és hangadók igyekeznek maguk köré gyűjteni a tájékozatlan, a jelenség lényegét nem látó fiatalokat.
A rendőri szervek a hippie-jelenséget, különösen annak szervezettebb és csoportos formáját a galeri probléma részeként tekintik.
A hippie-galeri jelenség politikai veszélyességét különösen március közepén fokozta, hogy egyes ellenséges elemek igyekeztek azt összekapcsolni a lengyelországi és csehszlovákiai eseményekkel. Néhányan szovjetellenes, antiszemita, nacionalista jelszavakat hangoztatva a hippie jelenség kelet európai megújhodásáról beszéltek.
A Belváros egyik ilyen központi figurája volt:
C. J. ([szül. hely, 1942., a. neve], színházi statiszta) Budapest, XII., Kiss János alt. u. [házszám] alatti lakos, aki társaival az "Ibolya" eszpresszóban március 10-én és 11-én a lengyelországi rendzavarásokról beszélgetett. Ennek kapcsán hasonló, itthoni megmozdulások szükségessége is szóba került melynek bevezetéseként a Gellért hegyi Szabadság-szobor esetleges felrobbantásáról beszéltek.
1968. március 16-án a BRFK Politikai Osztály, Vizsgálati Alosztálya, rombolásra irányuló bűntett előkészületének gyanúja miatt C. J-t őrizetbe vette, majd a vizsgálatot előzetes letartóztatás egyidejA» elrendelésével az izgatás bűntettének megállapítására és bizonyítására kiterjesztette. Kiderült, hogy a belvárosi galeri csoportok egyik legbefolyásosabb hangadója C. J. volt. Mint idősebb "műveltebb", és tapasztaltabb személy, Az volt az, akit társai "Richárd" néven ismertek. C. J. tekintélyét növelte, hogy a fiataloknak író, költő és festőművészként mutatkozott be. 1968. március 10-én "Zuhanás" címmel az Eötvös Klubban szerzői estet tartott, amelyen verseit Nagy Attila színmA»vész tolmácsolta. A fiatalok között C. J. gyakran fejtegette, hogy "nyugaton minden meg van engedve a fiatalok számára, szólásszabadság, szabad elv hirdetés van". Arról is beszélt, hogy a "kommunista elv nagyon szép, csak nálunk nem úgy gyakorolják, ahogy szeretné". Szerinte Krisztus újjászületése megoldaná az összes társadalmi problémát, mert akkor "a krisztusi elv érvényesülne, emberi egyenlőség, vallásos erkölcsök és a természethez való visszatérés valósulna meg." Szovjetellenes verseket is írt.
C. J. külső megjelenésében is azonosulni igyekezett a hippiekkel. Piszkosan és elhanyagoltan járt, feltűnően nagy szakállt növesztett és mezítláb közlekedett a Váci utcában. Az ügyben a résztvevők felelősségének megállapítására tovább folyik a vizsgálat.
Gyanúsítottként hallgatták ki L. B. ([szül. hely] 1949. [hó, nap, a. neve]) Budapest, VI., Jókai u. [házszám]. sz. alatti lakos figuráns foglalkozású, a Budapesti Mélyépítő és Tervező Vállalat alkalmazottja, VIII. általános iskolát végzett, (apja szabósegéd, pártonkívüli) izgató hippie fiatalt. Ellene az eljárás rombolásra irányuló büntetett előkészületének és izgatás elkövetésének gyanúja miatt folyik. J. és néhány társa ellen ezen kívül az I. kerületi Rendőrkapitányságon is eljárás van folyamatban jogtalan használat és dologrongálás büntette miatt.
L. B. társaival felnyitotta O. L. Bp. I., Országház u. 14. sz. ház előtt parkírozó CF-35-10, frsz. Skoda 1000-es személygépkocsiját, majd azzal a Bécsi-kapu falának ütköztek. Keletkezett kár: 10.000 Ft.
II.
Az első figyelmet keltő hippie-kirándulásra 1968. április 4-én került sor, amikor is több száz fiatal a Vigadó téri hajóállomásról, kisebb galeri csoportokban Leányfalura és Visegrádra indult.
Néhányan garázda magatartást tanúsítottak, említésre méltó rendzavarásra azonban nem került sor. A fiatalok kisebb-nagyobb csoportokba verődve gyülekeztek, beszélgettek és szórakoztak, egyesek italoztak. A kiránduláson résztvevők egy részének külső megjelenését a teljes elhanyagoltság jellemezte, hosszú haj, szakáll, rongyos, többszörösen foltozott ruha, szakadozott, kifordítva viselt báránybőr mellény, stb.
1968. április 28-án, mintegy 250-300 fiatal - közöttük 50-60 hippie - indult Leányfalura, Visegrádra és Szentendre környékére kirándulásra. Rendzavarásra ez alkalommal sem került sor. Volt galeritagokból, büntetett előéletű személyekből 50-60 fős csoport a Velencei tó környékére kirándult, ezen kívül hippie-galeri jelenség volt észlelhető 50-60 fővel a Hűvösvölgyben, (a résztvevők közül jó néhánynak zakója és inge bútorszövetből készült), 40-50 ilyen fiatal jelent meg a Vidám Parkban.
Az áprilisi hippie-találkozók, és galericsoportosulások résztvevői, hangadói és szervezői közül május 1. előtt, rendőri felügyelet alá helyeztünk 6 főt, az 1960. évi 14. tv. alapján szabálysértési eljárást indítottunk 4 fő ellen, rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítettünk 20 fiatalt. A május 1-jére tervezett hippie-kirándulások biztosítására a Pest-megyei Rendőkapitánysággal együttműködve a szükséges intézkedéseket megtettük.
Április végén megjelentek a legkülönbözőbb feliratú gombjelvények, melyek készítői közül 1968. április 30-án izgatás, törvény, vagy hatósági rendelkezés elleni bA»ntett miatt eljárást indítottunk:

Zs. A. ([szül. hely] 1943. [a. neve] elvált, 4 éves fiát neveli, büntetlen, a Városépítési Tudományos Tervező Intézet, Budapest, I., Krisztina krt. 99.[bizonyos osztályán] dolgozó tervező, havi keresete: 1.600 Ft) Törökbálint, [utca, házszám] sz. alatti lakos ellen.
Megállapítást nyert, hogy Zs. A. 1968. januárjában kezdett hippie gombjelvényeket készíteni a lakásán úgy, hogy ismerőseitől mA»anyaglapot szerzett, a feliratokat ő maga rajzolta, majd óraszámlap védőburát ragasztott a jelvényekre, melyeket db-ként 6-12 Ft-os áron értékesített. Tettenérésig, mintegy 25-30 különböző feliratú jelvényt adott el. Megmotozásakor nála talált jelvények feliratai:
"I am a hippie" (hippie vagyok)
" I need your money (szükségem van a pénzedre)
"Don't work hippie" (ne dolgozz hippie)
"Don't work sleep" (ne dolgozz, aludj)
"Mit nézel?"
A megtartott házkutatás során lakásán néhány tucat, fentiekhez hasonló és más feliratú jelvényeket találtunk:
"Make lowe, not war" (szeretkezz, ne háborúzz)
"Virginity is a luxury" (a szüzesség luxus)
" I want more LSD" (több LSD-t akarok)
" I am a Yankee" (yankee vagyok)
" I am a supermann" (felsőbbrendű ember vagyok)
" I love Mao" (szeretem Mao-t.)
Zs. A. kihallgatása során elmondotta: folyóiratban olvasta, hogy egy angol lány jelvénykészítéssel tett szert mellékkeresetre. Ezt jó ötletnek tartotta és ő is elkezdett jelvényeket gyártani Mivel adatok nem merültek fel arra, hogy ő maga is galeritag, továbbá nem volt büntetve és munkahelyén jól dolgozik, családi élete nem esik kifogás alá (édesanyja a XI. kerületben az egyik minta-óvodának vezetője és fia cselekményét elítélte) őrizetbevételétől eltekintettünk.
A nyomozói és közrendvédelmi állományt időben és részletesen eligazítottuk, hogy az olyan izgató szövegű jelvényeknek viselőit, mint "ne dolgozz, aludj", "a szüzesség luxus", "hippie ne dolgozz", "szeretem az LSD-t", "több LSD-t akarok", állítsák elő, viselőit figyelmeztessék, és a jelvényeket vegyék el. Amennyiben a jelvény szövege nem izgató tartalmú, de a felirat az idegen nyelvA» szöveg miatt nem megállapítható, azt igazoltatás után vegyék el.
Értesüléseink szerint a jelvények értékesítésének egyik központja az Eötvös Klub. Z. B. ([szül. hely], 1950. [a. neve]) Budapest, XIV., 926. u. [házszám] sz. alatti lakos pld. elmondta, hogy a "Make Love Not War" (Szeretkezzünk, ne háborúzzunk) feliratú jelvényt a Klub vezetőjétől kapta.
A jelvények - feliratuk tartalmát tekintve - mintegy három csoportba sorolhatók:
- Politikailag ellenséges tartalmú, izgató jelvények:
A már említetteken kívül:
"Hippie hatalom"
"Szeretem Mao-t"
"Én felsőbb rendűember vagyok"
"Kortyolj sört, ne tanulj"
Nyilvánvaló, hogy az ilyen és ehhez hasonló tartalmú jelvények készítése, terjesztése és viselése, a hasonló eszmék és nézetek propagálása az ifjúságra káros hatású, politikai veszélyeket rejt magában.
- Nemi szabadosságra és kábítószer élvezetére felhívó jelvények:

"Szuper lányra van szükségem"
"Több LSD-t akarok"
"Szeretem az LSD-t"
"Lány kerestetik, gyakorlat nem szükséges"
"Szexuális partnert keresek"

Az ilyen jelvények propagálása felfokozza a fiatalokban a nemi kérdések iránti érdeklődést, elősegítheti a szexuális bA»nözés tovább terjedését. Egyébként mind a III. Prágai, mind a IV. Budapesti Nemzetközi Kriminalisztikai szimpóziumokon már utalás történt arra, hogy több szocialista országban emelkedik a prostitúció és a szexuális bA»nözés. A "Szabad szerelem" hamis és félrevezető jelszavának, a nemi szabadosságra és kábítószer élvezetre való felhívások fokozzák a fiatalok züllését és bűnözését[sic!]. Különös veszélyeket rejthet magában a kábítószer élvezet.

- Egyéb hippie jelenségre felhívó jelvények:

Ezek is csak látszólag ártatlanok, mert a "Nekem minden mindegy", "Én hippie vagyok", "Hagyjatok békén", és más feliratok társadalomellenes magatartást, közömbösséget és cinizmust szülnek.

A május 1-jére kitA»zött találkozókra vonatkozó előzetes információink jórészt igazolást nyertek, megelőző intézkedéseink eredménnyel jártak.

A korábbi kirándulásokhoz hasonlóan, a résztvevők zömmel az V., Vigadó téri hajóállomáson gyülekeztek. 7.30 h-tól folyamatosan a "Petőfi", a "Dunaföldvár", a "Zebegény", az "Óbuda" és a "Táncsics" személyszállító hajókkal mintegy 3000 főnyi 14-25 éves fiatal utazott el. Többségük az időjárásnak megfelelő kiránduló öltözékben volt. Mintegy 10-15%-uk jellegzetesen elhanyagolt külsővel, többszörösen foltozott, kopott, szakadt ruházatban (virágos ing, kifordított bekecs, stb.) hosszú hajjal, szakállasan, egyszóval hippie-huligán külsővel jelent meg.
A leányok a résztvevőknek mintegy harmadát tették ki. A kiránduló fiatalok jelentős része munkás fiatal volt. Nagy számban voltak azonban - mint azt az igazoltatások is alátámasztották - középiskolások, ipari tanulók, foglalkozás nélküliek.

A fiatalok közül csak néhányan viseltek hippie gombjelvényt. Megállapítást nyert, hogy a Vigadó térbe torkolló utcák bejáratánál hangadók figyelmeztették a jelvénnyel érkezőket, szerveink jelenlétére és mindenkit felszólítottak a jelvények elrejtésére.

A behajózástól a visszaérkezésig számos jelből egyértelmA»en megállapítható volt, hogy a tömeg széttagolt, egymást ismerő - azonos külsejű- fiatalok csoportjaiból tevődött össze. Központi irányítás, szervezés vagy egybefogottság jelét semmilyen vonatkozásban nem tapasztaltuk.

A biztosításban résztvevő rendőri szervek - közrendvédelmi állomány, egyenruhás fotósok, nyomozók láttán sokan még a hajóállomáson szétszéledtek, visszafordultak, lemondtak a kirándulásról.

Megelőző intézkedéseink hatását látjuk abban realizálódni, hogy a korábban megismert hangadók - akik az április 4-ei találkozó szervezésében és lebonyolításban kiemelkedő szerepet játszottak - ez alkalommal nem jelentek meg a Dunakanyarban.

A fiatalok a hajókba történő beszálláskor, az utazás és kiszállás alkalmával tartózkodóak voltak, rendbontást nem követtek el.

Leányfalun mintegy 400 fő táborozott, a fennmaradó rész Visegrád térségében töltötte el a napot. Főleg az utóbbi helyen mélyen a hegyek közé, kis csoportokra szétszóródva behúzódtak.

A legkirívóbb öltözékA»eket megismerésük érdekében és bizonyos visszatartási jellegű meggondolásokból igazoltattuk, személyi adataikat feljegyeztük, egyeseket közülük elszámoltattunk.
Az ily módon megismert fiatalok száma 190 volt. Közülük 4 fő ellen büntető-, 5 fő ellen szabálysértési eljárást indítottunk, 45 főt rendőrhatósági figyelmeztetésben részesítettünk.

Komplex intézkedéseink összhatása a viszonylag nagy létszámú tömeg visszafogottságában tükröződött.
A tömeg politikai arculatát a teljes közömbösség s passzivitás jellemezte. Olyan kategóriának tekinthetjük ezeket a fiatalokat, akik politikailag teljesen tájékozatlanok és iskolázatlanok, éppen ezért különösen ki vannak téve ellenséges tendenciák fertőző veszélyének.
Érdeklődésük mindenekelőtt a közös szórakozásra, túrázásra, sportolásra, játszásra irányult.

A viszonylag nagy létszámú tömeget, a hippie találkozó résztvevőit főleg külföldről és feltehetően tudatos elemek által sugalmazott és propagált, egy ugyanazon "divat" iránti szimpátia tartja össze. A "hippie"-problematika rendezése rendőri eszközökkel lehetetlen. Megoldása, illetve a fiatalok jóindulatú rétegeinek megnyerése és aktív erőkké formálása megítélésünk szerint elsősorban társadalmi szervezeteinkre ró feladatokat.

B u d a p e s t, 1968. május 2.

Ezen a napon történt április 16.

1944

Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő