Átadják a Steindl Imre által tervezett Országházat.Tovább
A Kulturális Kapcsolatok Intézete
A külfölddel valo kulturális kapcsolatainak ügyével eddig több különböző és állami szerv foglalkozott az e tárgykörben felmerülő feladatokat kellő tervszerűség és egységes rendszer nélkül bonyolították le. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében tartom szükségesnek a fenti rendelettel életrehívandó Szervezet megszervezését.
A KKI működése az ötvenes években (1949-1956)
A KKI 1949. és 1960. közötti működésére vonatkozóan csak töredékes iratok maradtak fenn a MDP iratanyagában, ezek a KKI által oda küldött jelentések. Az intézmény által ebben az időszakban keletkeztetett iratok elvesztek. Található azonban egy jelentés a fennmaradt iratok között, amely összefoglalja a KKI működésének első öt évében végzett
. A jelentés leszögezi, hogy a „Magyar Népköztársaság kormánya [...], mint minden területen, a külfölddel való kulturális kapcsolatok megszilárdítása és megszervezése terén is a szovjet példát kívánta követni." A kulturális külkapcsolatokat ilyen módon a második világháború előtt bevett gyakorlattól gyökeresen eltérően kellett szervezni, ez a munka pedig csak nagyon lassan, nagy döccenőkkel folyt. A KKI feladatait négy pontban megfogalmazó jelentés az intézmény működési körének két legfontosabb területét a magyar kultúra külföldi megismertetésében és népszerűsítésében, valamint más népek kultúrájának magyarországi megismertetésében látta.Mint a dokumentumból kiderül, a szovjet-magyar kulturális kapcsolatokat csak a VOKSZ-on keresztül lehetett szervezni, a kezdeti időkben tehát ezzel a területtel a KKI csak igen korlátozott mértékben tudott foglalkozni.
Változás e tekintetben 1954-ben történt, mikor megkötötték az első szovjet-magyar egyéves kulturális munkatervet. Az új rendszer szerint lassan formálódó kulturális külkapcsolatokat az egyes szocialista országokkal kötött kulturális egyezmények fogták keretbe. 1950-1951-ben a Német Demokratikus Köztársasággal, Kínával, Csehszlovákiával és Albániával kötöttek ilyeneket. A jelentés elkészültekor küszöbön állt a kulturális egyezmény megkötése Koreával és Vietnámmal.
A nyugat-európai és egyéb kapitalista országokkal a kulturális kapcsolatok felvétele irányában az első tapogatózó lépéseket csak „az ott működő baloldali szervezetek útján tettük, és igénybe vettük a helybeli magyar baráti társaságok és magyar intézetek segítségét." Nyugati országokkal az intézmény nem folytatott személycseréket, kapcsolatokat csak a szűk, baloldaliakból álló körökkel sikerült ápolni. Ekkor kezdett formálódni az a tevékenységi irány, amely aztán fennállásáig a KKI működésének egyik sarkalatos pontja maradt: a kapcsolattartás az (emigrálásuk időpontja folytán) egymástól élesen elkülönülő magyar egyesületekkel és magyar emigráns csoportokkal.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
1902
1912
Az I. Balkán-háború kezdete: Montenegró hadba lép az Oszmán Birodalom ellen.Tovább
1939
II. világháború: a Német Birodalom bekebelezi Nyugat-Lengyelországot.Tovább
1940
Német csapatok vonulnak be Romániába.Tovább
1944
Molotov szovjet külügyminiszter – a nyugati nagyhatalmak egyetértésével – Moszkvában átadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket a...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő