A moszkvai bolsevik kormány utasítására II. Miklós orosz cárt és egész családját agyonlövik Jekatyerinburgban. (E város neve 1924-1992...Tovább
Kezdeményezés a Kisgazdapárt újjáélesztésére
1964
„A Kisgazdapárt és annak vezetői - megítélésem szerint - nem pottyantak le az ország szekeréről, hanem a Rákosi önkényuralom taszította le őket. Hogy a Rákosi rezsimnek ez az eljárása a nemzet szempontjából helyes volt-e és milyen következményeket von maga után, azt a történelem fogja eldönteni. Meg vagyok azonban győződve, hogy a Kisgazdapárt vezetőinek ez a része is helyesli a szocializmus célkitűzéseit, de a célok megvalósítása érdekében alkalmazott intézkedésekkel nem értenek mindenben egyet. Ez a körülmény a magyarázata magatartásuknak, nem pedig a megbántottság."
4.
Csorba János levele Kádár Jánoshoz
1964. május 9.
Kádár János miniszterelnök
,Budapest
V. Széchenyi rkp. 19.
Miniszterelnök Úr!
A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban Fehér Lajos által elmondott beszédek könyv alakban jelentek meg, Németh Károly pedig a politikai akadémián fejtette ki a kollektív termelés irányát. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy mindkettőjük által kifejtett irányelvekhez hozzászóljak. Az írásban foglalt hozzászólásomat csatoltan megküldöm Miniszterelnök Úrnak és hozzá csatolom a kispolgárság problémájáról korábban megküldött cikkemet, miután a kettő lényegében kiegészíti egymást.
Arra kérem Miniszterelnök Urat, hogy személyesen olvassa el ezt a két kis írásomat. A Pártnak ugyanis ezzel a két problémával szembe kell néznie, s úgy hiszem, ha ezeket Miniszterelnök Úr elolvassa, tisztán fogja látni a kispolgárságnak és a parasztságnak a felfogását. A hozzászólásomban a Népszabadságban megjelent három cikkre hívtam fel a figyelmet, és pedig Túrkevéről, az első szocialista városról (
), a „Harmadik stáció" és a papkeszi Tsz-ben történtekre (). Ezeket azért említem meg, mert a bennük elmondott esetek általánosan jellemzők a mezőgazdaság helyzetére. Ha ezt a három cikket is személyesen is elolvassa Miniszterelnök Úr, teljes képet kap arról, hogy ezeket a problémákat milyen szemmel látják a kispolgári tömegek.A Fehér Lajos és Németh Károly által megjelölt irányelveket a mezőgazdasági termelés jövőbeni iránya szempontjából nem tartom célravezetőknek, sem világpolitikai vonatkozásban, sem pedig a parasztság gondolkozása és országunknak a nyugati országokkal való kapcsolata
. Ezt hozzászólásomban részletesen ki is fejtettem.
Budapest, 1964. május 9.
Őszinte tisztelettel:
(
)Bp. VI. Lenin krt. 86.
Jelzet: MNL OL XIX-A-2-tt 20. d. - Géppel írt tisztázat, Csorba János saját kezű aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 16.
1918
1944
A szovjet csapatok elfoglalják Litvánia fővárosát, Vilniust.Tovább
1945
Felrobbantják az első atombombát a White Sands Proving Groundon. (Ez augusztus 6-áig titokban maradt, amikor egy B–29-es bombázó ledobta...Tovább
1946
Megalakul a Népi Kollégiumok Országos SzövetségeTovább
1969
Az Apollo–11 űrhajó – fedélzetén Neil Armstronggal, Edwin Aldrinnal és Michael Collinsszal – közép-európai idő szerint 14.32 órakor...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő