A Heves megyei kormányösszekötő 1956. november 22-ei jelentése

„A jelenlegi rendőrség és a 80-100 tisztből álló katonaság nem ért egyet a Munkás–Paraszt kormánnyal, […] Most a következő törekvés van kialakulóban. Alakítanak járási, városi és megyei forradalmi bizottságokat azzal a céllal, hogy küldötteket küldenek az országos parlamentbe, aki [!] majd meg fogja választani a kormányt. A megyei vezetőket máris el akarják bocsájtani, […] A kormányösszekötő felveti, hogy sürgősen kapjon segítséget karhatalmi vonalon, mert semmi erő a kezükben nincs, végeredményben a forradalmi bizottságok azt csinálnak amit akarnak.”

Bíró József pártfunkcionáriusi pályafutása

1915-ben született a Heves megyei Mátraballán. Édesapja uradalmi cseléd volt, aki az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, s ezt követően vöröskatonaként harcolt. A harcokban eleshetett, mert egy idő után nem adott magáról életjelt.

A polgári elvégzése után mezőgazdasági szakiskolát végzett, majd 10 évig különböző helyeken - többek között Budapest környékén - mint gyümölcskertész dolgozott.

1940-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak, s Csillaghegyen bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba.

1945-ben Mátraballa községben szervezte a Kommunista Pártot, majd 1946 elején körzeti párttikár lett. 1946 őszén 2 hónapos pártiskolát végzett, majd 1946 decemberében a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága Párt és Tömegszervezetek Osztályára került instruktorként, később ugyanitt osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1950-ben, 2 éves pártfőiskolai tanulmányok után, államvizsgázott. 1954 és 1956 között az Magyar Dolgozók Pártja Békés Megyei Bizottságának az első titkári funkcióját látta el.

1956 novemberében kormányösszekötőként Heves megyébe helyezték, ahol automatikusan tagja lett az MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző- és Végrehajtó Bizottságának.

1957 márciusától az MSZMP Heves Megyei Bizottsága másodtitkára, majd 1964 februárjától az első titkára lett.

1965 júliusában felmentették az MSZMP megyei első titkári funkcióból - meghagyva végrehajtó- és pártbizottsági tagságát -, s kinevezték a Heves Megyei Tanács VB elnökének.

1969 januárjában a megyei tanácselnöki funkcióból felmentették, ugyanígy az MSZMP végrehajtó bizottsági tagságát is megszüntették, de meghagyták a pártbizottsági tagságát. Felmentésére, s annak indoklására - ti. "munkájának színvonala a legjobb szándéka ellenére sem érte el azt a szintet, amelyet a helyzet és a jövő feladatai megkívántak" - a Politikai Bizottsággal egyeztetve került sor. Bíró József ezt követően a nyugdíjaztatását kérte.

1969. október 31-én a megyei pártbizottság szigorú megrovás pártbüntetéssel sújtotta, s visszahívta a megyei pártbizottságból, mert pártszerutlen magatartást tanúsított a megyei tanács vb-elnöki funkcióból történő leváltása után és mások emiatti pártszerutlen akcióitól sem határolta el magát, sőt ösztönözte azokat. (Felmentését egyesek pártszerutlen lépésnek és a kipróbált kommunisták üldözésének minősítették, és állítólag megengedhetetlen hangnemben követelésekkel léptek fel a Központi Bizottsággal szemben.) Ekkor hozták fel ellene azt is, hogy 1968-ban szerkesztett egy memorandumot a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban keletkezett politikai válság rendezésére, amelyet Komócsin Zoltánhoz és Fock Jenőhöz is eljuttatott. Mindketten KB- és PB-tagok voltak, Fock Jenő egyben a minisztertanács elnöke. A szöveg a Központi Bizottságéval ellentétes politikai nézeteket tartalmazott a csehszlovák kérdéssel kapcsolatban, s azt oroszra is lefordíttatta. (A memorandumot eddigi kutatásaink során nem sikerült fellelnünk.)

A pártbüntetését 1973-ban - nem saját kérésre, hanem a fegyelmi szabályzatban előírt három év eltelte után - felülvizsgálták, s törölték.

1975 augusztusában, 60 éves korában halt meg. Temetésén a megyei vb-tagoknak nem volt kötelező megjelenni. Ravatalánál a megyei tanács elnökhelyettese mondott búcsúztatót, míg sírjánál az egri városi pártbizottság titkára tartott beszédet. Az egykori munkásmozgalmi veterán és megyei párt első titkár temetésén a Központi Bizottságtól senki nem képviseltette magát.

HML MSZMP Archívum 22. fond (Heves Megyei Levéltár MSZMP Archívum MSZMP Heves Megyei Bizottsága) iratai alapján.

Ezen a napon történt augusztus 09.

1914

Megkezdődik a mülhauseni csata, mely az első világháborúban a németek ellen intézett első francia támadás volt.Tovább

1945

Az Egyesült Államok hadserege atombombát dob NagaszakiraTovább

1945

A Szovjetunió hadat üzen a Japán Birodalomnak és megkezdi Mandzsúria megszállását.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő