Edith Rosenbaum divattervező, a Titanic első osztályú és megmenekült utasa (*1877)Tovább
A Heves megyei kormányösszekötő 1956. november 22-ei jelentése
„A jelenlegi rendőrség és a 80-100 tisztből álló katonaság nem ért egyet a Munkás–Paraszt kormánnyal, […] Most a következő törekvés van kialakulóban. Alakítanak járási, városi és megyei forradalmi bizottságokat azzal a céllal, hogy küldötteket küldenek az országos parlamentbe, aki [!] majd meg fogja választani a kormányt. A megyei vezetőket máris el akarják bocsájtani, […] A kormányösszekötő felveti, hogy sürgősen kapjon segítséget karhatalmi vonalon, mert semmi erő a kezükben nincs, végeredményben a forradalmi bizottságok azt csinálnak amit akarnak.”
Források
Jelentés
I[ra]tt[ár]/56. XII.11.
| L[ássa] Münnich e[lvtárs] V[égleg eredetben?] Adta: Bíró József korm[ány] össz[ekötő] 1956. november 22. 15 h. |
Jelentés
A kormányösszekötő szerint a helyzet nagyon komoly a megyében. A jelenlegi rendőrség és a 80-100 tisztből álló katonaság nem ért egyet a Munkás-Paraszt kormánnyal,ez azt jelenti, hogy karhatalom lényegében nincs. Most a következő törekvés van kialakulóban. Alakítanak járási, városi és megyei forradalmi bizottságokat azzal a céllal, hogy küldötteket küldenek az országos parlamentbe, aki (!) majd meg fogja választani a kormányt. A megyei vezetőket máris el akarják bocsájtani, a párt intéző bizottság egyet is értett Lendvai elvtársnak, a megyei tanács elnökének leváltásával. Véleménye szerint pedig ez becsületes ember, sőt maguk a forradalmi bizottsági tagok is ezt tartják, de azért mégis a volt régi Eger városi polgármestert akarják megyei elnöknek.
A kormányösszekötő felveti, hogy sürgősen kapjon segítséget karhatalmi vonalon, mert semmi erő a kezükben nincs, végeredményben a forradalmi bizottságok azt csinálnak amit akarnak, annak ellenére, hogy a Kormány már az ő jogaikat rendezte.
Sürgős intézkedést kérünk, úgy rendőri, mint honvédségi vonalon.
Intézkedés céljából l[ássa]: Uszta e[lvtárs]
Tömpe XI. 23.
Városi t[anács] és megyei t[anács]
Okt. 23 utáni bizottságokat fel kell számolni. Ott tanácsadó testület, de a törvényes a T[anács].
- Meg sem jelent Laskó. Putnoki hívta.
- [?] röplapok Ózdról. Tamás nevu ti[szttől?] üzemanyagot kaptak.
- Rokonokat hoznak be.
HL MN 1965/T/4. (Hadtörténelmi Levéltár, Magyar Néphadsereg iratai, 1965. évi titkos iratok, 4. doboz. Honvédelmi Minisztérium Titkárságának iratai, 1956-os eseményekkel kapcsolatos levelezés.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
1975
1983
Első útjára indul az amerikai Challenger űrrepülőgép.Tovább
1985
Magyar állami ünnepségen először jelennek meg a történelmi zászlók.Tovább
1985
Megnyitották a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik hajdani városligeti csarnokát, az 1979-ben kigondolt Petőfi Csarnokot, a PECSA-t, amely a...Tovább
- <
- 3 / 3
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő