India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
A Kulturális Kapcsolatok Intézete
A külfölddel valo kulturális kapcsolatainak ügyével eddig több különböző és állami szerv foglalkozott az e tárgykörben felmerülő feladatokat kellő tervszerűség és egységes rendszer nélkül bonyolították le. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében tartom szükségesnek a fenti rendelettel életrehívandó Szervezet megszervezését.
A KKI működése az ötvenes években (1949-1956)
A KKI 1949. és 1960. közötti működésére vonatkozóan csak töredékes iratok maradtak fenn a MDP iratanyagában, ezek a KKI által oda küldött jelentések. Az intézmény által ebben az időszakban keletkeztetett iratok elvesztek. Található azonban egy jelentés a fennmaradt iratok között, amely összefoglalja a KKI működésének első öt évében végzett
. A jelentés leszögezi, hogy a „Magyar Népköztársaság kormánya [...], mint minden területen, a külfölddel való kulturális kapcsolatok megszilárdítása és megszervezése terén is a szovjet példát kívánta követni." A kulturális külkapcsolatokat ilyen módon a második világháború előtt bevett gyakorlattól gyökeresen eltérően kellett szervezni, ez a munka pedig csak nagyon lassan, nagy döccenőkkel folyt. A KKI feladatait négy pontban megfogalmazó jelentés az intézmény működési körének két legfontosabb területét a magyar kultúra külföldi megismertetésében és népszerűsítésében, valamint más népek kultúrájának magyarországi megismertetésében látta.Mint a dokumentumból kiderül, a szovjet-magyar kulturális kapcsolatokat csak a VOKSZ-on keresztül lehetett szervezni, a kezdeti időkben tehát ezzel a területtel a KKI csak igen korlátozott mértékben tudott foglalkozni.
Változás e tekintetben 1954-ben történt, mikor megkötötték az első szovjet-magyar egyéves kulturális munkatervet. Az új rendszer szerint lassan formálódó kulturális külkapcsolatokat az egyes szocialista országokkal kötött kulturális egyezmények fogták keretbe. 1950-1951-ben a Német Demokratikus Köztársasággal, Kínával, Csehszlovákiával és Albániával kötöttek ilyeneket. A jelentés elkészültekor küszöbön állt a kulturális egyezmény megkötése Koreával és Vietnámmal.
A nyugat-európai és egyéb kapitalista országokkal a kulturális kapcsolatok felvétele irányában az első tapogatózó lépéseket csak „az ott működő baloldali szervezetek útján tettük, és igénybe vettük a helybeli magyar baráti társaságok és magyar intézetek segítségét." Nyugati országokkal az intézmény nem folytatott személycseréket, kapcsolatokat csak a szűk, baloldaliakból álló körökkel sikerült ápolni. Ekkor kezdett formálódni az a tevékenységi irány, amely aztán fennállásáig a KKI működésének egyik sarkalatos pontja maradt: a kapcsolattartás az (emigrálásuk időpontja folytán) egymástól élesen elkülönülő magyar egyesületekkel és magyar emigráns csoportokkal.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő