II. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett, megerősítve az I. világháború kitörését jelentő későbbi hadüzenetet...Tovább
A fiatal Kádár János a „megvert sereg” élén
„A Békepárt elképzelésünk szerint lényegében folytatása volt a kommunista pártnak, más elnevezés alatt. Úgy láttuk, hogy a Békepárt néven jobban tudjuk a baloldali szociáldemokratákat. A parasztpártot és a kisgazdapárt balszárnyát magunk mellé állítani, röpiratainkat elfogadtatni és az akkori nemzeti frontot szélesebb alapokra fektetni. A Békepárt szervezeti felépítése lényegében azonos volt a kommunista pártéval, mert ugyanazokkal találkoztunk, ugyanazokat a szervezeteket tartottuk továbbra is kapcsolatként.”
3. Edmund Veesenmayer német birodalmi teljhatalmú megbízott távirata
1944. július 30.
„Telegramm
(G-Schreiber)
Budapest, den 30. Juli 1944 0.15 Uhr.
Ankunft, den 30. Juli 1944 8.30 Uhr.
Nr. 2133 vom 29. 7. 44.
Geheim!
Für Herrn Botschafter Ritter.
Im Anschluß an Drahtbericht Nr. 2082 +) vom 25.7.
Der Höhere SS- und Polizeiführer meldet mir am 28. Juli 1944:
Kommunismus.
Am 25. 7. 44. wurden in Budapest durch zwei oder drei unerkannt gebliebene Radfahrer Flugblätter der „ungarischen Front" verstreut. Sie befassen sich mit der Offiziersrevolte vom 20. d[ieses] M[ona]ts und erklären, daß der Zerfall der innerdeutschen Front und die Auflösung das Heeres begonnen hatten. Der Zerfall könne weder durch den „blutrünstigen Himmler" noch durch die Ausrottung deutscher Generäle aufgehalten werden. Arbeiter, Bauern, Bürger, Offiziere und Soldaten werden zum aktiven Widerstand gegen die Deutschen oder zum Überlaufen zu den Russen aufgefordert. Die Flugblätter tragen die Unterschrift „Tod und Verderben der Stojay-Jaross-Imredy-Bande", hoch lebe das freie, unabhängige, demokratische Ungarn.
Der seit dem Einmarsch der Deutschen in Ungarn flüchtige SPU-Funktionär Josef Buechler wurde durch ein ungarisches Gendarmerie-Fahndungskommando festgenommen werden. Durch seine Aussagen konnte der SPU-Funktionär Paul Schiffer überführt und festgenommen werden. Durch das gleiche Kommando wurde der GPU-Funktionär und Zentralsekretär der Bekepartei, Csermanek, inhaftiert.
In der Zeit vom 17. 7 bis 21. 7. 44 tagte in Topolya das ungarische Kriegsgericht des Generalstabes in Budapest zwecks Aburteilung der von der ungarischen Gendarmerie zusammen mit dem Außenkommando Neusatz des KDS Szeged festgenommenen kommunistischen Häftlinge. Insgesamt wurden 200 Personen abgeurteilt 13 Personen wurden freigesprochen. Gegen einige der freigesprochenen soll das Internierungsverfahren eingeleitet werden. Die ausgesprochenen Strafen lauten nur auf Zuchthaus und bewegen sich zwischen 6 Monaten und 15 Jahren. Insgesamt wurden für die 187 Verurteilten 1015 Jahre und 11 Monate Zuchthaus ausgesprochen. Gegen die restlichen 102 kommunistischen Flüchtlinge wurde das Verfahren noch nicht eröffnet. Voraussichtlich wird der nächste Verhandlungstermin im September und Oktober d[es] J[ahre]s stattfinden."
Jelzet: PIL 765. f. 2. ő. e. - SS jelentés a Magyar Front, a Békepárt tevékenységéről, az ellenállási mozgalmakról, részlet 2-3.
Fordítás
„Távirat
(G-író)
Budapest, 1944. júl. 30. 0.15 h.
Érkezett: 1944. júl. 30. 8.30 h.
Száma: 2133 1944. júl. 29.
Titkos!
Ritter nagykövet úr részére
A július 25-i 2082. számú távirati jelentéssel kapcsolatban: Magas rangú SS-, és rendőr-vezető jelenti nekem 1944. július 28-án:
Kommunizmus.
1944. július 25-én két vagy három, mai napig ismeretlen kerékpáros a „Magyar Front" röplapjait szórta szét Budapesten. Ezek a katonatisztek folyó hó 20-i lázadásáról
A németek Magyarországra való bevonulása óta menekülő MSZDP-funkcionáriust,
egy magyar csendőrségi nyomozócsoport letartóztatta. Az ő vallomása alapján lehetett Schiffer Pált, az MSZDP-funkcionáriust elfogni és őrizetbe venni. Ugyanez a nyomozócsoport vette őrizetbe a GPU-funkcionárius Csermaneket, a Békepárt főtitkárát.1944. július 17-től 1944. július 21-ig ülésezett Topolyán a budapesti vezérkar magyar hadbírósága, a magyar csendőrség és a Szegeden működő újvidéki
külső munkacsoportja a letartóztatott kommunista foglyok elítélése végett. Összesen 200 személyt ítéltek el, 13 személyt felmentettek. Némely felmentettel szemben internálási eljárás kezdeményezendő. A kiszabott büntetések csak fegyházbüntetést jelentenek, 6 hónap és 15 év közötti időtartamúak. Összesen 187 elítélt 1015 év és 11 hónap fegyházbüntetést kapott. A maradék 102 kommunista szökevény ellen az eljárás még nem indult meg. A következő tárgyalási időszak előreláthatólag ez év szeptember és október hónapjában lesz."Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 05.
1914
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő