A fiatal Kádár János a „megvert sereg” élén

„A Békepárt elképzelésünk szerint lényegében folytatása volt a kommunista pártnak, más elnevezés alatt. Úgy láttuk, hogy a Békepárt néven jobban tudjuk a baloldali szociáldemokratákat. A parasztpártot és a kisgazdapárt balszárnyát magunk mellé állítani, röpiratainkat elfogadtatni és az akkori nemzeti frontot szélesebb alapokra fektetni. A Békepárt szervezeti felépítése lényegében azonos volt a kommunista pártéval, mert ugyanazokkal találkoztunk, ugyanazokat a szervezeteket tartottuk továbbra is kapcsolatként.”

2. Csendőrségi összefoglaló jelentés baloldali mozgalmakról

13.629.

B.k.t. 1943                                                                  Budapest, 1943. július 2.

 

BALOLDALI MOZGALMAK.

 

I.
Szociáldemokrata Párt

 

Bizalmas értesülés szerint:

1.) A szoc. dem. párt mezőberényi szervezete 1943. június 20-án engedélyezett választmányi gyűlést tartott. A hatósági megbízott dr. Temesváry Ferenc mezőberényi vezetőjegyző volt. A gyűlésen

szoc. dem. országgyűlési képviselő beszélt. Többek között a következőket mondotta: „A vezető kormányférfiak azt gondolták, hogy ki lehet bennünket egyszerűen irtani és eltüntetni. Azt mondják, hogy a zsidókkal egy kalap alá tartozunk, azokkal együtt kell a politikai élet színteréről eltűnnünk. Fogatlan oroszlánnak mondták a szoc. dem. pártot. De ez az idő elmúlt, s most a mi időnk jön, gyakrabban fogunk találkozni." E szavak elhangzása után dr. Temesváry figyelmeztette Szeder képviselőt, hogy pártszervezeti ügyekről beszéljen, mert csak arra kapott engedélyt, politikával ne foglalkozzon. Ennek ellenére Szeder képviselő a volt kormányelnökök ténykedéseit kritizálta. Dr. Temesváry vezetőjegyző ismét figyelmeztette Szeder képviselőt, aki a figyelmeztetés után kijelentette: „Beszédemnek tartalmát a Belügyminiszter Úr belbiztonsági vezetőjével megtárgyaltam. Ha a főjegyző nem enged politikáról beszélni, pártszervezeti kérdésekről nem tárgyalok." Miután a gyűlésen megjelent 18 fő közül más nem szólalt fel, dr. Temesváry vezetőjegyző a gyűlést feloszlatta. Rendzavarás nem fordult elő.

2.) Vidéki szoc. dem. körökben

honvédelmi miniszter távozása élénk érdeklődést és vitát váltott ki. Egyes csoportok szerint azért kellett lemondania és távoznia, mert a zsidó munkaszolgálatosokkal kapcsolatban igen sok engedményt tett. Más csoportok szerint viszont német nyomásra kellett távoznia, mert nem volt hajlandó Magyarországon totális mozgósítást végrehajtani.

3.) Vidéki szoc. dem. körökben nagy megelégedéssel tárgyalják az angol munkáspártnak azt az elhatározását, hogy a kommunistákat nem veszik fel a pártba, és hogy még Morrison belügyminisztert is kibuktatták a munkáspárt végrehajtó bizottságából azért, mert a kommunistákkal kapcsolatban nemkívánatos kijelentéseket tett. Szerintük az angol munkáspárt ezzel az eljárásával igen nagy szolgálatot tett a világ szoc. dem. pártjainak, mert megdöntötte azt az örökké hangoztatott vádat, hogy a szociáldemokrácia szálláscsinálója a kommunizmusnak.
A kiszivárgott hírek szerint a fentieket szervezési agitációra szándékoznak felhasználni.

4.) Jelenik Ferenc, a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének elnöke 1943. június 20-án Mecsekszabolcson felkereste Heim Józsefet, és pécsi bányásztitkárság felállításáról tárgyaltak. Jelenik megígérte Heim Józsefnek, hogy rövidesen ismét felkeresi, és beiktatja bányász-titkári hivatalába.

5.) Az 1943. június 19-én kelt 12.687/B.kt.1943. számú baloldali összesítő jelentésem 1.) pontjában jelentettem, hogy a zalaszentgróti téglagyárban szabotázs-cselekmény fordult elő oly módon, hogy az agyagtörő sima hengerbe 30 cm hosszú iparvágány-síndarab került. A gyanú Kovács Jánosra és László Istvánra terelődött.
A zalaszentgróti őrs a szombathelyi nyomozóalosztály támogatásával az ügyben nyílt nyomozást folytatott, melynek eredményeként Kovács János zalaszentgróti lakost alapos gyanú alapján honvédelmi törvénybe ütköző bűntett miatt 1943. június 22-én elfogta és a szombathelyi 3. honvéd kerületi parancsnok ügyészének átadta.
Nevezett nyilvántartó lapját a m. kir. Belügyminiszter Úrnak (VII. oszt.) csatoltan felterjesztem.

II.

Kommunista Párt

1.) Ismeretes az a nagy politikai esemény, mely a közelmúltban a III. Internacionálé feloszlatásának hírével a világot érte. Az is ismeretes, hogy ennek a világraszóló eseménynek hátterét és igazi célját illetőleg az egyes országok sajtóorgánumai miként kommentálták. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban most a Kommunisták Magyarországi Pártja is állást foglalt, és ebbeli határozatát a másolatban csatolt levélben és levélhez csatolt röpirat kíséretében juttatja el posta útján közéleti személyiségeknek. A röpiratban a párt feloszlatásról ír, de azzal a kitételével „Megszűnünk, mint párt, de mint egyesek ott leszünk" elárulja az egész színlelt felosztás propagandisztikus célját és azt, hogy ez a felosztás a Kominternéhez hasonlóan csak félrevezető beszéd és bármikor széttéphető papír, cselekedet nélkül."

Jelzet: MNL OL K 149 651. f. 6/1943. ő. e. - Csendőrségi összefoglaló jelentés baloldali mozgalmakról, 1943. július 2., részlet 44-45. - Belügyminisztérium, Rezervált iratok.

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő