Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.Tovább
A Beneš-dekrétum és a reszlovakizáció hatása
„Egy államban a kisebbség csak ott zavaró momentum, ahol zavart lehet kelteni vele, ahol vizet zavar, ahol kisded játékok gyerekes duzzogást és kocsmai hősködést inszcenálnak: ki a legény a csárdában. Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt.”
A Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság tájékoztatója és előzetes összeírási ív a lakosságcseréről
A lakosságcsere tárgyában létesült Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság
Tájékoztató és előzetes összeírási ív
Áttelepülő!
Az áttelepülő ingóságaival szabadon rendelkezik és azokat az áttelepülés alkalmával magával viheti, (pl. bútort, háztartási felszerelést, állatokat és a teljes gazdasági felszerelést, gépi felszerelést, szerszámokat, áru- és anyagkészletet, üzleti berendezést, stb.) az alábbiak szerint. Azzal az ingósággal, amit az áttelepülő nem kíván magával vinni, szabadon rendelkezhetik, tehát eladhatja vagy elajándékozhatja.
Bármily foglalkozásúak, ideértve a szabadonfoglalkozásúakat és egyéni cégek tulajdonosait is, elvihetik irattárukat.
Az ingóságok szabad elszállítása alól csak az alábbiak tekintetében vannak korlátozások:
•1. búzából és rozsból vetőmagként együttesen az élelmezési fejadagnak megfelelő mennyiség vihető ki. A fejadagot a gazdasági évnek az átköltözéstől számított hátralevő részére, de legalább egy hónapra lehet kivinni. A gazdasági év augusztus 1-től julius 31-ig számít. A fejadag önellátóknál havonként (a töredék hónapot egész hónapnak számítva) és személyenként 20 kg vagy ennek megfelelő őrlemény. A közellátásban részesülők személyenként csak 15 kg lisztet vihetnek ki.
Búzából és rozsból vetőmagként együttesen július 16-a és december 15-e között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaságnak, amelyen az áttelepülő bármily címen (tulajdonos, haszonélvező, bérlő stb.) gazdálkodott, szántóterülete 40 %-ának bevetéséhez szükséges, kat. holdanként 130 kg-ot számítva.
•2. Árpából vetőmagként július 15-e és április 30-a között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaság (stb. mint fent) szántóterülete 10%-ának bevetéséhez szükséges, kat. holdanként 130 kg-ot számítva.
•3. Tengeriből vetőmagként szeptember 1-e és junius 30-a között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaság (stb. mint fent) szántóterülete 20%-ának bevetéséhez szükséges, magtengeriből kat. holdanként 50 kg-ot, csalamádénál 100 kg-ot számítva.
•4. Árpából és tengeriből együttesen az áttelepülő a magával vitt állatok takarmányozására, illetve hizlalására szükséges mennyiséget viheti magával az alábbi megállapítás szerint. A kitelepülés gazdasági évében együttesen kivihető árpa és tengeri (ennek keveréke vagy darája, továbbá csöves tengeri szállítása esetén 100 kg csöves tengeri 60 kg szemes tengerinek felel meg) a következő:
a) | fuvaroslovak adagja | havonta | 85 kg |
b) | egyéb lovak, két éven felüliek adagja |
| 60 |
| egyéb lovak, két éven aluliak |
| 40 |
c) | szarvasmarhák két éven felüliek adagja |
| 40 |
| szarvasmarhák két éven aluliak |
| 30 |
d) | sertések egy éven felüliek adagja |
| 45 |
| sertések egy éven aluliak |
| 30 |
| Azonkívül sertések hízlalásához darabonként |
| 350 |
1-3 tagú család egy sertés hizlalására, |
|
| |
| 4-6 tagú család 2 db sertés hizlalására, |
|
|
7-9 tagú család 3 db sertés hizlalására |
|
| |
és így tovább a megállapított adagot viheti ki. |
|
| |
e) | juhok adagja |
| 3 kg |
f) | baromfiak adagja |
| 3 |
•5. Azok a kereskedők és iparosok, akik oly áruval rendelkeznek, amelyet közellátási szétosztás céljára kaptak, ezek közül az áruk közül az alábbiakat nem vihetik magukkal:
Kész ruhák, gyapjúszövetek, lábbeli, feldolgozott és nyers bőrök, cukor, liszt, zsiradék és vas.
Ezekről az árukról az áttelepülő kereskedő vagy iparos köteles az áttelepülést megelőzően 30 nappal az őt ellátó nagykereskedővel, gyárossal elszámolni és a megmaradt árut a vételár visszatérítése ellenében visszaszolgáltatni.
Tekintve, hogy a kereskedők, iparosok, gyárosok ma még nem tudják, hogy mely időpontban települnek át, iparuk zavartalan folytatása érdekében őket áttelepülésüket megelőző 60-ik napig mindezekkel az árukkal el kell látni.
Minden más áttelepülő személy a fentnevezett árukból a készletében lévő mennyiségeket korlátozás nélkül átviheti.
A beszolgáltatásból, igénybevételből eredő követelések rendezésére, továbbá a nemzeti gondnokkal (národny správca) kapcsolatos tudnivalókra nézve a 26. sz. véghatározat IV. és VI. cikkei rendelkeznek. Ezt a 26. sz. véghatározatot minden áttelepülő részére egyidejűleg megküldjük.
Az ingatlanok tulajdonjoga azonban az áttelepítés időpontjában annak az államnak tulajdonába megy át, amelyből az áttelepülő elköltözik. Az ingatlanokért járó kártérítés államközi elszámolás tárgyát képezi.
Ezért az összes ingatlanok, a telkesítések, az építmények és ültetvények, a következő évi termés érdekében tett befektetések, a lábon álló termés, az ingatlanokkal összefüggő jogok és kötelezettségek összeírásra kerülnek, továbbá mindazok a kártérítési igények, amelyeket a 26. sz. vagy valamely más véghatározat értelmében az összeírás alkalmával kell vagy lehet bejelenteni.
Az áttelepülő kívánságára az összeíró bizottság összeírja az elkobzott ingó- és ingatlanvagyont is, de az összeírás tényéből egyik szerződő fél számára sem származik semmiféle kötelezettség. Mindkét esetben fel kell jegyezni az elkobzásra vonatkozó adatokat és esetleges bizonyítékokat.
Az összeírás munkájának megkönnyítése és meggyorsítása végett az áttelepülő szerezze be a köv[etkező] okmányokat:
•1. telekkönyvi kivonatok,
•2. kataszteri birtokívek,
•3. adásvételi szerződések,
•4. végrendeletek vagy hagyatékátadó végzések
•5. községi hivatalos bizonyítványok a vagyonra vonatkozó körülményekről, amelyekre nem szerezhetők be az előírt okmányok,
•6. bizonyítvány a közös tulajdont képező erdő és legelő tulajdoni hányadrészről, azzal a megjegyzéssel, hogy egy tulajdoni hányadrész mekkora területnek felel meg.
Az 1-6. pontok alatt felsorolt iratokat és hatósági bizonyítványokat az illetékes hatóságok az áttelepülő kérelmére kötelesek díj- és illetékmentesen soron kívül kiállítani.
Azokat az okmányokat, amelyeket az áttelepülő háborús események miatt nem tudott beszerezni, helybeli községi hatóságok által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal, vagy két hitelt érdemlő tanú nyilatkozata és aláírása alapján kiállított hatósági bizonyítványok[kal] helyettesítik. Ilyen okmányokat az összeíró bizottságnak el kell fogadnia.
Tekintettel arra, hogy az összeírt ingatlanvagyon értékelése nem az összeíráskor, hanem később becslés utján történik, fontos, hogy az áttelepülő az alábbi, a szöveg után következő „Előzetes összeírási ív"-et gondosan töltse ki és az összeírást végző vegyes (magyar-csehszlovák) összeíróbizottság előtt pontosan sorolja fel az ingatlanokat, telkesítéseket, épületeket, ültetvényeket, a következő évi termés érdekében tett befektetéseket, a lábon álló termést és az ingatlanaival összefüggő jogokat és kötelezettségeket.
Ha az áttelepülőnek bármilyen felvilágosításra van szüksége, úgy az összeírást megelőző időben forduljon
Csehszlovákiában a bratislavai magyar meghatalmazotti hivatalhoz (Bratislava, Frantiskánska ul. c. 1.) vagy a meghatalmazott által felállított körzeti hivatalokhoz,
Magyarországon a csehszlovák áttelepítési bizottsághoz (Budapest, VI., Rózsa utca 61.) vagy a körzeti hivatalokhoz, a vagyonösszeírás idején pedig az összeíró bizottsághoz vagy az annak működését irányító ellenőrző szervhez.
Bratislava, 1947 április 11.
Előkészítő összeírási ív
(kitölteni 5 nappal az összeírás előtt)
I.
•1. Az áttelepülő családi és keresztneve:
•2. Az áttelepülő születési ideje:
•3.
Az áttelepülő lakhelye: | utca: | h. sz. |
•4. Az áttelepülővel együtt kiköltöző családtagok felsorolása:
Neve | rokoni viszonya az áttelepülőhöz | életkora-év | tulajdoni hányadrész |
•5. Van-e az áttelepülőnek más kitelepülővel közös vagyona? Kivel és milyen?
•6. Van-e az áttelepülőnek más ittmaradóval közös vagyon? Kivel és milyen?
(Az 5-6. pont alatt fel kell tüntetni a közösvagyonból az áttelepülőt megillető tulajdoni hányadrészt is.)
II.
Az áttelepülő föld ingatlanainak felsorolása
a) szántóföld: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
b) gyümölcsös: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
c) zöldséges: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
d) szőlők: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
e) rétek: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
f) legelő mint sajáttulajdon: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
g) legelő mint közöstulajdon: köztulajdoni hányadrész: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
h) erdő mint sajáttulajdon: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
i) erdő mint sajáttulajdon: közöstulajdoni hányadrész: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
j) nádas: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
k) hasznosítható terméketlen terület: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
l) vízterület: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
m) vizenyősterület: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
n) terméketlen terület: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
o) háztelek: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
2. A telkesítések felsorolása:
a) alagcsövezés: | kh. | öl |
b) csatornázás: |
|
|
(A telkesítés létesítési költségeire vonatkozó iratokat össze kell gy?jteni és betekintés végett előterjeszteni.)
III.
3. Az építmények felsorolása:
a) | lakóházak: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
b) | istállók: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
c) | magtár: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
d) | sertés ólak: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
e) | juhakol: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
f) | pajta: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
g) | félszerek: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
h) | kukoricagóré: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
i) | dohánypajta: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
j) | baromfiólak: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
k) | egyéb épületek: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
l) | kerítések és | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
m) | mezei és udvari | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
n) | egyéb | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
4. A nem zárt gyümölcsösben lévő gyümölcsfák és bokrok felsorolása darabszámként, nemenként és életkorként:
5. Az egyedülálló erdei fák felsorolása darabszámként, nemenként és életkorként:
6. A jövő termés érdekében eszközölt befektetések:
a) | szántás | kh | öl | mag | q |
b) | vetés | kh | öl | mag | q |
c) | búza | kh | öl | mag | q |
d) | rozs | kh | öl | mag | q |
e) | árpa | kh | öl | mag | q |
f) | zab | kh | öl | mag | q |
g) |
| kh | öl | mag | q |
h) |
| kh | öl | mag | q |
1.A lábon álló termés:
a) | búza | kh | öl | a várható termés | q |
b) | rozs | kh | öl | a várható termés | q |
c) | árpa | kh | öl | a várható termés | q |
d) | zab | kh | öl | a várható termés | q |
e) |
| kh | öl | a várható termés | q |
f) |
| kh | öl | a várható termés | q |
IV.
Az áttelepülőnek az ingatlanokkal összefüggő jogai:
•a. haszonélvezeti jog:
•b. szolgalmi jog:
•c. életjáradék:
•d. részvények, milyenek és mennyi:
•e. szövetkezeti üzletrészek:
•f. a)egyéb jogok:
(Itt feltüntetendő minden más egyéb jog, mint özvegyi jog, más szolgalmi jog és eszményi közöstulajdoni hányadrészek, stb.)
•g. A bekebelezett követelések, milyenek és mennyi:
V.
Az áttelepülőnek az ingatlanokkal összefüggő kötelezettségei:
•a. haszonélvezeti jog:
•b. szolgalmi jog:
•c. életjáradék:
•d. egyéb kötelezettségek:
•e. bekebelezett adósságok, milyen és mennyi:
VI.
Az áttelepülőnek van-e ipari vagy gyári vállalata és milyen:
•a. Milyen volt az ezen ipari vagy gyári vállalat forgalma 1943. évben az áttelepülő adóbejelentése alapján:
Kcs: | Pengő: |
VII.
Megjegyzések:
Kelt: | 19.. | év | hó | nap. |
| aláírás |
Jelzet: OÚOÚ v Spi?skej Novej Vsi (Iglói Járási Telepítési Hivatal), SAKE leltári sz.30/1946
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 21.
Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatásonTovább
A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.Tovább
A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább
Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő